udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
79
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79
Helymutató:
Csíkszentmárton
2004. június 2.
Május 23-án Kászonaltízen első alkalommal rendezték meg az alcsíki települések gyermekszínjátszóinak találkozóját. Ezzel hagyományt szeretnének teremteni. Tima Mária Magdolna, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola tanítónője, a találkozó egyik kezdeményezője elmondta, hogy régóta tervezték a találkozót, melyet a kászonaltízi Kazun Közművelődési Egyesület, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatott. Hat alcsíki településből (Bánkfalva, Csíkszentmárton, Kozmás, Nagytusnád, Kászonaltíz, Kászonfeltíz) tíz csoport mutatkozott be a színpadon. /Kristó Tibor: Gyermekszínjátszók találkozója Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./2004. június 8.
Több erdélyi településen is olyan helyi tanács kezdi meg működését, amelynek tagjai teljes egészében az RMDSZ–t képviselik, Szatmár megyében Pusztadarócon ilyen a helyzet. 100%–os helyi tanács alakul emellett a felsőháromszéki Kézdivásárhelyen, a Csík területi Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmártonban, Karcfalván, Szépvízen és Gyergyóremetén. Többek között Szovátán, Ditróban, Gyergyóújfaluban a helyi tanácsok 93%–át hasonlóképpen az RMDSZ delegálja. /Pusztadaróc mellett még hat helységben 100%–os az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./2004. július 15.
Megdöbbenéssel vettek tudomást a csíkcsicsói római katolikus hívek arról, hogy papjukat Bereczi Istvánt, 28 év szolgálat után elhelyezik a községből. A hívek aláírásgyűjtést szerveztek, levelet fogalmaztak és Gyulafehérvárra, Jakubinyi György érsekhez küldik képviselőiket. „A plébánosok és lelkészek esetében a szolgálati idő öttől tizenöt évig terjedjen. Legalább öt évet nehéz szórványhelyen is működjön mindenki. Tizenötéves szolgálat után az illető hely plébánosa nyilvánítsa ki szándékát a főpásztornak, hogy más egyházközség vezetését is vállalná." – ezt írja elő a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Zsinat által megfogalmazott rendelkezés, amelyet dr. Jakubinyi György érsek törvény erőre emelt. A zsinati rendelkezések értelmében augusztus első napjától több székelyföldi településen új lelkipásztorok kezdik meg tevékenységüket. Vannak, akik nyugdíjba vonulnak, másokat áthelyeznek és többen vannak, akik most kezdik meg papi tevékenységüket. Tamás József, Csíkszeredában székelő segédpüspök elmondta, hogy Madéfalván, Csicsóban, Balánbányán, Gyimesbükkben új lelkipásztorokat neveztek ki, Csíkszentmártonban, Újtusnádon pedig nyugalomba vonulnak a jelenleg még szolgálatot teljesítő lelkipásztorok. A csicsói plébános kiváló lelkipásztor és a főpásztor úgy méltányolja, hogy egy nagy egyházközség élére helyezte át, Gelencére, ahol segédlelkész munkatársa is lesz. /Daczó Dénes: Zsinati rendelkezés értelmében történnek az áthelyezések. Papjukat akarják a csicsóiak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2004. augusztus 27.
Aug. 26-án került sor a már hagyományossá vált megemlékező ünnepségre az Úz völgyében, a második világháború idején zajlott véres csatákra. Emlékművet állíttattak tíz éve, itt róják le kegyeletüket. Az ünnepség keretében leleplezték a gelencei Kelemen Dénes fafaragó készítette kopjafát, megszentelték a csíkszentmártoni egyházkerület által állíttatott keresztfát, felavatták az emlékkert bejáratánál felállított székely kaput is, melyet Vass József készített. Jelen volt Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter; Sógor Csaba szenátor és Kedves Imre képviselő, valamint számos hazai és magyarországi hagyomány- és emlékőrző egyesület képviselője. /Kovács Mária: Emlékezés az elhunyt magyar honvédekre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./2004. október 31.
Október 22-án szentelték fel Csíkszépvízen azt az óvodát, amely a Lázár-lovagrend támogatásával épült a falu számára. Október 23-án Csíkszeredában felavatták a Fodor-házat, mely a Csibész Alapítvány keretében fog működni mint szellemi-lelki műhely, a Csíkszereda központjában álló Lazarus ház mintájára. Elsősorban gyermekek és fiatalok számára lesz találkozási hely. A csíksomlyói plébánián újabb 11, a családja által elhagyott kisgyermeket fogadtak be, ezeknek az óvodás és kisiskolás gyermekeknek a nevelésével négy nevelő foglalkozik a Lázár lovagrend anyagi támogatásának köszönhetően. A Csibész autóműhely bővítését szintén a Szent Lázár lovagrend anyagi támogatása tette lehetővé, itt 25 munkás és 25 gyakorlatozó fiatal dolgozik. – Csíkszentmártonban elkezdte működését a leányanyák és gyermekeik befogadására alkalmas otthon. /Csíki hírcsokor. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 31./2004. november 12.
