udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
48
találat
lapozás: 1-30 | 31-48
Helymutató:
Craiova /Krajova/
2003. október 25.
Kincses Elemér rendező Craiován állította színpadra az Állítsátok meg Arturo Uit című Brecht-darabot. 1976. novemberében Marosvásárhelyen rendezte ezt a színművet. 1976-ban kiváló színészek játszottak a darabban, Tarr László és Bács Ferenc. Okt. 2-án bemutatták Nagyváradon Kincses Elemér új drámáját, a Csatornát. Drámáját lefordították angolra és németre, a román fordítás pedig már megjelent kötetben. Kincses aláírta a szerződést egy magyarországi társasággal, amelyik megvásárolta a megfilmesítés jogát. Tévéjáték készül belőle, András Ferenc rendezi, aki eljön Marosvásárhelyre színésznézőbe, szeretné, ha erdélyi színészek is szerepelnének a darabban. A Csatorna elnyerte az UNITER fődíjat. Egy szerelmi történet, ami a Duna-csatornánál játszódik le 1951 telén, a helytállásról, az árulásról és a szerelemről szól végső soron. A novemberi könyvnapokon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelenik Kincses Elemér második drámakötete, A csatorna a címe, négy darab van benne. Jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban bemutató előtt állnak. Az ő rendezésében látható decemberben Arthur Miller Pillantás a hídról című színműve, melyet a városban még nem játszottak magyarul. /N.M.K.: Egy lehetséges sikertörténet. Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./2003. november 4.
Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeti vezetője a vele készült beszélgetésben közölte, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat hosszú turnésorozaton jutott túl, nemrég voltak Craiován, a budapesti Bárka Fesztiválon pedig elnyerték a fődíjat. - Az anyaországi színjátszás kezd "bennünket észrevenni, mert erős műhelyek alakultak ki, Beregszászon, Újvidéken, nálunk Sepsiszentgyörgyön", jegyezte meg. /Karácsonyi Zsolt: Egyfajta sűrítés. Interjú Bocsárdi Lászlóval, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeti vezetőjével. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./2004. január 23.
A csíkszeredai Csíki Alapítvány a Oktatásügyi Minisztériummal közösen az Európai Unió Phare-programjának finanszírozásával romániai kisebbségi diákok számára szervez programot Gimnáziumok versenye az állampolgári ismeretek oktatásának népszerűsítéséért címmel. A Csíki Alapítvány igazgatója, Csiki Emese rámutatott arra, hogy célkitűzéseik közé tartozik a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének támogatása, a béke, a tolerancia és a multikulturalitás hagyományainak erősítése. Magyar, román, roma, szász, szerb, török, szlovák és ruszin diákok vesznek részt a kilenc hónapig tartó projektben. Az ország 12 iskolájából (Marosvásárhely, Bukarest, Máramarossziget, Medgidia, Temesvár, Nagylak, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Nagybánya és Craiova) 4-4 diák, továbbá 24 tanár a közvetlen célcsoportjuk. Közvetve pedig iskolánként 500 tanulónak, tanáraiknak, rajtuk keresztül pedig diáktársaiknak, szüleiknek szeretnék népszerűsíteni az állampolgári ismeretek oktatását. A diákok számára képzéseket szerveznek a következő témákban: emberi jogok, az emberi jogok és felelősségek közötti kapcsolat, közösségi felelősségtudat a társadalmi marginalizáció, kirekesztés, faji megkülönböztetés, az intolerancia és az erőszak elkerüléséért, a másság és az interkulturalitás fontossága, etnikumközi és vallásos tolerancia, etika a társadalomban, környezetvédelem és a demokratikus iskolarendszer fejlesztése. A képzések után támogatják a diákok iskolai rendezvényeit, ahol továbbíthatják az itt elsajátított ismereteket. /Takács Éva: Állampolgári ismeretek diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2004. április 2.
