udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
53
találat
lapozás: 1-30 | 31-53
Helymutató:
Dél-Tirol
2006. február 7.
A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2006. február 15.
A legújabb varázsszó az autonómia – Koncz Attila /Budapest/ szerint senki sem tudja, hogy az erdélyi magyarság vonatkozásában mit is értsünk alatta, továbbá az eddig napvilágot látott törvénytervezetek vagy statútumok jobb esetben irreálisak, rosszabb esetben dilettáns próbálkozások. A cikkíró szerint autonómia kizárólag a székelyföldi, tömbben élő magyaroknál jöhet szóba. Mi lesz a Partiumban, Kolozsváron vagy éppen a szórványban élőkkel? Az erdélyi magyar közélet ma komoly demokráciadeficittel küzd. „Politikusból vagy bűnözőből lett kiskirályok uralják a Székelyföld közéletét és gazdasági erőforrásait”. Ráadásul ezek magyarok. „Bűn volna az autonómiát arra felhasználni, hogy ők még nagyobb befolyásra tegyenek szert környezetükben.” A mostani elképzeléseknek az integráció helyett a bezárkózás szellemét képviselik. Az autonómia harcosai konkrét európai példákat idéznek. Dél-Tirol közvetlenül határos az anyaországgal, vagyis Ausztriával. Az anyaország és Székelyföld között ez nem lehetséges, olvasható Koncz indoklásában. A cikkíró megállapította: itt az ideje, hogy a székelyföldi magyarság ne több száz tehetetlen kiskirályság alattvalójaként élje életét, hanem a közös érdekek mentén szerveződve koncentráljon a gazdasági felemelkedés előmozdítására. Segíteni kell a helyi kis- és középvállalkozásokat. Koncz szerint nem kellene a magyar államnak magára vállalnia a szociális segélyezést Romániában. /Koncz Attila [email protected]: Autonómia, vagy mit is akarunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2006. február 25.
Ion Iliescu szerint minden reális esély megvan arra, hogy Románia a jövő év elején csatlakozzon az Európai Unióhoz, de ha az Unió esetleg mégis másként döntene, „az sem tragédia”. A volt államfő ezt február 24-én Budapesten nyilatkozta. Ami a romániai magyar kisebbség helyzetét illeti, az exelnök úgy vélte, Romániában nincs probléma ezen a területen. „A meglévő törvényhozói és intézményi keretek megoldást jelentenek a romániai kisebbségek helyzetére. Románia egyenesen példa lehet, ha megnézzük, milyen fokú a nemzeti kisebbségek képviselete a bukaresti parlamentben, vagy a helyi adminisztrációban” – mondta Iliescu. Azzal kapcsolatban, hogy komoly viták alakultak ki a kisebbségi törvény tervezete körül, Iliescu hangsúlyozta: két kérdés, a kisebbségek státusa, valamint a kulturális autonómia ügye nincs rendezve. Szerinte csak megfogalmazásbeli viták alakultak ki, nem az alapelveket vitatják. „Különben miért kellene olyan autonómiát biztosítanunk bármely romániai kisebbségnek, amilyen Dél-Tirolban működik? Másokon sem kérjük számon, hogy nem a román példát követik. A román megoldás talán a legjobb Európában, egyetlen európai államban sem talál arra példát, hogy az ország parlamentjében valamennyi nemzeti kisebbség képviselteti magát – jelentette ki. /Iliescu Budapesten: sajnálatos, de nem tragikus a csatlakozás halasztása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./2006. március 2.
Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt kérte, hogy Magyarország kössön megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett. Az előzmények a kilencvenes évek elejéig nyúlnak vissza. A Korunk egy 2002-es számában közölt interjúban Konthur Bertalan, – az MVSZ németországi szervezetének korábbi vezetője – kifejtette: “azt is javasoltam az első demokratikusan megválasztott magyar kormánynak, hogy próbálják megszerezni az ENSZ-ben (mint Ausztria Dél-Tirol esetében) a védőhatalmi státust mindazon magyar kisebbségek számára, akik a trianoni és a párizsi békeszerződések után kisebbségbe kerültek a mai Magyarország határain kívül. Erre a felvetésre is félig-meddig elutasító választ kaptunk. Arra hivatkoztak a külügyminisztériumban, hogy a történelmi helyzet nem azonos.” Szűcs László cikkében Bárdi Nándor egy későbbi elemzéséből idézett: “a Szlovákiával és a Romániával kötendő alapszerződés-vitákban (…) egyfajta védőhatalmi státusra is törekedett a magyar politika. Arról, hogy elérte-e Magyarország ezt a védőhatalmi pozíciót, megoszlanak a vélemények.” Csapóhoz hasonlóan kérte ugyanazt többek mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, s Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki szerint “az erdélyi magyar autonómia-törekvésekre adott román válasz indokolttá tenné, hogy Magyarország az ENSZ-nél védőhatalmi státust követeljen, mint ahogy Ausztria tette ezt Dél-Tirollal kapcsolatban.” Ugyancsak a védőhatalmi státusban hisz az Erdélyi Magyarság folyóiratban közölt írása szerint Atzél Ferenc, aki szerint Romániában 2004-ben még voltak olyan bebörtönzött erdélyi magyarok, akiknek egyetlen bűnük a magyarságuk. Az idézetek közlése után Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője ironikusan írt erről a kérdésről: Szaúd-Arábiával példálózott, 1991-ben az Öböl-háború idején ez az ország kért ilyen státust az Egyesült Államoktól, s fizetett is 50 milliárd dollárt, hogy védjék meg országát az iraki diktátor esetleges inváziójától. /Szűcs László: Védőhatalmat a népnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2006. március 4.
Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke a Nobel-díjas magyar író beperelésével fenyegetőzik. Ezzel nyilván nemcsak nagyobb népszerűséget szerezhet magának valaki, hanem fölénnyel ugrathat át a kellemetlen, veszélyes helyzeten. Lászlóffy Csaba feltette a kérdést: a kisebbségek esélyeit, jövőjét illetően: kit fenyegethet veszély Kolozsvárott, Romániában? A magyar kisebbségnek hány pert kellene indítania havonta, ha nem naponta, sérelmek miatt, nyíltan nacionalista vagy cinikus, basáskodó magánszemélyek, intézmények, sőt magát a román állami felépítményt védők diszkriminációja ellen? Marga milyen őszintén segítette elő miniszterként az önálló magyar nyelvű oktatást (jól ismerve nyilván a norvégiai, a katalán, walesi, dél-tiroli, szlovákiai megoldásokat)? Hány román egyetemi vezető és oktató tud és beszél, akár udvariasságból, magyarul kollégáival az egyetemen? A Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjainak megbüntetési szándékát, a rektori fenyegetést Marga Kertész Imre magyar író beperelésével akarja tetézni. Hol marad a kolozsvári egyetemi múlt hagyományainak elismerése? Félrevezető, ahogy Ferdinánd román király és Mária-királynő mellszobrába ütközik a külföldi vendég, mintha a valamikori magyar lakosságú városban ők teremtették volna meg a színvonalas egyetemi oktatást. Az egyetem épületének homlokzatán a kizárólagos román felirat és a Sala de Curs, Biblioteca stb. feliratok egyértelműen a román demokráciát hirdetik. /Lászlóffy Csaba: Párbajkódexhez mellékelt elemi ismeretek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2006. március 7.
A székely nagygyűlés fordulópontot jelent a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelemben. A székelység akaratából közképviseletet teljesítő Székely Nemzeti Tanács a megalakulásától eltelt több mint két évben a közvetlen és a közvetett demokrácia eszközeit használva, minden illetékes romániai hatóságot megkeresett. Az államelnök, a kormány, az igazságügyi miniszter, tehát minden illetékes romániai hatalom visszautasítja Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítését, annak ellenére, hogy az Európai Parlament kimondta: az erdélyi magyarság védelmére a szubszidiaritás és az önkormányzás elveit figyelembe vevő, kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani! Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és Főtitkárához fordultak: gyakoroljon nemzetközi felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett – nyilatkozta Csapó I. József, az SZNT elnöke. Az udvarhelyi Székely Nagygyűlés a kezdet, a következő tömeg-megnyilvánulás júniusban lesz. Az SZNT kérte Magyarország kormányát, gyakoroljon Székelyföld felett védőhatalmi státust, amiképpen Ausztria 60 éve gyakorolja azt Dél-Tirol felett. Az SZNT figyelmeztette az Európai Bizottságot arra, hogy Székelyföld autonóm státusát Románia Európai Unióba való bejutása előtt kell megoldani, ellenkező esetben számottevő feszültségforrást vihetnek be a közösségbe. Az SZNT és az EMNT között nincs feszültség, az SZNT Székelyföld autonómiatörekvéseinek hiteles képviseletére hivatott, az EMNT a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának elnyerésére kinyilvánított közakaratot képviseli. Olli Rehn bővítési biztos az SZNT-nek küldött válaszában jelezte, hogy Székelyföld helyzete a társulás folyamatára vonatkozó felügyelet tárgya. /Makkay József: Autonómiatörekvéseinkben nem szabad megalkudni. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./2006. március 16.
Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – zengte március 15-én a Székelyudvarhelyre összehívott Székely Nagygyűlésen résztvevő közel húszezres gyülekezet azt követően, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felolvasta kiáltványát. A jelenlévők közfelkiáltással erősítették meg a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez intézett dokumentumot. Traian Basescu államfő nem jelent meg az ünnepségen. Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren már a délelőtti órákban népes gyülekezet gyűlt össze, Székelyföld minden részéről érkeztek az emberek, de jöttek gyimesiek és kolozsváriak is. A kezdési időpontig a baróti Transylmania etno-rock együttes szórakoztatta a közönséget, miközben a felvonulók zászlókat, magyar és angol nyelvű transzparenseket lobogtatattak, ilyen feliratokkal, mint „Őshonos népként jogunk az önrendelkezés”, „Szép szabad Erdélyországot”, „Területi autonómiát a székelyeknek”, „Justice for Transylvania”. A rendőrök többször is megállították a Székelyudvarhely felé tartó autóbuszokat, de a névsor ellenőrzésén túl nem akadékoskodtak. Az ünnepség a huszárok látványos lovas felvonulásával kezdődött, majd elsőként Szász Jenő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, illetve amit a román nép ünnepélyesen megígért 1918. december 1-jén, jelentette ki, majd hozzáfűzte: „Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának is, ezért olyan autonómiát akarunk az erdélyi magyarságnak, mint például Dél-Tirolban és Katalóniában.” Hangsúlyozta: Székelyföld területi autonómiájának demokratikus igényéről akarnak hitet tenni békés módon a közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke magyarul és románul köszöntötte a jelenlévőket. Szégyenletesnek tartja az RMDSZ legfelső vezetésének vádját, hogy az SZNT-t és Székelyudvarhely önkormányzata önös politikai célokra használja fel március 15-ét. Ezért a székely nagygyűlés követeli: az RMDSZ vezetői kérjenek bocsánatot e durva sértegetésért, továbbá javasolják: az RMDSZ vizsgálja felül elhibázott álláspontját, és a nemzeti közösség érdekében vállaljon párbeszédet a kistársadalom többi közszereplőivel, támogassa az SZNT és EMNT autonómiára irányuló törvénykezdeményezéseit, és közös összefogással harcolják ki az önrendelkezési jogot. A püspök kifejtette, álláspontja egybeesik Traian Basescu államfőével, aki Koszovónak autonómiát kívánna adni, hasonlóképpen biztosítsanak autonómiát Székelyföldnek is. Fontosnak tartja, hogy alakuljon ki magyar–magyar párbeszéd. Szerinte példát kellene venni Traian Basescutól, aki Szász Jenővel szóba állt, míg az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet. Ugyanilyen lényeges a magyar–román párbeszéd is, de nem RMDSZ–román párbeszéd. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a magyarság közképviseletét, ebbe a román–magyar politikába be kell vonni a magyar polgári és egyházi élet képviselőit is”, fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak is támogatnia kellene küzdelmüket, szakítani kellene a kádári nemtörödőmséggel és a grósz károlyi politikai diskurzussal. Magyarországról Raffay Ernő történész szólalt fel, aki az autonómia különböző formáinak történetét tekintette át, hangsúlyozva, hogy most éles fordulópont elé érkezett az erdélyi magyarság. Ezután Csapó I. József felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák, hogy a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követelik: Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek, tartsák tiszteletben az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket, Románia parlamentje és kormánya tartsa tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes s tényleges egyenlőséget. Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia statútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az Európai Unió tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását, az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett. Az ünnepség áldással, a himnusz, székely himnusz eléneklésével fejeződött be. /Több mint húszezer ember tett hitet az autonómia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2006. április 19.
Dél-Tirolban lobbizott a székelyföldi autonómiáért Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó Michl Ebner EP-képviselő meghívására utazott az olaszországi autonóm régióba. Az SZNT elnöke megismerte az olaszországi német lakosság területi önkormányzásának elméletét és gyakorlatát, majd tájékoztatást adott a székelyföldi autonómiatörekvések helyzetéről, a székely nagygyűlés kiáltványáról. Csapó kifogásolta az Európai Bizottság bővítési biztosa, Olli Rehn legutóbbi megállapítását, mely szerint az országjelentésben nem merülnek fel problémák a romániai magyarsággal kapcsolatosan. Ebner képviselőt felkérte, támogassa a továbbiakban is az EP-ben Székelyföld autonómiáját. /(-kas): A székelyföldi autonómia támogatását kérte (Csapó Dél-Tirolban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2006. május 5.
Támogatja a kézdivásárhelyi kiskereskedők tiltakozását, és hasonló akciók szervezésére buzdítja a sepsiszentgyörgyieket is az MPSZ sepsiszéki szervezete. Gazda Zoltán elnök kifejtette: egy éve felhívták az önkormányzat figyelmét, hogy készítsenek hatástanulmányt, miként érinti a helyi kiskereskedőket és termelőket a multinacionális cégek terjeszkedése. Erre nem került sor, és az elmúlt egy évben újabb ,,multikat” engedtek betelepedni a megyeszékhelyre. ,,A helyi autonómia megteremtésének egyik alaplépése lehetne egy olyan döntés meghozatala, miszerint a helyi vállalkozókat támogatjuk az idegenek ellenében” – fejtette ki Gazda. Példaként említette a területi autonómiával rendelkező Dél-Tirolt, ahol egységes döntés született arról, hogy kimondottan a helyi cégeket támogatják, és nem engednek be multinacionális vállalkozásokat. /(-kas): A helyi vállalkozókat védik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./2006. május 9.
Az Osztrák Néppárt több mint 30 tagú küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSZ Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselőivel. A megbeszélést követően Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere elmondta, bemutatkozás jellegű találkozó volt. A megbeszélésen a kisebbségi problémákról volt szó. A vendégeket az érdekelte, hogy a román állam hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez. Ők Dél-Tirol példáját vették alapul, ahol az olasz kormány pozitív hozzáállást tanúsít az osztrák kormány igényeivel szemben. Csegzi elmondta, ismertették a helyzetet: a kisebbségi törvényt a parlament nem akarja megszavazni. /Mózes Edith: Az Osztrák Néppárt küldöttsége látogatott Marosvásárhelyre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2006. június 6.
Május végén a Bernády György Alapítvány szervezésében kétnapos szemináriumot tartottak Autonómia, merre? címszó alatt Marosvásárhelyen. A rendezvényen politikusok, politikai elemzők, a civil társadalom képviselői, illetve a Romániában élő nemzeti kisebbségek képviselői fejtették ki véleményüket az autonómiáról. A rendezvényen jelen levő személyiségek közül kérdezett meg néhányat a lap munkatársa, milyen esélyt ad az autonómiának itt és most? Gabriel Andreescu politológus szerint a kisebbségek bizonyos fajta autonómiája máris megnyilvánul abban, ahogy saját érdekeiket kinyilváníthatják. Az egyik a kulturális autonómia, ahogy megjelenik a kisebbségi törvényben, a másik a területi autonómia kérdése, amelyet a Magyar Polgári Szövetség követel. A kulturális autonómiának van nagyobb esélye. Ezt végül elfogadja a törvényhozás. A területi autonómia a régiósítás idején gyakorlattá válik. A régiósítás maga egyfajta autonómiát jelent. Mivel a magyarság néhány megyében összpontosul, gyakorlatilag a magyar kisebbségnek területi autonómiát biztosítana. Borbély László miniszter szerint ha demokráciadeficitben szenved Románia, akkor autonómiadeficitben is. Bizonyos decentralizáció beindult. Kulturális autonómia nélkül és kisebbségi törvény nélkül Románia és a román politika nem akar teljes demokráciát. A kisebbségi törvény a román politika próbaköve. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke: Olyan szabályzókat kell elfogadni, amelyeket a nyugat-európai országok a második világháború után elfogadtak, a tömbben élő, történelmi, nagyszámú kisebbségek védelmére. Ez történt Dél- Tirolban, Katalóniában, Aland-szigeten, a belgiumi vallonok és németek esetében például. Markó Attila államtitkár szerint mindaddig, amíg a közgondolkodásban az autonómia negatív kicsengésű kifejezés, nehéz még beszélni is róla. Bízom benne, hogy az uniós csatlakozás után az autonómia érzete jelentősebb lesz. Varga Attila képviselő szerint perspektívában van esély, mert az autonómia a jogállamiság szerves része. Előbb-utóbb a román politika felülvizsgálja a nemzetállami koncepciót. Dialógussal meg lehet teremteni az autonómia alapjait. Varga optimista. Európa más országaiban a működő modellek évek, évtizedek alatt alakultak ki, Románia sem tudja megspórolni ezt az időt. /Mózes Edith: Milyen esélyt ad az autonómiának itt és most? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./2006. július 5.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésében „a vészharangot megkondítók” a magyar politikumnak az anyaország határain kívül élő magyarokkal szembeni koncepciótlanságának újabb bizonyítékát vélik felfedezni, írta Salamon Márton László, a lap munkatársa. Szerinte a „HTMH-ügy” egy olyan próbálkozás kudarca, amely az európai nemzetállamokkal egyidős. Ez a próbálkozás az anyaországok és a határain kívül rekedt nemzeti közösségek közötti jogi kapcsolat létrehozását célozta. Vannak olyan országok Európában, ahol a jogi kapcsolat érvényesülni tudott. A klasszikus példa Dél-Tirol. A Magyarország határain kívüli magyar közösségek esetében szlovéniai és talán a horvátországi magyarok kivételével ezeknek a kisebbségi csoportoknak a törekvéseit nem nézték jó szemmel azok az államok, amelyeknek e népcsoportok tagjai polgárai. A magyarországi politikai erők pedig nem rendelkeznek olyan széles támogatással, hogy ezt az ügyet képviselhessék. „Ebben a kontextusban a HTMH megszűnése természetesnek tekinthető.” /Salamon Márton László: Kettőből semmi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2006. július 7.
Az új szlovákiai kormánykoalícióval kapcsolatos aggodalmait tette szóvá strasbourgi ülésén az Európai Parlament kisebbségügyi csoportja. Michl Ebner dél-tiroli képviselő előzetesen az EP összes tagjához eljutatta Ján Slota szlovák nacionalista pártvezér antiszemita, cigányellenes, magyarellenes kijelentéseit tartalmazó összeállítást. A csoport – Gál Kinga, Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István közös javaslatára – határozott hangvételű közleményben ítélte el a szlovák kormánykoalíció összetételét, és felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy határolódjon el koalíciós partnere, Slota gyűlöletbeszédétől, kisebbségellenes kijelentéseitől. Ezt megelőzően Robert Fico maga is járt Strasbourgban, ahol az etnikai kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását ígérte az EP szocialista frakciójával történt megbeszélésen. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetője közölte: elkerülhetetlen, hogy felfüggesszék a szlovák kormánykoalíciót irányító szociáldemokrata párt, a Fico vezette Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, mivel az szövetségre lépett a nacionalista pártokkal. /Slota gyűlöletbeszédétől való elhatárolódásra szólították fel Ficót. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2006. július 29.
Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ képviselő és Dan Manolescu helyi román újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke európai autonómia körútra indulnak. Ellátogatnak Koszovóba, Montenegróba, Dél-Tirolba, Katalóniába, valamint a baszk földre. „Mint politikus és mint szociológus veszek részt ezen körúton, amelynek tapasztalatait tanulmányba foglalom majd”, mondotta Antal, aki elsősorban azt szeretné látni, hogyan élnek az emberek az említett autonóm tartományokban, milyen áldozatokat hoztak ennek érdekében. Antal szerint abban a formában ahogyan az RMDSZ szeretné, minimális az esélye, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény átmenjen a parlamenten. /Autonómia körúton egy RMDSZ-es honatya és egy román újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2006. július 29.
Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke felháborítónak tartja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője, Ján Slota feljelentése nyomán a pozsonyi rendőr-főkapitányság azzal kapcsolatos kérdések megválaszolására kérte a magyar pártot, vajon milyen minőségében vett részt Duray februárban egy Budapesten megrendezett autonómia konferencián. Az MKP-hoz érkezett levélben a rendőrség arra kér választ, hogy vajon Duray az MKP, vagy a párt parlamenti frakciójának képviseletében, esetleg a párt ügyvezető alelnökeként vett részt a konferencián. Duray az MTI-nek elmondta: „A felháborodásom kétszeres. Egyrészt az indokolja, hogy az én szereplésem miatt nem engem, hanem a pártot kérdezik meg, másrészt az, hogy egyáltalán megkérdezik, mert hogy semmi közük hozzá. A rendőrséget egyetlen törvény sem jogosítja fel az után nyomozni, hogy egy tudományos konferencián ki és miről adott elő. Ilyesmi utoljára a rendszerváltás előtt történhetett meg.” A távirati iroda érdeklődésére Duray pontosította, hogy egy, a Duna Televízió Autonómia csatornájának indulását megelőző tudományos tanácskozásról van szó, amelyet a Duna Televízió a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) közösen, számos uniós ország képviselőjének részvételével rendezett meg, akik közül jó néhányan ott ülnek az Európai Parlament (EP) széksoraiban is. Emlékeztetett arra, hogy a finnországi, svédországi, dél-tiroli és spanyolországi szakértők, kutatók részvételével megrendezett és az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter megnyitotta tudományos tanácskozáson a kérdéskör számos határon túli és magyarországi kutatója vett részt és adott elő, köztük például Tabajdi Csaba, az EP magyar küldöttségének szocialista képviselője is. Duray hozzátette: a konferencián elhangzott előadása egyébként az azóta megjelent Riadó című kötetében is olvasható. /Duray után nyomoz a szlovák rendőrség. Slota feljelentette az MKP elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2006. július 31.
Autonómia-körútra indul Antal Árpád képviselő. Mától három héten át az európai autonóm vagy függetlenedő régiókat járja be, a helyszínen tájékozódik arról, mit hozott az illető térségnek az autonóm státus. Politikusként és szociológusként, egyetemi tanárként vág neki az útnak, Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld lesznek állomásai. Háromhetes útjára elkíséri Dan Manolachescu újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke is, akinek tapasztalatai segítenek abban, hogy a székelyföldi románság is nyitottabbá váljék, és elfogadja az autonómiát. /(-kas): Autonómia-körútra indul Antal Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./2006. augusztus 5.
Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./2006. augusztus 11.
A dél-tiroli németek autonómiája példaként szolgálhat a romániai magyarok számára is – mutatott rá Oskar Peterlini, az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Dél-Tirolból érkezett meghívottja Nagyváradon. Az olaszországi német politikus, aki egyben a római szenátus tagja is, előadásában ismertette az Erdélyhez és a Partiumhoz hasonlóan az anyaországtól az első világháború után elcsatolt Dél-Tirol autonómiájának kiépítését. Emlékeztetett arra, hogy az olasz hatóságok az előzetes ígéretek ellenére, csupán azután hajlottak az önrendelkezés biztosítására, hogy az ötvenes-hatvanas években a németek robbantásokkal is nyomatékosították követeléseiket: többek között magasfeszültségű villamosvezetékeket röpítettek a levegőbe. Az autonómia jellegzetességeiről elmondta, Trentóban 70 tagú tartományi parlament működik, Bozenben pedig 35 tagú regionális törvényhozás. A regionális kormányban az etnikai arányoknak megfelelően képviseltetik magukat a különböző nemzetiségek. Az autonóm tartomány statútuma szerint helyi szinten dönthetnek az önkormányzatok ügyeiről, a telekkönyvi hivatalokról. Emellett az oktatás – beleértve a szakoktatást is -, valamint a legtöbb gazdasági terület a helyi döntéshozók hatáskörébe tartozik. A kormány az itt beszedett adók mintegy hetven-kilencven százalékát visszajuttatja a tartománynak. Dél-Tirolban teljes mértékben biztosított a kétnyelvűség, a közhivatalnokoknak a német és az olasz nyelvet is ismerniük kell, és ebbéli tudásukról külön vizsgán kell számot adniuk. Teljes a kétnyelvűség a rendőrségeken és a bíróságokon is, valamint törvény biztosítja, hogy a közhivatalnokok nemzetiségi megoszlása tükrözze a tartomány etnikai arányait. A német előadó után Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ismertette a romániai helyzetet, rámutatva, hogy a rendszerváltás után tizenhat évvel sem tapasztalható bizalom a román hatalom részéről, és a magyar közösség önrendelkezési törekvéseit továbbra is a nemzetbiztonság elleni merényletnek tekintik. /Balogh Levente: Konfliktusok helyett: autonómia. Dél-tiroli példa Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2006. augusztus 12.
Augusztus 11-én előadásokkal folytatódott az Erdélyi Magyar Ifjak tábora Gyergyószentmiklós közelében. Népesedéspolitika, történelem, székely múlt és jelen, gagauz és dél-tiroli tapasztalatok képezték az előadások gerincét. Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke a nagycsaládosok nehéz helyzetét vázolta. Vekov Károly történész a Szoboszlay-per kapcsán az ötvenes évek átfogó freskóját vázolta fel, Szoboszlay Aladár aradi katolikus pap, az ellenállás, a másképp gondolkodás, a kommunista hatalom elleni szervezkedés egyik vezéralakjának életútja révén. Garda Dezső RMDSZ-es képviselő Székely múlt és jelenkori törekvések címmel áttekintette a székely közösség katonai jellegéből fakadó sajátosságait. Garda kifejtette, hogy a székely közösség az RMDSZ-sikerpropaganda ellenére nem tudta visszaszerezni vagyonát (az erdőket például részben kapta vissza, fa nélkül), mi több, legtöbbször a helyi vezetők akadályozzák meg a visszaszolgáltatást. Garda szerint az RMDSZ kormányon van, de nincs hatalma, például az oktatásért is felelős magyar miniszterelnök-helyettessel sem tudtak legalább önálló magyar karokat létrehozni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZ a Magyar Népi Szövetség egykori útját járja jelentette ki Garda Dezső. Árus Zsolt elemezte az elmúlt másfél évtized érdekképviseleti történetét. Szerinte az egy erős érdekképviselet elve nyilvánvalóan csődöt mondott, a visszaszerezni a javakat és a jogokat törekvés mára két elkülönülő törekvéssé változott. Az egyik tábor az egyéni ,,megmaradás és fejlődés” vezérfonalát követi (maradjak meg székemben, maradjon a fizetésem, diplomata-útlevelem, privilégiumaim, fejlődjenek a cégeim, bankszámláim stb.), ennek legfőbb kifejeződése a kis lépések politikája. A másik út, amelyet 2003 óta néhányan járnak: megfogalmazni az elvárásokat, részeredmények elfogadása nélkül szolgálni a közösség érdekeit. Árus szerint előbbi ,,érdekvédők” Székelyföldön majdnem minden hatalmi pozíciót birtokolnak, országos szinten pedig jelentős érdekérvényesítő potenciállal rendelkeznek, mégsem használják ezeket. Ezzel szemben a másik oldal viszonylag rövid idő alatt elérte, hogy a világ hallott a romániai magyar kérdésről. A cél Székelyföld autonómiája, s ennek elérése csak idő kérdése mondta az előadó. Eva Maria Barki nemzetközi jogász a dél-tiroli önrendelkezésről tartott előadást. Este a koncertek sorát a Transylmania és az Ismerős Arcok együttes folytatta. /Ferencz Csaba: Az érdekvédelem két útja (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./2006. augusztus 14.
Kiszely István professzor Szabadtéri kaszinónak nevezte az EMI-tábort, ahová azért ülnek össze a fiatalok, hogy a haza ügyeit megvitassák. S mert a Kárpát-medencei magyarság szülőföldje több országba is szakadt, a haza és a nemzet elválaszthatatlan ügyének megvitatása még inkább ilyen fórumok képzeletbeli falai közé költözik. Az Erdélyi Magyar Ifjak a nemzeti gondolkodásúak számára hirdették meg az összesereglést Gyergyószentmiklóson. A legtöbb előadás párbeszéddé alakult, a nemzeti sorskérdésekről beszélgettek. A második EMI-tábor mottóját olvasva ,,Aki magyar, velünk tart” bizonyára akadtak, akik finnyásan legyintettek: magyarkodó dilettánsok gyülekezete. /Ferencz Csaba: Szabadtéri kaszinó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./ Nagy sikert aratott Eva Maria Barki nemzetközi jogász a dél-tiroli autonómia megteremtésének folyamatáról tartott előadása a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Ők és az ügyük mellett kiálló anyaországuk a teljes önrendelkezést tűzték ki célul. Új nemzeti politikára van szükség érvelt az előadó -, aki szerint az eddigi kudarcokért a legnagyobb felelősség a magyar kormány(oka)t terheli. Az előadások és beszélgetések témái a csángókérdés, az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem, a délvidéki magyarság mindennapjai, emellett lélekbe maró volt Witner Mária halálra ítélt 1956-os szabadságharcos vallomása, amely a forradalom megtorlásának emberi dimenzióit tárta a hallgatóság elé. Az autonómia-kerekasztal résztvevői, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Gazda Zoltán és Ferencz Csaba átfogó képet adtak az autonómiatörekvések sikereiről és kudarcairól. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai magyar közélet válságban van, politikai képviselete kudarcot vallott. A továbblépést egy olyan új közmegegyezésben látják, amely elhozza az ,,egypártrendszer” felszámolását, megteremti az önrendelkezési jog érvényesítésért a cselekvési együttműködést. A vasárnap áhítat Böjte Csaba atya gondolataival indult, és olyan neves személyiségek tartottak előadást, mint Kiszely István antropológus. Kiszely szerint a ,,hivatalos” történettudomány még ma is tévesen azt állítja, hogy gyűjtögető pogány hordaként jöttek a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, holott immár írott ázsiai források is igazolják, hogy a honfoglalók és elődeik rendkívül gazdag kultúrával, hitvilággal rendelkeztek. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a két évvel ezelőtt életre hívott Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője a jogi eszközök lehetőségeit vázolta. Szerinte minden magyarellenes cselekedet miatt jogi úton is elégtételt kell szerezni, ennek érdekében hozták létre és bővítik a szakmai hátteret biztosító intézményes keretet. A tábor vendége volt Rácz Sándor ’56-os hős. Nemzetpolitikai kerekasztalra került sor, amelyen Borbély Imre, Lezsák Sándor, Mikola István, Molnár Tamás, Gergely István a radikális fellépés fontosságát hangsúlyozták. A tábor szervezői zárónyilatkozatot is megfogalmaztak. ,,1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, montenegróiak, és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik. A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni.” Ezért az EMI szerint az egész Kárpát-medencében ,,meg kell kérdezni a népet mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni”. ,,Ennek érdekében aláírásgyűjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni” – áll a zárónyilatkozatban, amely egyben felhívás ,,minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a Vox Hungarica nevű központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni”. /(Ferencz): Önrendelkezés mint alapvető jog (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./2006. augusztus 21.
Európai autonómia-körúton vett részt Antal Árpád RMDSZ-képviselő, aki egy székelyföldi román értelmiségivel együtt tanulmányozta az Európában honos önrendelkezési modelleket. Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia és Baszkföld közösségeit látogatták meg, és helyi vezetőkkel találkoztak. Az utat a székelyföldi fiatal román értelmiségieket tömörítő egyik szervezet vezetőjével együtt tette meg. Az RMDSZ vezetői korábban kifogásolták, hogy Basescu elnöknek nincs kisebbségi tanácsosa. Antal Árpád képviselő szerint Románia alkotmányát Spanyolország alkotmányához kellene igazítani, mert szerinte a Székelyföld esetében is a katalán autonómiamodell lenne a legkedvezőbb. /Hazatért autonómia-körútjáról Antal Árpád. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2006. augusztus 22.
Antal Árpád RMDSZ-es képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és Baszkföldet látogatta meg. A tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének „forgatókönyvét”. Dél-Tirolt és Montenegrót nevezte a „jó autonómiamodell”-nek Székelyföld számára, az autonómia kivívásának békés módja lehet modellértékű. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyitna. A jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna. Antal Árpád a konkrét tevékenységi tervet nem a nyilvánossággal, hanem az RMDSZ vezetőségével szeretné megosztani. Útjára Dan Manolachescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület vezetője is elkísérte. Ez az együttgondolkodás eredménye. /Cs. P. T.: Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2006. november 6.
„Románia nem Dél-Tirol, és nem is Katalónia, hanem egységes nemzetállam. Majd, ha valamikor új alkotmánya lesz, akkor esetleg szóba kerülhet a területi autonómia. De kétlem, hogy egyhamar ide jutnánk” – fejtette ki a Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Megítélése szerint, amennyiben „túlfeszíti a húrt”, az RMDSZ nagyon könnyen elszigetelődhet a hazai politikai életben, mert egyetlen román párt sem fog vele szövetkezni. Geoana szerint a D. A. Szövetség és Traian Basescu elnök is csak a hatalom megőrzése kedvéért tűri meg az RMDSZ „radikalizálódott és az ország egységét veszélyeztető” álláspontját. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy az önmagát megértő, modern, európai irányzatú politikusnak nevező Mircea Geoana melyik autonómiaformát tartja pártja számára elfogadhatónak. „A kulturális jellegűt” – hangzott a válasz.. Ioan Rus alelnök hangsúlyozta: a kormánynak szélsőségesnek kellene nyilvánítania Markó Béla területi autonómiával kapcsolatos kijelentéseit, egyben „alkotmányellenes, etnikumközi konfliktusokat keltő megnyilvánulásoknak” nevezte az RMDSZ és a többi magyar szervezet autonómiakövetelését. /Ioan Rus alelnök szélsőségesnek nyilváníttatná Markó Béla autonómianyilatkozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./