udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 22 találat lapozás: 1-22

Helymutató: Katalónia

2004. április 2.

A rendszerváltás utáni Románia egyik legjelentősebb autonómia-konferenciájának színhelye a szovátafürdői Danubius Szálló. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a Pro Minoritate Alapítvány támogatásával ápr. 1-2-én megrendezett konferencián részt vett többek között Andreas Gross, az Európa Tanács jelentéstevője, Gunnar Jansson, Románia volt raportőre, Ignasi Guardans, az Európai Parlament katalán képviselője, Cristoph Pan dél-tiroli politikus, Komlóssy József svájci politikus, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, román részről pedig Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselője. Jelen volt az EMNT és az SZNT teljes vezetősége és az RMDSZ integrációs és külügyi bizottságának elnöke. Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke kijelentette, hogy hosszú évtizedek óta tartó fogyatkozás és pusztulás után gyökeres változásra van szüksége romániai magyar nemzeti közösségnek. A megoldást az autonómia és az integráció együttesen kínálja. Románia a nemzeti kérdés megoldását Trianon óta folyamatosan a kisebbségek beolvasztásában vagy eltávolításában látja. A püspök azt is szóvá tette, hogy immár egy éve nacionalista össztűz zúdul az autonómia képviselőire. A hecckampányból az RMDSZ is jócskán kiveszi a részét, úgyszintén a magyar kormány. Az MSZP összefog az utód kommunista román Szociáldemokrata Párttal az erdélyi autonómia-mozgalom letörése végett, hangsúlyozta Tőkés László. Andreas Gross svájci politikus fontosnak tartotta a kisebbség és a többség közötti megegyezést, a hatáskörök pontos megosztását és az anyaország elkötelezett támogatását. Komlóssy József, a svájci SENCE alelnöke előadásában a sokszínű Svájc államrendszerét, a négy hivatalos nyelv alkotmányba rögzítésének történetét, a Svájcban élő népek példa értékű önrendelkezésének megvalósítását ismertette. /Makkay József: Önrendelkezést közmegegyezéssel lehet kivívni. A nyugatiak szerint az autonómia a demokráciaépítés folyamata. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Magunknak kell megteremtenünk – így összegezhető a szovátai autonómiakonferencia első napjának tanulsága. Christoph Pan, a dél-tiroli autonómia ,,atyja” a modell gyakorlati vetületeit ismertette, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az autonómia jogi megalapozása. Ignasi Guardans katalán képviselő az 1978-as spanyol alkotmányt ismertette, amely gyakorlatilag 17 autonóm régiót statuált. Az alandi svédek képviseletében felszólaló Gunnar Jansson azt az autonómiamodellt ismertette, amely túlmutat a Gross-jelentésben megfogalmazottakon, hiszen már a második világháború után az akkori finn miniszterelnök kijelentette: a svédeknek adjunk meg mindent, amit kérnek és még ötven százalékot.  Komlóssy József előadásában az államokon belüli demokratikus rend egyik letéteményeseként értelmezte a területi autonómiát. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, kijelentette: Székelyföld közössége nem mond le a területi autonómiáról. /(Ferencz): Magunknak kell megteremtenünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2004. április 9.

Irreálisnak, egyben politikailag veszélyesnek minősítette Ion Iliescu államfő az erdélyi magyar autonómia-követeléseket a Hospodárské Noviny című prágai lapban ápr. 8-án megjelent interjújában. "Különbséget kell tenni a regionális politika, illetve az etnikai-regionális tendenciák között. A helyi autonómia (Romániában) valóság, ezt az alkotmány biztosítja. Ugyancsak valóság a helyi közigazgatás és fejlődés" – állította interjújában Iliescu, aki háromnapos látogatást tett Csehországban. "Az etnikai-regionális autonómia kialakítására irányuló tendencia ellentétes az európai integráció szellemével" – mondta a román államfő. "Bizonyos régiókban a magyarok együtt élnek a románokkal. Két kis megyében a magyarok vannak többségben, de románok és más nemzetiségűek is élnek ott. Hogyan nyilvánítsunk autonómnak egy olyan régiót, ahol más nemzetek is élnek? Ez nem reális és politikailag nagyon veszélyes" – fejtette ki a román államfő. Arra a megjegyzésre, hogy például a spanyolországi Katalónia az európai regionális politikára alapozva ért el gazdasági sikereket, Iliescu elmondta: "Mindezek a (romániai) megyék (amelyekben a magyarok részaránya meghaladja a 20 százalékot) autonómiával rendelkeznek. A hivatalokban az emberek használhatják anyanyelvüket, ezen tanulnak az iskolákban, saját újságjuk, rádiójuk, televíziójuk van. Bizonyos politikai-közigazgatási egység kialakítására való törekvés azonban nem realista, s nem felel meg a valós helyzetnek. Az (Európai) Unióba csak egyetlen módon, közösen léphetünk be." /Iliescu: Irreális és veszélyes a magyar autonómia-törekvés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2004. április 22.