Márc. 30. és ápr. 3-a között Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház előcsarnokát a kiadók, könyvek vették birtokukba. Az úgynevezett Gaudeamus Karavánt (mely Marosvásárhelyen kívül Kolozsváron és Craiován „landol") második alkalommal szervezte meg a Román Rádió Közhasznú Társaság. A vásáron mintegy harminc kiadó, könyvforgalmazó cég van jelen, és az egész sokaságból mindössze egyetlen egy stand sarkában látható néhány magyar nyelvű kötet, melyeket a marosvásárhelyi Lyra Kiadó állított ki. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem standján egyetlen magyar nyelvű egyetemi jegyzet, tankkönyv sem található – ugyanis a rendezvény profilja az egyetemi tankönyv, az ifjúsági és gyermekirodalom. A Gaudeamus Karaván marosvásárhelyi könyvvásárának a fő védnöke az a Nicolae Baciut író, tévétudósító, a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, aki 1989 óta számtalanszor adta tanúbizonyságát magyarellenességének. /(Máthé Éva): Magyar könyv, román könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2004. július 22.
Júl. 15-17. között Etnikai változatosság címmel szemináriumot szervezett Kolozsváron a román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős főosztálya. Az esemény egy sorozat része, négy hasonló előzte meg Konstancán, Temesváron, Krajován és Csíkszeredában. Jelen voltak a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségek ifjúsági szervezeteinek tagjai, valamint a helyi közigazgatási szervek képviselői. Cristian Jura, az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának államtitkára elmondta: a rendezvényeket az ország olyan részein szervezték, ahol több nemzetiség él együtt. A kolozsvári megbeszéléseket György Somai Gyöngyvér, a főosztály megbízottja szervezte meg. /Csomafáy Ferenc: Az etnikumközi párbeszéd ösztönzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2004. augusztus 13.
A román oktatási tárca elfogadta a holokauszt története tanításához szükséges tantervet. Ezt a középiskolákban választható tantárgyként tanítják majd. Bukarestben, Bákóban, Kolozsváron és Krajován már dolgoznak olyan történelemtanárok, akik a holokauszt oktatását nemzetközi felkészítőkön sajátították el. Néhány hét múlva további 23 középiskolai tanár vesz rész a jeruzsálemi Jad Vashem Intézet képzésén. /Ősztől tanítják a holokauszt történetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2004. november 20.
Szeptembertől a ramnicu-valceai RMDSZ-t területi szervezetté minősítették. Stanescu Szabó Anna asszony a helyi RMDSZ elnöke. Mintegy 20-25-en vettek részt a református istentiszteleten. Az iskola, azaz a gyülekezeti terem egyúttal az érdekvédelmi szervezet székhelye is. Hét éve van állandó jelleggel saját lelkipásztoruk. A legutóbbi népszámlálás alkalmával a megyében 340 személy vallotta magát magyarnak, a választáson mégis 550-en szavaztak az RMDSZ-re. Ramnicu-Valcea városban 100-110 magyar élt. A templomot sikerült szépen rendbe tenniük, az erdélyi testvérgyülekezetek segítségével. A szászok megüresedett templomát használják az itteni magyar reformátusok. Hasonló a helyzet Krajovában, ott is hajdani szász templomot használ a magyar református gyülekezet. A fiatal Székely Attila a krajovaiak lelkipásztora. Elmondta, hogy a telefonkönyvből nézett ki magyar neveket, s akit csak elért, meghívott az istentiszteletre. A templom magyar ház is, mert járnak ide katolikus magyarok is, magyarul énekelni és imádkozni. Hiányzik a magyar szó, a magyar könyv, a magyar zene, mondják az ottaniak az újságírónak. /Sike Lajos: Riport. Vendégségben a regáti magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./2005. március 30.
A Csibi Istvánnal és bűntársaival kapcsolatos perek egy részét Suceava városába helyezték. Miért? Értelmes választ erre nem lehet adni. Szondy Zoltán újságírónak Csibi István s az általa szerződtetett verőlegények elleni perben kellett megjelennie Suceaván. A Claudiu Sere elleni három rágalmazási és becsületsértési pert összevonták, a vádlott megjelent: büszkén és holtrészegen, harsányan ordította, hogy ő a román nemzetgazdaságot védi Kurkó János ellen, aki Orbán Viktor rokonainak privatizálta Hargita és Kovászna megyét. Ezt a viselkedést mosolyogva tűrte a suceavai bíró, majd újból halasztást rendelet el, ki tudja, hányadszor. Ezután következett Szondy ügye. Csibi István nem jelent meg, nem jött el a craiovai fogházból. Szondynak erről nem szóltak. Előzőleg volt egy tárgyalás, ahová megidézték Szondy Zoltánt, de az idézőre nem írták rá a házszámot, így nem kapta meg. Újra megidézték Suceavára, ekkor pedig elírták a dátumot: február 11-ét írtak az idézőre, holott tizedikén volt a tárgyalás. Mintha valakik azt szeretnék, hogy Csibi István ügyét ne lehessen letárgyalni. /Szondy Zoltán: Bukovinai csavarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./2005. április 26.
