udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
35
találat
lapozás: 1-30 | 31-35
Helymutató:
Csíkkozmás
2006. március 22.
A Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet /KOMISZ/2003-ban alakult meg, azóta a KOMISZ szerepe a mérvadó lett falu életében. Az évi nyolc állandó rendezvény, mind kulturális, mind szórakozás, mind sport és kikapcsolódás, avagy akár oktatási szinten életben tartja a falu és esetenként Csík vidék civil életét. A szervezet keretén belül működő Bojzás Néptánccsoport már több erdélyi rendezvényen sikerrel lépett fel. A Bojzácska gyermek néptánccsoport hagyományőrző lesz, hasonlóan nagyobb testvéréhez. A Vigyorka amatőr színjátszó csoport is tevékeny. A faluban működtetett Teleház megfelelő információs központtá nőtte ki magát. /Szántó László, Csíkkozmás: Méltó 3. KOMISZ-szülinap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./2006. június 20.
A múlt hét végi heves felhőszakadások Hargita megye néhány települését is érintették. Kaszonaltízen, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkkozmáson, Várhegyen és Salamáson okoztak kisebb-nagyobb károkat a felhőszakadások és a szélviharok. Újtusnádon a Mitács-pataka 20 udvaron sepert végig, pincéket öntött el. /Kristó Tibor: Özönvíz tombolt Hargita megyében is. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2006. augusztus 2.
Összefogásról szóltak az 1849. augusztus 1-jei nyergestetői csatára emlékező ünnepi beszédek. Azonban nem tudtak megegyezni a csíkkozmási önkormányzat és a kászonaltíziek táncjátékának megvalósítói. Emiatt kettős helyszínű megemlékezés volt. A nyergestetői megemlékezés hagyományosan zajlott. A csíkkozmási fiatalokból álló Bojzás táncegyüttes nyitotta a műsort. A szabadságharc egyik utolsó mozzanatára, a nyergestetői csatára emlékezőket elsőként Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke mondott beszédet. Kifejtette, a székely közösségek választott vezetői a szeptember 23-án tartandó összejövetelen közlemény formájában is elkötelezik magukat a területi autonómia mellett. A kászonaltíziak külön tartották emlékezésüket. /Antal Ildikó: A Nyerges két lába – kettős megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./2006. szeptember 29.
A negyventagú Bóbiska néptánccsoport immár hét éve képviseli Kászonaltíz községet a különböző rendezvényeken, találkozókon. Új és újabb koreográfiákkal rukkolnak elő és járják a nagyvilágot. Szeptember 30-án a Csíkkozmási Néptánctalálkozón lépnek fel. Mintegy negyvenöt tagot számlált a Bóbiska 2000 szeptemberére, azóta csupán néhányan morzsolódtak le. A gyakorlást a kezdetektől fogva Tima Mária Magdolna tanítónő irányítja, hat éve társa ebben Antal Teréz tanítónő. 2004-ben először, idén már másodjára járt Belgiumban a Bóbiska. Az ottani magyar Kárpátia Egyesület munkatársa, Kliment Nóra szervezésében több helyszínen is bemutatták produkciójukat. Idén az 56-os forradalom évfordulójának szentelt ünnepi év keretében az Európai Parlamentbe is sikerült belopni a produkciójukat. /Antal Ildikó: A kászonaltízi néptánccsoport születésnapjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2006. október 25.
1956 után átfogó megtorlási hullám kezdődött Romániában, koncepciós politikai pereket rendeztek. A Magyar Autonóm Tartományban 1956. október 28-a és 1965. december 31-e között a katonai ügyészségi adatok szerint mintegy 1100 személy ellen indítottak bűnvádi vizsgálatot. Ezek közül 826-at állítottak bíróság elé és ítéltek sokévi kényszermunkára. A megtorlás 1958-59-ben tombolt a legvadabbul. Az esetek 46%-ánál a vádiratokban tételesen is szerepel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharccal kapcsolatos „ellenforradalmi” megnyilvánulás. Ezek közül egypáran (Szathmári Zoltán marosvásárhelyi, Salamon László gyergyószentmiklósi, Nagy Lakatos János gyimesbükki és Kertész Béla székelyudvarhelyi lakos) részt is vettek a magyarországi eseményekben, mások szervezetten, csoportosan vagy egyénileg „társadalmi rend elleni cselekedetet” követtek el. A bíróság elé állítottak legtöbben marosvásárhelyiek. A más tartománybeliek közül legtöbben – 30-an – brassóiak voltak és a 77 tagú EMISZ-ügyhöz kapcsolódtak. Meglepően sok a politikai megtorlás áldozata 24 faluban: Szárhegyből 15-en, Tekerőpatakról 14-en, Gyergyóújfaluból 12-en, Kozmásról és Galócásról 11-11-en, Csíkcsicsóból, Dedrádból, Erdőfüléből, Kézdiszentlélekről és Köpecről 10-10-en stb. A bíróság elé állított személyek etnikai megoszlása nagyjából megfelel a Magyar Autonóm Tartomány lakossága nemzetiségi összetételének. Nagyon magas a kollektivizálás ellen szavukat emelt meghurcolt személyek száma. A terror első áldozatai lettek előbb az osztályellenségnek tekintett (volt) kulákok, majd más gazdálkodók is. /Dr. Pál-Antal Sándor: ’56 – romániai megtorlások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./