A Marosszéki Székely Tanács az autonóm területeket magukba foglaló európai országok segítségét kéri ahhoz, hogy a Székelyföld autonóm régióként csatlakozzon az Európai Unióhoz – nyilatkozta Fodor Imre, a Tanács elnöke. „A székelység ismeri hagyományait, történelmét, ezért fejezi ki autonómiaigényét. Európa több országában életképes autonómiák működnek, amelyek célja a nemzeti identitás, a történelem, a kultúra védelme, és amelyeknek önkormányzati hatalmuk is van” – mondta. A Marosszéki Székely Tanács kérését eljuttatja Dél-Tirolnak, Katalóniának, Ausztriának, Galíciának, és az írországi, skót és finnországi autonóm régióknak is. /Székely autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2004. június 30.

Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2004. augusztus 18.

- Nastase miniszterelnök úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Romániával ellentétben Magyarországon nincs választási kampány, nyilatkozata arra hivatott, hogy inkább őt segítse hozzá a magyarellenes szavazatok elnyeréséhez. A Fidesz álláspontja választási kampánytól függetlenül egyértelmű: a határon túli magyaroknak nem juthat kevesebb, mint Európa más kisebbségeinek, így a székelyföldi magyaroknak is joguk van a területi autonómiához – nyilatkozta Révész Máriusz a Transindexnek válaszul arra, hogy Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is tiltakozott Orbán Viktor tusnádi kijelentései miatt. A Fidesz szóvivője a dél-tiroli és katalán példákat említve kijelentette: Ha az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar pártok ezt támogatják, akkor az autonómia a csatlakozás időpontjára megvalósítható. /Nem Orbán, hanem Nastase készül választásokra. Fidesz-válasz a román kormányfő bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2005. május 13.

Az úgynevezett intergroup tanácskozásán Strasbourgban az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatairól cseréltek eszmét, elsősorban nyugat-európai példák – Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika, Skócia, Wales, Flandria, Vallónia, az Åland-szigetek, Grönland, a Feröer-szigetek – alapján. Olyan dokumentum előkészítésén dolgoznak, amely összefoglalja az autonómia jogi érvényesítésének feltételeit és lehetőségeit az Európai Unióban. Tabajdi Csaba (MSZP), a csoport társelnöke elmondta: az EU-nak nincs kisebbségvédelmi rendszere, nincs kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonómiák vonatkozásában, mégis található néhány szilárd fogódzó az uniós alapelvek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező önkormányzatok és az önálló fejlesztési-közigazgatási régiók tulajdonképpen 80–90 százalékban megvalósítják az autonómiát. Az autonómia szerinte csak a többség és a kisebbség megegyezésén alapulhat. Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) alelnök szerint az autonómia fogalmát az önkormányzatiság, a kisebbségi jogok és az önrendelkezés oldaláról egyaránt meg lehet közelíteni. Bauer Edit, szlovákiai magyar képviselő azt hangsúlyozta, örömteli dolog, hogy a kisebbségvédelem terén megtörtént az első lépés az Európai Parlamentben is. „Az a célunk, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján alakítsuk ki az unióban érvényes jogi normarendszert” – emelte ki. /Az autonómia szabályozását sürgetik a magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2005. május 14.

Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2005. június 13.