Április 25-én első fokon emberölési kísérlet miatt öt év börtönbüntetésre ítélték Csibi István csíkszeredai vállalkozót, akinek emellett ötvenmillió lejes erkölcsi kártérítést is fizetnie kell egykori igazgatójának, Magyari Tibornak azért, hogy öt évvel ezelőtt megpróbálta szétverni a sértett fejét. Csibi István ellen őrizetbe vétele óta összesen hét esetben emeltek vádat különböző bűncselekmények miatt, a bírósági eljárások Suceaván, Craiován, Slatinán és Kolozsváron zajlanak. Kolozsváron Magyari Tibor bántalmazása ügyében ítélkeztek. A vádlott tagadta a történteket, mondván: sohasem bántalmazta Magyarit, akivel szerinte „lelki barátok” voltak. Csibit számos csíkszeredai rendőrtiszttel együtt a napokban kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség, amely szerint fennáll a gyanú, hogy Csibi bűncselekményeit az általa fizetett csúszópénz és egyéb javak fejében eltussolták a nyomozók. /Rostás Szabolcs: Emberölési kísérletért alapfokon elítélték a csíkszeredai vállalkozót. Öt év börtön Csibi Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2005. június 10.
Anghel Stanciu képviselőt a Nagy-Románia Párt kizárta soraiból, a képviselőházi oktatási bizottság is, amelynek elnöke volt, megszabadult tőle. Asztalos Ferenc képviselő emlékeztetett: Anghel Stanciu 1996 óta elnöke a képviselőházi oktatási bizottságnak. Pártja szellemében járt el mindig, egyike volt az RMDSZ legádázabb ellenfeleinknek, amikor az anyanyelvű oktatás intézményes kereteinek megteremetéséről volt szót. Tőle most megszabadultak, de az oktatási bizottság elnöki funkciója továbbra is a Nagy-Románia Pártot illeti meg. Ez a párt Olguta Vasilescu, craiovai képviselőt jelölte. 2000 óta képviselő, nem ért az oktatáspolitikához, erőszakos, azonosul hírhedt pártfőnöke eszmei irányzatával. /Béres Katalin: Egyperces Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. július 27.
A Hivatalos Közlöny közölte, hogy létrehozták a kis- és középvállalatok és szövetkezetek négy területi hivatalát. Székhelyeik: Konstanca, Craiova, Iasi és Temesvár. Hargita, Kovászna és Brassó megye Iasihoz tartozik. Véletlen-e ez a területi elosztás, vagy egyenes folytatása azoknak az intézkedéseknek, melyek révén a Hargita és Kovászna megyei telefontudakozó székhelye például Bákóba került? A kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket valószínűleg nem tájékoztatták erről a minden túlzás nélkül állítható merényletről az erdélyi magyar gazdasági érdekek ellen. Tehát többek között a székelyföldi szövetkezeti mozgalom újjászervezését, amiért annyit küzdött az RMDSZ, és kiharcolta az erre vonatkozó törvény megalkotását és elfogadását, Iasi-ból fogják irányítani és ellenőrizni. Czédly József szerint ezt a durva jogsértést, bíróságon kell megtámadni. /Czédly József: Az RMDSZ vezérkarának figyelmébe! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2005. szeptember 24.