A Szentmárton Napok nyitórendezvényeként vendégszerepelt nov. 10-én Csíkszentmártonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Csíki Területi RMDSZ karavánja keretében az együttes eddig tíz előadást tartott a csíki falvakban. Ráduly Róbert Területi RMDSZ elnök az RMDSZ politikusai nevében elnézést kért azért, hogy nem mindig úgy döntöttek a politikusok, ahogy azt elképzelték volna. Csíkkozmáson a helyi közösség erejéből felújított, modern kultúrotthonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése is rendhagyó volt, hiszen a hangosító berendezés meghibásodása következtében a közönség a táncok mellett a népdalok szövegeit is élvezhette. Az előadáson az együttes tagjai rímbe is szedték gondolatikat: tulipánra sok stampilla/ kormányfő lesz Markó Béla. /(Daczó Dénes): „Tulipánra sok stampilla”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2005. április 9.
Multimédiás CD bemutató volt április 8-án Csíkszentmártonban, a Fenyő diszkóban. A Tenni Közösen Próbálunk szentmártoni ifjúsági társulat szervezésében megtartott rendezvényen a Székely határőrök nyomdokain címmel megrendezett negyedik Úz-völgyi nemzetközi ifjúsági táborról készült dokumentumokat tartalmazó CD-t ismerhették meg a jelenlévők. Idén az Úz-völgyében idén ötödször fogják megrendezni a táborozást. /Bemutató Csíkszentmártonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./2005. április 27.
Április 23-án második alkalommal szervezte meg Kászonaltízben a helyi iskola tanítói közössége a Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület és Hargita Megye Kulturális Központja közreműködésével a II. Alcsíki Gyermekszínjátszó Találkozót. Tíz faluból – Csíkszentsimon, Csatószeg, Csíkszentmárton, Kozmás, Bánkfalva, Nagytusnád, Újtusnád, Kászonújfalu, Kászonfeltíz és Kászonaltíz – 18 csoport (220 gyermek) lépett fel. /Antal Teréz, Kászonaltíz: Gyermekszínjátszó találkozó a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./2005. május 25.
Hatodik alkalommal rendezték meg a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőt, melyen 159 gyermek vett részt, 30 településről. A Csíki-medence településeiről jött versenyzők mellett idén Borszékről is beneveztek. A körzeti vetélkedők öt helyszínen zajlottak: Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson, Csíkdánfalván, Csíkszeredában és Csíkszentmártonban. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban tartott döntőbe 70 egyéni versenyző és 7 dalcsoport jutott be. Antal Rozália elmondta, hogy a Tiszta Forrás Alapítvány idén is megszervezi a Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. /Sarány István: Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./2005. július 25.
A kormány 50 milliárd lej gyorssegélyt különített el a Hargita megyei árvízkárok helyreállítására – jelentette Hargita megyei körútján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke tusnádfürdői megbeszéléseit követően az árvíz sújtotta Tusnádközségbe, Csíkszentsimonba, valamint Csíkszentmártonba látogatott, ahol a károk helyreállításáról tárgyalt a települések vezetőivel. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is határozottan szorgalmazni fogja Székelyföld hathatósabb költségvetési támogatását. Az árvízkárok helyreállítását célzó keretből a kormány eredetileg egyetlen lejjel sem akarta támogatni a magyar megyéket, hozzáállása csupán az RMDSZ minisztereinek kemény fellépése után változott meg. Markó hangsúlyozta, a Székelyföld fejlesztése terén máris nagy előrelépés történt, a kormány tervei szerint ugyanis még ebben az évben felújítják a Balavásár-Csíkszereda útvonalat, valamint a Székelyföld közlekedésében alapvetően fontos bucsini utat is. Korodi Attila államtitkár beszámolt róla, hogy sikerült további tízmilliárd lejes támogatást szerezni a környezetvédelmi tárca költségvetéséből a Hargita megyei gátak újjáépítésére. /Kárelhárításra, árvízvédelemre is jut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./2005. augusztus 12.