A stabilitás és a kisebbségi jogok fogalma ellentétben van a gyakorlati politikában – mondta Németh Zsolt június 10-én Budapesten, A kisebbségi jogok és stabilitás Közép-Kelet-Európában című konferencián. A nemzetközi tanácskozáson magyar és külföldi, elsősorban francia kisebbségi szakértők arról beszéltek, hogyan lehet biztosítani a térség stabilitását, illetve a nemzeti kisebbségek kollektív jogait különös tekintettel az autonómiához kötődő jogok gyakorlására. Németh Zsolt rámutatott, hogy a nagy feszültséggel, sok konfliktussal járó autonómiára találtak megoldást Dél-Tirolban, Katalóniában, Skóciában vagy Korzikán, akkor erre a közép-kelet-európai országokban is van remény. /Kisebbségi jogok és stabilitás Közép-Kelet-Európában. Konferencia Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2005. október 14.

– A román és magyar társadalom, a két ország kormányai közötti bizalom előfeltétele annak, hogy sikeres üzleti terület legyen Erdély, Partium vagy akár mélyebb területei Romániának – jelentette ki Orbán Viktor október 13-án Félixfürdőn. A Fidesz MPSZ elnöke a Krónika napilap és a Napi Gazdaság által szervezett üzletemberi konferencián vett részt. A Politikai eszközök a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában című előadásában Orbán azt hangsúlyozta: elsősorban bizalomra van szükség. Ennek megteremtéséhez szükség van az autonómiára is. Orbán úgy vélekedett: az autonómia és a gazdasági felemelkedés egymást segítik. Katalónia ma talán Spanyolország leggyorsabban fejlődő területe, alig marad el ettől Baszkföld. Dél-Tirol is kiválóan fejlődik Olaszországban, de ugyanez tapasztalható Belgiumban és Finnországban is – mondta a politikus. A román–magyar gazdasági kapcsolatok viszonylatában az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Dunára, amely román–magyar közös ügy kellene hogy legyen, hiszen a hét százalékos kihasználtság messze elmarad a lehetőségektől. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért szavaztak igennel Románia uniós csatlakozására, mert az erdélyi magyarok többsége minél hamarabb az Unió tagjává szeretne válni. Szinte minden határon túli magyar szervezet, beleértve az erdélyieket is, eddig azon az állásponton volt, hogy minden magyart be az Unióba! Az Európai Unión belül folytatni kell az autonómiáért vívott küzdelmet! – hangsúlyozta Orbán Viktor. /Borbély Tamás: Orbán Viktor: Autonómiát és gazdasági felemelkedést! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. november 9.

Azokban az országokban, ahol egy-egy nemzeti közösség integrációját az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvei alapján oldották meg, nemcsak a kisebbség erősödött meg, hanem az állam is. Ez az egyik következtetése annak a kétnapos konferenciának, amelyiken első alkalommal mutatták be Bukarestben az Európai Unión belüli autonómiamodelleket. Az Európai Unió által finanszírozott konferencia programjában a román igazságügyi, belügyi és külügyi tárcavezető is előadóként szerepelt, az utolsó pillanatban azonban valamennyien lemondták részvételüket, és maguk helyett sem küldtek mást a rendezvényre intézményeik képviseletében. „Nem tisztem ezt kommentálni, de az egyik résztvevő is megjegyezte, üzenetértéke van annak, hogy a román kormány részéről egyedül Markó Béla miniszterelnök-helyettes jött el” – jelentette ki a Krónikának Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, a Románia–EU parlamenti vegyes bizottság alelnöke. Jelen volt azonban a konferencián a romániai civil szféra több jeles képviselője, és az elhangzott előadásokat könyv formájában is eljuttatják majd a román illetékeseknek. „Ez azért fontos, mert Romániában sem lehet már sokáig halogatni az autonómiáról folytatandó párbeszédet, érdemi vitát” – jelentette ki Gál Kinga. Az elfogadott zárónyilatkozatot szerint nem lehet változatlan formában átvenni az autonómiamodelleket. Ezek mindenütt a sajátos helyi adottságokhoz kell hogy igazodjanak. Az autonómia csak demokratikus közegben valósulhat meg. A rendezvényen skót, dél-tiroli, katalán és finnországi svéd politikusok, szakértők a saját közösségük példája bemutatása által fejtették ki, valamennyi autonómia a közösség megerősödéséhez vezetett, de az államot nem gyengítette. Markó Béla többek között arról beszélt, hogy a román kormány által benyújtott kisebbségi törvénytervezet nem az egyének, hanem a közösségek számára biztosít jogokat. /Az államot is erősíti az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2005. december 6.