Szeptember utolsó hetében hagyományos regáti, magyarságfelmérő misszióra indulnak a kolozsvári teológusok. A kilenc főből álló csapat ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járja be, kiemelt célja a szörénytoronyi (Turnu Severin-i) és orsovai magyarság felmérése. Emellett igyekeznek bejárni és feltérképezni a vidéket. A középkori magyar királyság határvidéke a Kárpátokat is túllépve egészen a Dunáig, a Kazán-szorosig húzódott, és a határok védelmére jelentős számú magyar és székely védelmi erő érkezett. Majd IV. Béla a szörénységi várak védelmével a johannitákat, a terület felügyeletével, Nagy Lajos király pedig a havasalföldi vajdákat bízta meg. A havasalföldi területen a magyarság korai jelenlétéről ma is számtalan magyar helységnév nyomai tanúskodnak. Magyar eredetű hely-, folyó-, pataknév és helységnevek többek között: Arpadia=Árpád, Secui=Székely, Almas=Almás, Unguri, Ungurelu=Magyarok, Orlea=Váralja, Buzau= Bodza, Arges=Argyas, Giula=Gyula, Magher=Magyar. A Kárpátok alatt Secuieni néven megye szerveződött, mely „a Székelyföld havaselvi meghosszabbítása” volt (Iorga), de a magyar királysághoz tartozást Craiova város neve és a régió, Ungrovlahia nevében is mindmáig megőrizte. Mindezek mellett – a feltételezések szerint – a protestánssá vált és elüldözött szászok által alapított, Kálvin (Calvini) nevét viselő helységnév teljesen egyedülálló Kelet-Közép-Európában. Későbbi évszázadokban is jelentős számú volt a kitelepedés, és ezt néhány évtized alatt az asszimiláció követte, de az 50-es éveket követő munkaerő-elvándorlással is számottevő magyar és székely népesség talált otthonra, megélhetésre. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dobrudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta, részben ennek a munkának köszönhetően, új missziós szórványgondozó gyülekezet alakult Ramnicu Valceán, magyar közösségek szerveződtek Craiován, Motrun, és számtalan városi és megyei RMDSZ-csoport is létrejött. A Vetési László szórványlelkész által vezetett missziós utat az erdélyi református egyházkerület szórványmissziós ügyosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezi. Az út kiadásait az egyházakon kívül hazai és külföldi alapítványok fedezik. /Kolozsvári teológusok regáti misszióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2005. szeptember 29.
Visszautasította a Legfelsőbb Bíróság az 1999-i, costesti-i bányászjárás kapcsán született ítélet ellen irányuló fellebbezést, amelyet Miron Cozma és öt társa nyújtott be. Ennek értelmében Cozmát 10, társait pedig fejenként 5 év szabadságvesztésre ítélték az államhatalom aláaknázásának vádjával. A fellebbezést 2003 decemberében nyújtották be. Miron Cozmát 1998-ban másfél évre ítélték az 1991-es bukaresti bányászhadjáratért, aminek következtében Petre Roman egykori miniszterelnök kormánya lemondott. A kiszabadult bányászvezér bosszút esküdött, beiratkozott a Nagy-Románia Pártba és máris egy újabb hadjárat szervezésébe kezdett. 1991-hez hasonlóan 1999-ben is elindultak a bányászok Bukarest irányába, a karhatalmi erők pedig hiába próbálták feltartóztatni, a Belügyminisztériumból kiszivárogtatott információknak köszönhetően a bányászok kijutottak a Zsil-völgyéből. A Costesti-i és Stoenesti-i „ütközet” után Cozmát végül elfogták, 1999 februárjában pedig az 1991-es eseményekre „megszabott” másfél évet 18-ra emelték, Costesti-ért pedig 10 börtönévet kapott. Iliescu tavaly decemberben, utolsó mandátumának végső óráiban döntött úgy, hogy megkegyelmez Cozmának. A közfelháborodás láttán azonban visszavonta a rendeletet, Cozmát pedig 24 óra alatt ismét letartóztatták. A bányászvezér azonban megfellebbezte a visszavonást, a craiovai bíróság pedig helyt adott kérésének. Cozma júniusban szabadult a börtönből, azóta Temesvár mellett él. Szeptember 28-án Miron Cozmát a rendőrök bekísérték a rahovai börtönbe. /Mégis visszakerült a rácsok mögé Miron Cozma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2005. november 2.
Egy héttel elhalasztották a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, mert a Román Színházi Szövetség (Uniter) román tagot jelölt a bizottságba, és a három vaskos pályamunkát le kell fordítani román nyelvre. Kalamár György városi tanácsos kifejtette: „Az Uniternél vannak magyar szakemberek, és kértük, hogy jelöljenek magyarul beszélő tagot a bizottságba. A színházi szövetség mégis Emil Boroghina rendezőt, a craiovai színház egykori igazgatóját nevezte a testületbe.” Keresztély Irma, a művelődési bizottság elnöke kifejtette: abszurdumnak tartja a román nyelvű vizsgát a magyar színház igazgatójelöltjeinek kiválasztásakor. A tisztségre hárman pályáznak: Bocsárdi László rendező, a színház művészeti igazgatója, Dukász Péter, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze, valamint a jelenleg Magyarországon élő Váradi Mária, a Tamási Áron Színház társulatának volt tagja. /Bíró Blanka: Románul versenyeznek a jelöltek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./2005. december 29.