Augusztus 11-én került sor Csíkszentmártonban a magyarországi Jászapáti 2000 Rt. által Hargita megyébe irányított búzaszállítmány kiosztására. A küldemény 20,8 tonna csávázott őszi búza, amelyet gyergyói és csíki községek, illetve a csíkszentkirályi Agromec, a tusnádi Dako és a helyi Burgabotek vehettek át. Az adomány kiosztása előtt Bunta Levente megyei tanácselnök és Török Jenő mezőgazdasági és vidékfejlesztési vezérigazgató tájékoztatták a sajtót és az adomány átvételére érkezett polgármestereket, delegáltakat arról, hogy a megye árvízkárainak enyhítésére milyen segítségadásban részesültek. Az adomány legalább 80 hektár bevetéséhez elég, talán továbbszaporításra is alkalmas lesz a vidéken, ahol külön gond azon fajták hiánya, amelyek korábban érnek be, és amelyek bírják az itteni éghajlatot. Az adományozók korán érő és az itteni természeti viszonyainkat tűrő őszi búzát küldtek. A megye vezetősége, az igazgatóság köszönetet mondott Keresztes Vencel mérnöknek és a Burgaboteknek, hogy részt vállalt a raktározásban és szétosztásban. /Magyar búza megyénknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./2005. november 7.
November 6-án az idősek köszöntésével kezdődött Csíkszentmártonban a hagyományos Szentmárton Napok rendezvénysorozat, majd ünnepi szentmisét tartottak. A következő napok műsorán szerepel a Lúdas Matyi, bemutatkozik a Vöröskereszt és iskolai sportrendezvények kezdődnek. Lesz könyvbemutató, több előadás, emlékplakettet avatnak Mátyás József emlékházánál. /Csíkszentmártoni rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./2006. március 16.
A Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestetőn minden évben kétszer, augusztus 1-jén és március 15-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere hangsúlyozta, hogy csak együtt lehet harcolni nemzeti érdekeinkért. Borboly Csaba, a Megyei Tanács alelnöke rámutatott, hogy a székelység jövője szempontjából fontos az autonómia, a nemzeti érdekekért vívott harcot csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Ráduly Róbert Kálmán, a Csík Területi RMDSZ elnöke szerint az autonómia-törekvések ott kell legyenek a székelység modern kori követeléseinek 12 pontja között, az autonómiáért folytatott harcot nem szabad feladni. A nyergestetői ünnepség második felében a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai mutatták be ünnepi műsorukat. /(Dobos László): Autonómia-követelések a Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2006. május 2.
Április 28-án felavatták Budapesten az első egész alakos Németh László-szobrot, Csíkszentmártoni Róbert szobrászművész munkáját. Az 1901. április 18-án Nagybányán született nagy magyar íróról elnevezett, Budán, a Pasaréti út és a Radna utca találkozásánál lévő kis téren a szoboravatón Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Csoóri Sándor író méltatták az író irodalmi, pedagógiai tevékenységét, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást a szoborra és az ünneplőkre. Szabó András előadóművész, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola kórusa, Nagy Gáspár költő és Bánffy György színművész irodalmi műsort tartottak. Monostori Imre irodalomtörténész az író nevét viselő iskolák diákképviselőivel együtt leplezte le a szobrot. Nagybányát a helybéli Németh László Középiskola jelenlegi igazgatója, a diákok képviselői és a Németh László Alapítvány kuratóriumi tagjai képviselték. Németh Ágnes külön köszöntötte az édesapja szülővárosából érkezett vendégeket, akikkel tárgyaltak a nagybányai iskolában remélhetőleg hamarosan felállításra kerülő Németh László-mellszobor körüli gondok megoldásáról. /Farkas E. Zoltán: Kézirat-ajándékok. Budapest után szülővárosában, Nagybányán is mellszobrot kapna Németh László. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2006. június 7.
Strujan Constantin Hargita megyei prefektus körlevélben figyelmeztette a megye polgármestereit, hogy a nemzeti zászlót állandó jelleggel ki kell függeszteni a középületekre, a törvény szerint pedig más államok nemzeti szimbólumait csak hivatalos rendezvényeken, a román nemzeti szimbólumokkal együtt lehet használni. A prefektus arra reagált körlevelével, hogy június 4-én Csíkszentmártonban az első világháború áldozataira emlékező rendezvényen a szervezők csak a magyar és a német nemzeti himnuszokat játszották el, a román himnuszt nem. /Megrótták a Hargita megyei polgármestereket. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2006. augusztus 28.
Az Úz völgyében augusztus 26-án, az észak-erdélyi szovjet katonai behatolás 62. évfordulóján került sor minden idők legnépesebb ünnepségére a hősök temetőjének emlékműve előtt. Két kórus, a bodoki és a szentivánlaborfalvi énekkar is jelen volt, az ökumenikus egyházi szertartást csíkszentmártoni római katolikus papok és Dénes Csaba sepsi református esperes celebrálta, s a több száz jelenlévőhöz a háborús veteránok nevében dr. Szőts Dániel, valamint Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere szólt. Hagyománnyá vált az is, hogy az úzi ünnepséget megelőzően és ezt követően a csíkszentmártoni fiatalok és a budapesti Zrínyi Katonai Egyetem tiszti növendékei táboroznak a völgyben. A budapesti honvédtiszt-jelölteket tanáruk, dr. Szabó József János vezette. A táborozás hivatalos, a román-magyar katonai együttműködés programjának egyik elemeként szerepel. /Sylvester Lajos: Nagyszabású ünnepség az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./2006. október 30.
Az Erdélyi Református Egyházkerület és a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány tizennegyedik alkalommal osztotta ki az udvarhelyszéki Siménfalván a Czelder Márton- és Földes Károly-szórványdíjat. A Czelder-díj ezúttal Csíkszeredába, a Földes-díj pedig Siménfalvára került. Az idei Czelder Márton-díjat és a vele járó 800 svájci frankot Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztornak ítélték. Először Csíkszentmártonban, majd Csíkszeredában és a hozzá tartozó szórványban munkálkodott. A Földes Károly-díjat az idén Mircse György, siménfalvi tiszteletbeli gondnok vehette át, a Szőke-Nyikó menti református szórványmagyarság hitének megőrzéséért tett szolgálatáért. Czelder Márton (1833–1889) református lelkész, misszionárius, egyházi író, szerkesztő volt. Tizenöt éves sárospataki diákként részt vett a szabadságharcban, két ízben is megsebesült. 1860-ban Románia délkeleti övezetébe, az akkor Moldva-Oláhországnak nevezett régióba ment, a kivándorolt magyarok körébe. Ott tíz év alatt egyházak és iskolák egész sorát szervezte meg, templomokat és iskolákat építtetett. 1865-ben veszedelmes emigránsként körözték az osztrák birodalomban. Földes Károly1891-ben született Mérán, elsőként ismerte fel a nemzet pusztulásának fokozott veszélyét. A szórványban Mezőújlakon és nagyon sok környező településen szolgált, Mezőújlakon iskolát teremtett. Ő az elindítója a szórványmissziónak, a Ki a Mezőségre! irányzatnak. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. /V. J.: Szórványdíjak hosszú évek hűséges munkálkodásáért. Tizennegyedik alkalommal osztottak Czelder- és Földes-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2006. november 2.
Csíkszentmárton lakói november 1-jén gyertyás megemlékezésen vettek részt a nyáron újraszentelt haditemetőben. A temetőkertet magyarországi barátok és a helyi önkormányzat támogatásával tették rendbe, a rugát-tetői csatában 1944. augusztus 26-án elesett magyar honvédek és német katonák nyugszanak a sírokban. Azonosításuk hosszú időt vett igénybe – mondja Gergely András polgármester, akinek régi álma teljesült azáltal, hogy végre sikerült a temetőkertet felújítani, s a kegyeletápolás igazi színhelyévé tenni. Szám szerint 32 háromszéki, csíki és magyarországi, az úz-völgyi csatában elesett honvéd neve szerepel a bal oldalon a keresztfákon. Jobb oldalon 33 ugyanilyen fejfa áll, viszont az itt eltemetett német katonák kiléte még ismeretlen. A sírkertben álló kőszobrot Nagy Ödön és Orbán Endre képzőművészek újították fel, a mellette látható kopjafa a háromszékiek adománya. /Kristó Tibor: Megemlékezés a haditemetőben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./2006. november 23.
Nem hozott eredményt a Hargita-Bákó megyeközi vegyes bizottság Úz völgyi határjárása. Céljuk a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) és a hargitai Csíkszentmárton község tényleges közigazgatási határának megállapítása lett volna, az Úz völgyi ifjúsági tábor tulajdonjogi viszonyának tisztázására. Márton Edit, a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal főmérnöke és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere korábbi térképekkel, telekkönyvi kimutatásokkal igazolta: Úz völgye Szentmárton községhez tartozik, de Dormánfalva polgármestere szintén régi térképekre hivatkozva próbálta ezt cáfolni. Ezért Csíkszentmárton a közigazgatási bírósághoz fordul. /Horváth István: A Bákó és a Hargita megyeiek nem tudtak megegyezni az Úz völgyi táborról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./