Ami jár a walesieknek, a skótoknak, a katalánoknak, a baszkoknak, a gallegóknak, a frízeknek, a korzikaiaknak, a dél-tiroliaknak, a dánoknak Németországban, a németeknek Dániában, a svédeknek Finnországban, az Åland-szigetieknek, az olaszoknak Szlovéniában, az járjon a magyaroknak Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és a Vajdaságban. Közös akarattal el kell érnünk, hogy ne lehessen kettős mérce az EU-ban – áll a Fidesz elnökségének közleményében, mely az egy évvel ezelőtti népszavazás következményeit veszi számba. 2005. december 5-e valójában már nem is a kettős állampolgárság intézményéről, hanem az anyaországnak a határon túli magyarsággal való szolidaritásáról szólt. És bár a szavazáson résztvevők többsége igent mondott, a népszavazás eredménytelen lett. De mindenképpen köszönet illeti azokat, akik egy akaratuktól függetlenül létrejött kezdeményezésre kiálltak a szolidaritás és az összetartozás mellett. Köszönet illeti a történelmi egyházakat és számos zsidó hitközséget, akik bátran kiálltak saját erkölcsük diktálta kötelességük mellett. /A Fidesz december 5-ről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 6./

2006. február 7.

A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2006. március 4.

Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke a Nobel-díjas magyar író beperelésével fenyegetőzik. Ezzel nyilván nemcsak nagyobb népszerűséget szerezhet magának valaki, hanem fölénnyel ugrathat át a kellemetlen, veszélyes helyzeten. Lászlóffy Csaba feltette a kérdést: a kisebbségek esélyeit, jövőjét illetően: kit fenyegethet veszély Kolozsvárott, Romániában? A magyar kisebbségnek hány pert kellene indítania havonta, ha nem naponta, sérelmek miatt, nyíltan nacionalista vagy cinikus, basáskodó magánszemélyek, intézmények, sőt magát a román állami felépítményt védők diszkriminációja ellen? Marga milyen őszintén segítette elő miniszterként az önálló magyar nyelvű oktatást (jól ismerve nyilván a norvégiai, a katalán, walesi, dél-tiroli, szlovákiai megoldásokat)? Hány román egyetemi vezető és oktató tud és beszél, akár udvariasságból, magyarul kollégáival az egyetemen? A Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjainak megbüntetési szándékát, a rektori fenyegetést Marga Kertész Imre magyar író beperelésével akarja tetézni. Hol marad a kolozsvári egyetemi múlt hagyományainak elismerése? Félrevezető, ahogy Ferdinánd román király és Mária-királynő mellszobrába ütközik a külföldi vendég, mintha a valamikori magyar lakosságú városban ők teremtették volna meg a színvonalas egyetemi oktatást. Az egyetem épületének homlokzatán a kizárólagos román felirat és a Sala de Curs, Biblioteca stb. feliratok egyértelműen a román demokráciát hirdetik. /Lászlóffy Csaba: Párbajkódexhez mellékelt elemi ismeretek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2006. március 16.

Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – zengte március 15-én a Székelyudvarhelyre összehívott Székely Nagygyűlésen résztvevő közel húszezres gyülekezet azt követően, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felolvasta kiáltványát. A jelenlévők közfelkiáltással erősítették meg a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez intézett dokumentumot. Traian Basescu államfő nem jelent meg az ünnepségen. Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren már a délelőtti órákban népes gyülekezet gyűlt össze, Székelyföld minden részéről érkeztek az emberek, de jöttek gyimesiek és kolozsváriak is. A kezdési időpontig a baróti Transylmania etno-rock együttes szórakoztatta a közönséget, miközben a felvonulók zászlókat, magyar és angol nyelvű transzparenseket lobogtatattak, ilyen feliratokkal, mint „Őshonos népként jogunk az önrendelkezés”, „Szép szabad Erdélyországot”, „Területi autonómiát a székelyeknek”, „Justice for Transylvania”. A rendőrök többször is megállították a Székelyudvarhely felé tartó autóbuszokat, de a névsor ellenőrzésén túl nem akadékoskodtak. Az ünnepség a huszárok látványos lovas felvonulásával kezdődött, majd elsőként Szász Jenő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, illetve amit a román nép ünnepélyesen megígért 1918. december 1-jén, jelentette ki, majd hozzáfűzte: „Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának is, ezért olyan autonómiát akarunk az erdélyi magyarságnak, mint például Dél-Tirolban és Katalóniában.” Hangsúlyozta: Székelyföld területi autonómiájának demokratikus igényéről akarnak hitet tenni békés módon a közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke magyarul és románul köszöntötte a jelenlévőket. Szégyenletesnek tartja az RMDSZ legfelső vezetésének vádját, hogy az SZNT-t és Székelyudvarhely önkormányzata önös politikai célokra használja fel március 15-ét. Ezért a székely nagygyűlés követeli: az RMDSZ vezetői kérjenek bocsánatot e durva sértegetésért, továbbá javasolják: az RMDSZ vizsgálja felül elhibázott álláspontját, és a nemzeti közösség érdekében vállaljon párbeszédet a kistársadalom többi közszereplőivel, támogassa az SZNT és EMNT autonómiára irányuló törvénykezdeményezéseit, és közös összefogással harcolják ki az önrendelkezési jogot. A püspök kifejtette, álláspontja egybeesik Traian Basescu államfőével, aki Koszovónak autonómiát kívánna adni, hasonlóképpen biztosítsanak autonómiát Székelyföldnek is. Fontosnak tartja, hogy alakuljon ki magyar–magyar párbeszéd. Szerinte példát kellene venni Traian Basescutól, aki Szász Jenővel szóba állt, míg az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet. Ugyanilyen lényeges a magyar–román párbeszéd is, de nem RMDSZ–román párbeszéd. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a magyarság közképviseletét, ebbe a román–magyar politikába be kell vonni a magyar polgári és egyházi élet képviselőit is”, fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak is támogatnia kellene küzdelmüket, szakítani kellene a kádári nemtörödőmséggel és a grósz károlyi politikai diskurzussal. Magyarországról Raffay Ernő történész szólalt fel, aki az autonómia különböző formáinak történetét tekintette át, hangsúlyozva, hogy most éles fordulópont elé érkezett az erdélyi magyarság. Ezután Csapó I. József felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák, hogy a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követelik: Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek, tartsák tiszteletben az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket, Románia parlamentje és kormánya tartsa tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes s tényleges egyenlőséget. Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia statútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az Európai Unió tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását, az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett. Az ünnepség áldással, a himnusz, székely himnusz eléneklésével fejeződött be. /Több mint húszezer ember tett hitet az autonómia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. április 29.

„A nacionalizmusnak is modernizálódnia kell!” – hangsúlyozta Josep Bargalló Wall katalán főminiszter egy magyar újságírónak adott interjújában. A spanyol parlament alsóháza nemrég elfogadta Katalónia autonómiatervét. A dokumentum – amely Spanyolország történelmében első ízben ismeri el nemzetnek a katalánokat, az eddiginél jóval több jogot biztosít a katalán kormányzatnak. A főminiszter szerint „európai identitást pedig csak úgy lehet építeni, ha nem tagadjuk meg saját gyökereinket. Vagy a népek Európája felé haladunk, vagy pedig az államokra és a bürokráciára építünk. És még nem tudjuk, hogy mi lesz az eredmény. Éppen ezért az olyan helyzetek, mint a katalán vagy a magyar helyzet, e válságban Európa motorjai lehetnek.” /Európa motorjai: katalánok és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2006. május 8.