„Évtizedekkel ezelőtt úgy jöttünk ide, hogy kis idő múlva valahogy csak hazamegyünk. Aztán a nők férjhez mentek, a férfiak megnősültek, s szinte valamennyien itt ragadtunk” – kezdett az alig néhány száz fős Rimnicu Vilcea-i magyarság modern kori történetébe Stanescu Szabó Anna, az RMDSZ Valcea megyei szervezetének elnöke. Az iparosítás korszakában az ókirálysági városba sodródott magyaroknak nehéz volt megőrizni nemzeti identitásukat. Sokan beolvadtak, és hallani sem akarnak eredetükről. Akik vállalták nemzeti hovatartozásukat, ’89-ig jóformán nem is tudtak egymásról. Az együvé tartozás örömét az RMDSZ és a református egyház 1990 utáni megalakulása villantotta fel. Sokan megjelentek a székházban, bemutatkoztak, megkapták a magyar igazolványt, és azóta sem látta őket senki. Sokan nem tudták egymásról, hogy magyarok. Csorbai Lorándnak, a református gyülekezet új lelkipásztorának a 120 kilométerre lévő Craiovára és az annál is távolabb fekvő bányavidékre, Tirgu Jiura és Motrura is kell ingáznia. A nagyobb gondot az anyagiak jelentik, egy ilyen kis egyházközség nehezen tartja el a papját. Sikerült testvérkapcsolatot létesíteniük a Szeben megyei Vízakna reformátusaival. Az istentiszteleteket mintegy húszan látogatják, ünnepnapokon viszont kétszer ennyien is összegyűlnek a szász evangélikusoktól bérelt templomban. A római katolikus vallású magyarok a katolikus templomba mennek imádkozni, ha viszont anyanyelvüket akarják hallani, ide jönnek. A római katolikus pap, Balint Ioan nem beszél, nem is imádkozik magyarul. A református egyház és az RMDSZ Rimnicu Vilceán nem csupán szellemi és érdekvédelmi űrt tölt be, hanem valóságos kovásznak nevezhető. Máig sem tudják pontosan, hány magyar él a városban, mert a statisztikai hivatal nem hajlandó adatokat szolgáltatni. A 2004-es választásokon több mint hétszázan adták voksukat Valcea megyében az RMDSZ képviselőjelöltek listájára. A város magyarsága az evangélikus egyháztól bérelt székházban szokott hetente összejönni. /Szucher Ervin: Az újra felfedezett identitás. Sokáig nem is tudtak egymásról a Rimnicu Vilcea-i magyarok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2006. május 27.
Amikor a repülőgép-eltérítés világszerte gyermekcipőben járt, 1971. május 27-én szenzációs hír járta be a világsajtót: látványos, kommandószerű akcióval hat erdélyi fiatalember a nagyváradi repülőtéren felszállásra kényszerítette, majd Bécsbe térítette a bukaresti járatot. Mindez hat margittai magyar fiatalember nevéhez fűződik. A kommunista rendszer csak az egész ügy kigondolójának és vezérének, Moka Bélának vágott vissza. Moka Béla Margittán él. A sors távolról sem volt kegyes hozzá. Még be se töltötte 18. évét, amikor súlyos traktor-balesetet szenvedett. A nagyváradi orvosok szinte lemondtak róla. Az fiatalember mégis felépült. Bal lábát azonban térd fölött amputálni kellett. Moka Béla nem adta föl. Előbb megtanult műlábbal járni, aztán megnősült, s egy margittai gyárban dolgozott esztergályosként. Megbízható barátait megnyerte merész tervének, melyről még feleségének sem szólt. Moka megtudta, hogy az utasok között egy fegyveres szekus is van, ami azt jelentette: szerezni kell fegyvert. Ez is sikerült. Idegességükben lövöldözni kezdtek a felszállásnál, a fedélzeti szekustól elvették a fegyvert. A másodpilótát kényszerítették a felszállásra. Sikerült Bécsbe jutniuk. A szenzációs hír futótűzként járta be a világot. A Szabad Európa, az Amerika Hangja részletesen beszámolt a gépeltérítésről, Az egész Bihar megyei Securitatét szinte teljes egészében leváltották, a milícián is sokan vesztették el állásukat. Bécsben két év börtönbüntetésre ítélték a fiúkat, Moka, mint főszervező két és fél évet kapott. A börtön kápolnájában külön magyar nyelvű istentiszteletet rendeztek számukra. Gróf Teleki Béla, a kanadai erdélyi magyarok szövetségének elnöke élelmiszer- és könyvcsomagokat küldött, a szabadulás után lakás- és elhelyezkedési támogatásáról biztosította őket Kanada bécsi nagykövetségén keresztül. Segítettek a New York-i magyar szervezetek, leginkább azonban Mindszenty bíboros. Szabadulás után Moka rendszeresen járt a bíboros szentmiséire, gyakran beszélgetett Mindszentyvel. Idehaza távollétükben egyenként 23 év börtönbüntetésre ítélték őket, családjukat meghurcolták. Szabadulása után Moka Béla Bécsben maradt. Megtanult németül, géplakatosként dolgozott, szép fizetéssel szabadon élt. Hiányzott azonban Irénke, a felesége. Úgy döntött: kihozatja valahogy Jugoszláviába, s ott találkoznak. Társai próbálták lebeszélni a jugoszláviai kiruccanásról, Moka azonban hajthatatlan maradt. 1975 augusztusában a jugoszláv hatóságok letartóztatták Mokát és néhány nap múlva átadták a román hatóságoknak. A Securitate sokat tudott róla, mindenütt voltak beépített emberei. Mokát négy hónapig a Securitate bukaresti székhelyén, föld alatti cellában tartották, majd 1975 decemberében a szamosújvári börtönbe helyezték át, 23 éves büntetése letöltésére. Később, amikor 1987 nyarán áthelyeztek Craiovára, a veszélyesek börtönébe, fürödni, a klubba, orvosi ellenőrzésre, mindenüvé megbilincselve vitték. Raboskodása élete legsötétebb korszaka volt. Pedig időnként a családja meglátogathatta, könyveket rendelhetett, sőt az Előrét, Neuer Weg-et és a Romania Liberat is járatta. A hatóságok óriási nyomást gyakoroltak feleségére, s végül válásra kényszeríttették. Szintén ez idő alatt vesztette el édesapját, és nem vehetett részt temetésén. A börtönben megpróbálták beszervezni, erre megverte a cellába beépített besúgót. Látogatások alkalmával miatta kellett magyar nyelvű tolmácsot alkalmazniuk. Az őrök sokszor mondogatták, hogy többé nem látja meg a napvilágot. 1988. január 26-án, Ceausescu 70. születésnapja alkalmával az általános amnesztia során a kis büntetésűek, valamint a nagy büntetésűek közül a büntetésük felét leültek is szabadulhattak. Moka Béla több mint 12 évet ült, így bekerült az utóbbi kategóriába. Hazatért Margittára. Hetente kellett jelentkeznie a milícián, nem hagyhatta el a várost. Munkahelyén, a textilgyárban elkülönítették a többiektől, még munkakollégáival sem érintkezhetett személyesen. Irénkét azonban újból feleségül vette. /Chirmiciu András: Moka Béla, a megtörhetetlen gépeltérítő kalandos élete. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2006. július 10.
Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. július 12.
21,6 millió volt Románia lakosságának lélekszáma 2006. január elsején, ezen belül a magyarok aránya 6,6 százalék – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott adataiból. A 2002-es népszámlálás adatait felidézve közlik, hogy a románok 19,4 milliót tesznek ki, azaz az összlakosság 89,5 százalékát. A nemzeti kisebbségek aránya 10,5 százalék, összlétszámuk 2,3 millió. A legnépesebb nemzeti kisebbségi közösséget Romániában a magyarság alkotja 6,6 százalékkal, létszáma 1 431 800. Második helyen a romák állnak 2,5 százalékkal (535 100). Őket követik a német ajkúak, 0,3 százalékot alkotva (59 800). Az összes többi nemzeti kisebbség az ország lakosságának 1,1 százalékát teszi ki. Vallási megoszlás szempontjából a romániai lakosság több mint 80 százaléka ortodox, utánuk következnek a római katolikusok és a reformátusok. A lakosságnak több mint fele (55,2 százalék) városon él. Bukarestben 1 930 390 ember él. Bukarest után a legnépesebb városok: Konstanca (306 200), Iasi (306 000), Temesvár (303 200), Craiova (299 200) és Kolozsvár (297 600). /Másfél millió alatt a magyarság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./