Az Európai Unió érdeke, hogy kommunikációs stratégiájába illessze a több mint 50 millió kisebbségi nyelven beszélő európait megszólító sajtót is – figyelmeztetett az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) május 6-án, elfogadott közleményében. A dél-dániai Apenradéban (Aabenraa) rendezett évi közgyűlésén a 30 napilapot átfogó szervezet új tagokkal bővült, a kisebbségek mellett kiálló újságírói munkássága miatt a szervezet egyik évi díját Nagy Iván Zsolt budapesti újságírónak juttatta. Az európai kisebbségi napilapok szövetsége idei közgyűlésének a Jütland-félsziget egyik kikötővárosa, a helyi németek által Apenradénak nevezett Aabenraa nyújtott otthont. Dél-Dániának ezen a részén mintegy 20 000 német él kisebbségben körülbelül 250 000 dánnal együtt. A határ túloldalán hasonló arányban találhatók dánok is Németországban, Dél-Schleswigben. A határsávban a többség kétnyelvű. Holger Rosendal a Dániai Lapkiadók Egyesületének a képviseletében méltatta a szervezetükhöz tartozó dán, német, grönlandi és faröeri lapokat. Ma mindkét viszonylag szerény számú kisebbség óvodától középiskoláig terjedő anyanyelvű oktatással, könyvtárakkal és állami támogatást élvező saját napilappal rendelkezik. A megjelentek ellátogattak a közeli németországi Flensburgba (dánul: Flensborg), a helyi dán napilap, a Flensborg Avis szerkesztőségébe. Bjarne Lonborg főszerkesztő közölte, hogy a lap évi 6 millió euró (!) támogatást élvez a dán parlamenttől. A Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) tagjainak száma 33-ra nőtt. Az egyesület rendelkezik spanyolországi katalán, baszk és galego, olaszországi szlovén, olaszországi, belgiumi és dániai német, németországi dán, észak-írországi ír, finnországi svéd, svájci réto-román, horvátországi olasz, németországi szorb, lettországi orosz, szlovákiai és romániai magyar lapokkal is. A MIDAS-t ezentúl bevonják megfigyelőként az Európai Parlament (EP) Nemzeti Kisebbségi Intergroupjába, a különböző országok EB-küldöttségeinél részt kaphat újságai számára az uniós tájékoztató kampányokból. A jelenlegi és jövőbeni EU-tagállamok közül csak Máltának nincs kisebbsége, az EU állampolgárainak már ma az egytizede, mintegy 50 millió ember, valamely kisebbségi nyelvet vallja anyanyelvének, az uniós információs kampányokból, főleg azok fizetett változatából pedig kihagyják a kisebbségi lapokat. A MIDAS következő évi közgyűlését a kolozsvári Szabadság rendezi meg május 3–6. között a nagyváradi Bihari Napló támogatásával. /Balló Áron: Méltánytalan EU-s pénzstop a kisebbségi lapoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2006. június 6.

Május végén a Bernády György Alapítvány szervezésében kétnapos szemináriumot tartottak Autonómia, merre? címszó alatt Marosvásárhelyen. A rendezvényen politikusok, politikai elemzők, a civil társadalom képviselői, illetve a Romániában élő nemzeti kisebbségek képviselői fejtették ki véleményüket az autonómiáról. A rendezvényen jelen levő személyiségek közül kérdezett meg néhányat a lap munkatársa, milyen esélyt ad az autonómiának itt és most? Gabriel Andreescu politológus szerint a kisebbségek bizonyos fajta autonómiája máris megnyilvánul abban, ahogy saját érdekeiket kinyilváníthatják. Az egyik a kulturális autonómia, ahogy megjelenik a kisebbségi törvényben, a másik a területi autonómia kérdése, amelyet a Magyar Polgári Szövetség követel. A kulturális autonómiának van nagyobb esélye. Ezt végül elfogadja a törvényhozás. A területi autonómia a régiósítás idején gyakorlattá válik. A régiósítás maga egyfajta autonómiát jelent. Mivel a magyarság néhány megyében összpontosul, gyakorlatilag a magyar kisebbségnek területi autonómiát biztosítana. Borbély László miniszter szerint ha demokráciadeficitben szenved Románia, akkor autonómiadeficitben is. Bizonyos decentralizáció beindult. Kulturális autonómia nélkül és kisebbségi törvény nélkül Románia és a román politika nem akar teljes demokráciát. A kisebbségi törvény a román politika próbaköve. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke: Olyan szabályzókat kell elfogadni, amelyeket a nyugat-európai országok a második világháború után elfogadtak, a tömbben élő, történelmi, nagyszámú kisebbségek védelmére. Ez történt Dél- Tirolban, Katalóniában, Aland-szigeten, a belgiumi vallonok és németek esetében például. Markó Attila államtitkár szerint mindaddig, amíg a közgondolkodásban az autonómia negatív kicsengésű kifejezés, nehéz még beszélni is róla. Bízom benne, hogy az uniós csatlakozás után az autonómia érzete jelentősebb lesz. Varga Attila képviselő szerint perspektívában van esély, mert az autonómia a jogállamiság szerves része. Előbb-utóbb a román politika felülvizsgálja a nemzetállami koncepciót. Dialógussal meg lehet teremteni az autonómia alapjait. Varga optimista. Európa más országaiban a működő modellek évek, évtizedek alatt alakultak ki, Románia sem tudja megspórolni ezt az időt. /Mózes Edith: Milyen esélyt ad az autonómiának itt és most? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

2006. július 29.

Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ képviselő és Dan Manolescu helyi román újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke európai autonómia körútra indulnak. Ellátogatnak Koszovóba, Montenegróba, Dél-Tirolba, Katalóniába, valamint a baszk földre. „Mint politikus és mint szociológus veszek részt ezen körúton, amelynek tapasztalatait tanulmányba foglalom majd”, mondotta Antal, aki elsősorban azt szeretné látni, hogyan élnek az emberek az említett autonóm tartományokban, milyen áldozatokat hoztak ennek érdekében. Antal szerint abban a formában ahogyan az RMDSZ szeretné, minimális az esélye, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény átmenjen a parlamenten. /Autonómia körúton egy RMDSZ-es honatya és egy román újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2006. július 31.

Autonómia-körútra indul Antal Árpád képviselő. Mától három héten át az európai autonóm vagy függetlenedő régiókat járja be, a helyszínen tájékozódik arról, mit hozott az illető térségnek az autonóm státus. Politikusként és szociológusként, egyetemi tanárként vág neki az útnak, Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld lesznek állomásai. Háromhetes útjára elkíséri Dan Manolachescu újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke is, akinek tapasztalatai segítenek abban, hogy a székelyföldi románság is nyitottabbá váljék, és elfogadja az autonómiát. /(-kas): Autonómia-körútra indul Antal Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2006. augusztus 21.

Európai autonómia-körúton vett részt Antal Árpád RMDSZ-képviselő, aki egy székelyföldi román értelmiségivel együtt tanulmányozta az Európában honos önrendelkezési modelleket. Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia és Baszkföld közösségeit látogatták meg, és helyi vezetőkkel találkoztak. Az utat a székelyföldi fiatal román értelmiségieket tömörítő egyik szervezet vezetőjével együtt tette meg. Az RMDSZ vezetői korábban kifogásolták, hogy Basescu elnöknek nincs kisebbségi tanácsosa. Antal Árpád képviselő szerint Románia alkotmányát Spanyolország alkotmányához kellene igazítani, mert szerinte a Székelyföld esetében is a katalán autonómiamodell lenne a legkedvezőbb. /Hazatért autonómia-körútjáról Antal Árpád. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2006. augusztus 22.

Antal Árpád RMDSZ-es képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és Baszkföldet látogatta meg. A tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének „forgatókönyvét”. Dél-Tirolt és Montenegrót nevezte a „jó autonómiamodell”-nek Székelyföld számára, az autonómia kivívásának békés módja lehet modellértékű. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyitna. A jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna. Antal Árpád a konkrét tevékenységi tervet nem a nyilvánossággal, hanem az RMDSZ vezetőségével szeretné megosztani. Útjára Dan Manolachescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület vezetője is elkísérte. Ez az együttgondolkodás eredménye. /Cs. P. T.: Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2006. november 6.

„Románia nem Dél-Tirol, és nem is Katalónia, hanem egységes nemzetállam. Majd, ha valamikor új alkotmánya lesz, akkor esetleg szóba kerülhet a területi autonómia. De kétlem, hogy egyhamar ide jutnánk” – fejtette ki a Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Megítélése szerint, amennyiben „túlfeszíti a húrt”, az RMDSZ nagyon könnyen elszigetelődhet a hazai politikai életben, mert egyetlen román párt sem fog vele szövetkezni. Geoana szerint a D. A. Szövetség és Traian Basescu elnök is csak a hatalom megőrzése kedvéért tűri meg az RMDSZ „radikalizálódott és az ország egységét veszélyeztető” álláspontját. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy az önmagát megértő, modern, európai irányzatú politikusnak nevező Mircea Geoana melyik autonómiaformát tartja pártja számára elfogadhatónak. „A kulturális jellegűt” – hangzott a válasz.. Ioan Rus alelnök hangsúlyozta: a kormánynak szélsőségesnek kellene nyilvánítania Markó Béla területi autonómiával kapcsolatos kijelentéseit, egyben „alkotmányellenes, etnikumközi konfliktusokat keltő megnyilvánulásoknak” nevezte az RMDSZ és a többi magyar szervezet autonómiakövetelését. /Ioan Rus alelnök szélsőségesnek nyilváníttatná Markó Béla autonómianyilatkozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék