udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 19 találat lapozás: 1-19

Helymutató: Kémer

1999. január 6.

Petrás Mária diószéni csángó család sarja, román emberhez ment feleségül. Brassóban a népi művészeti iskolában is tanult. 1989-re testvérei már Erdélybe költöztek, őt is hívták Sepsiszentgyörgyre, meg is érkezett, majd egy csángó csoporttal Budapestre ment Domokos Pál Péter köszöntésére. Felfigyeltek rajzaira és a Nemzetközi Előkészítőbe került, ahonnan felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. 40 évesen kiváló eredménnyel nyerte el a diplomát, kitüntetéssel végezte az ezt követő egy éves mesterképzőt. Petrás Mária Budapesten letelepedett. Budán, a Szentháromság téren nemrég megnyílt tárlata a 25. Munkái templomokban is megtalálhatók: Bükkzsérc, Epöl, Csucsa, Magyarvalkó, Kőrösfő, Jegenye, Kémer és Déva. Szülőfaluja templomának is felajánlotta egyik munkáját, de az ottani papok nem tartottak rá igényt. /Sylvester Lajos: Csángó művész Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

2000. június 6.

Szilágy megyében nyolc RMDSZ-es polgármester-jelölt már biztosan polgármester lesz Kémeren, Szilágyperecsenben, Kárásztelken, Varsolcon, Ippen, Sarmaságon, Szilágynagyfaluban. 1996-ban Szilágy megyének 13 magyar polgármestere volt, s egyelőre nyitott marad a kérdés: hozza-e vagy sem korábbi formáját az RMDSZ? /(Fejér László): Hozza-e Szilágy a formáját? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2000. július 12.

A magyar reformátusok világtalálkozója eseménysorozatának egyik színhelye Szilágynagyfalu, ahol július 15-16-án kerül sor rendezvényre. A két napon át tartó program egyik szervezője a szilágysomlyói református egyházmegye. Az ünnepségre várják a faluból elszármazottakat is. Az ünnepi istentiszteletet követően lesz zászlóavatás, népművészeti és fényképkiállítás. Egyúttal megemlékeznek a szilágynagyfalui oktatás 400 esztendejéről is, amire Srankó Ferenc történelemtanár már régóta készül. Bemutatják Major Miklós néprajzkutató, helytörténész monográfiáját, aki Kémer és más szilágysági települések krónikája után Szilágynagyfalu monográfiáját is megírta. /(Fejér László): Szilágynagyfalu és világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2000. szeptember 6.

Harmadik alkalommal szerveztek falunapot szept. 2-én Kémeren. A szervezők között volt a Kémerért Alapítvány. A település első okleveles említése 680. évvel ezelőtti. A kétezres lélekszámú falut túlnyomó többségben magyar reformátusok lakják, viszont Kémeren alakult meg az első baptista gyülekezet a Szilágyságban 1897-ben. A rendezvény a falu bejáratánál állított kapu avatásával kezdődött, amelyen Kémer címere látható, a település kétnyelvű helynévtáblájával. A két világháború 67 kémeri elesettje emlékére avattak kopjafát és emléktáblát. A kopjafát Szalai István faragta. A falunap második részében művelődési, sport- és szórakoztató program zajlott le. Kémeren a falunapon találkoztak a polgármesterek és önkormányzati vezetők. A találkozón Seres Dénes szenátor, az RMDSZ megyei elnöke vázolta, hogy miként kerülhet a helyi döntéshozatal az állampolgárokhoz közelebb. Az új tanévben Kémeren kilencen óvodás jelenti a jövőt. /Fejér László: Kémeri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 12.

Az átmeneti korszakra még jellemző a falvak elnéptelenedése, a hiányos infrastruktúra és az információs elszigeteltség - mondta el dr. Héjja Botond, a Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja (CREST) programigazgatója január végén Zilahon A teleház - a közösség szíve elnevezésű tanácskozáson. A CREST 1998 októberében alakult meg Szatmárnémetiben, a csapatban informatikus, pszichológus, orvos, szociológus, közgazdász, teatrológus található, tájékoztatást nyújtanak a civil szervezeteknek finanszírozási lehetőségekről, felkészítő tanfolyamokat szerveznek. A teleházak létesítésére vonatkozó program Szatmáron kívül felöleli Bihar, Máramaros és Szilágy megyéket. Szatmár megyében már öt teleház működik, készül a következő, a két máramarosi közül az egyik Misztótfaluban lesz, illetve három a szilágysági Kémeren, Kárászteleken és Zsomboron. /Fejér László: Teleházakat Szilágynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2001. június 18.

A szatmárnémeti CREST Forrásközpont kezdeményezésére öt Szatmár megyei - Mezőpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint két Szilágy megyei település - Kárásztelek, Kémer - teleháza nemrég találkozót rendezett, amelyen a kibontakozóban lévő romániai teleház-mozgalom jeles képviselőinek a többsége részt vett. A találkozó célja tapasztalat-, illetve információcsere - nyilatkozta érdeklődésünkre Kazamér Andrea, a CREST Forrásközpont programirányítója. Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont igazgatója fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kiépítését. Az első napon Mezőpetriben tartottak műhelymegbeszélést. Délután Gencsen négy-öt finanszírozó (SAPARD, Kárpátok Eurorégió Alapítvány stb.) bemutatása következett Este, Magyarcsaholyban a helyi teleház bemutatása után beszélgettek. Ellátogattak Mezőpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. Héjja Botond emlékeztetett: két év alatt négy megyében - Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bihar - 14 teleházat hoztak létre, jelenleg a szóban forgó négy megye további 17-18 helységéből beérkezett dokumentáció kiértékelését végzik. /Kinál György: Teleháztűznézők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2001. július 11.

A Kárpát-medence magyarlakta falvainak egészségügye az ezredfordulón címmel nemzetközi orvoskonferenciát szervezett júniusban Felsőszentivánon a Magyar Egészségügyi Társaság. A Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát a rendezvényen, köztük több erdélyi előadó. A Szilágyságot dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a hazai és nemzetközi orvostovábbképzés egyik fő szervezője, előadóként és szervezőként képviselte. Dr. Orbán János szilágyperecseni orvos az öregedő szilágysági faluról, Kémerről beszélt, ahol idén összesen egy gyermek született. /Gáspár Attila: Kémeren egyetlen gyerek született. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2002. november 12.

Négy falu hátrányos helyzetű elemistáit tanították írni-olvasni, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja programjának keretében. A roma, magyar, román és ukrán gyerekek a Kolozs megyei Egeres-Gyártelep, a Szilágy megyei Kémer, az Arad megyei Temesfűzkút, a Szatmár megyei Mikola falvak lakói, akiket a szülők nehéz anyagi helyzete miatt a tanulás abbahagyásának a veszélye fenyeget. Az elemisták hetente kétszer találkoztak a tanítóval. /(borbély): Írni és olvasni tanulni otthonos környezetbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2002. november 14.

Megjelent Dr. Kozma Dezső egyetemi professzor Ady Endre - A földobott kő című legújabb Ady-tanulmányát, amely az Aranyhal Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A szerző felvázolta Ady életútjának és költészetének leglényegesebb vonásait. A könyv ajánlatos a magyar szakos tanárok és a középiskolás diákok számára. /Oláh Margit, Kémer: Legújabb Ady-tanulmány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2002. február 26.

Szilágy megyének Magyarország helységeivel van a legszámottevőbb testvértelepülési kapcsolata. Többet nevesített: Szilágysomlyó rendszeresen együttműködik Albertirsa, Nyírbátor, Szarvas városokkal; Kémer Soponyával, Sarmaság Nagyhalász és Soltvadkert településekkel, Szilágynagyfalu Vámospérccsel, Ipp Nagyvarsánnyal. Második helyen Franciaország áll, Szamosgalgó például Chatel Montagne, Nagyilonda Viala du Tar helységekkel kötött együttműködési szerződést; Krasznahorvát a belgiumi Gembloux településsel, Szilágycsehnek a magyar Egercsehin kívül szintén a belgiumi Dilbeek a testvértelepüléssel. A norvégiai, svájci, belgiumi és francia testvértelepülések több alkalommal nyújtottak adományokat a szilágysági iskoláknak, öregek otthonainak. Szilágy megye ugyanakkor évekkel ezelőtt lett tagja a Kárpát Eurórégiónak, és 1996- ban csatlakozott a Strasbourgban levő Európai Régiók Közgyűléséhez. /Testvértelepülési kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2002. május 29.

Balogh Csaba nagykövet-helyettes és Polonyi Géza tanácsos, a magyar nagykövetség munkatársai nyújtották át 16 Szilágy megyei iskolának azokat a könyvcsomagokat, amelyek az iskolai könyvtárakat hivatottak gyarapítani. A könyvadományból Erked, Kárásztelek, Kémer, Szilágyballa, Szilágysámson, Désháza, Diósad, Szilágygoroszló, Szilágysamit, Lompért, Selymesilosva, Szilágynagyfalu, Szilágybagos általános iskolái részesültek, valamint Zilahon az egyetlen magyar középiskola, a református kollégium. A magyar külügyi tárca költségvetésében külön keret létezik a határon túli magyar oktatás és a magyar nyelvű könyvkiadás fejlesztésére, és az RMDSZ-szel közösen választanak ki kisebb tájegységeket a támogatás eljuttatásához. Bóné Vilmos, a szilágyballai iskola igazgatója, az RMDSZ megyei elnöke mondott köszönetet az ajándékozóknak. Hangsúlyozta: a szilágyballai, de általában véve minden falusi iskola felszereltsége gyenge. A könyvtár állagának 70%-a román nyelvű könyv. Szilágypanitban negyedszázada sem román, sem magyar nyelvű könyvet nem kapott az iskola az államtól. /Fejér László: Anyaországi könyvadomány szilágysági iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2002. június 11.

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

2004. június 16.

A Szilágysomlyói Református Egyházmegye gyülekezeti lapja, a Gyertyaláng közölte Lukács József esperes közgyűlési jelentését, miszerint Ippen felújították a műemlék-templomot, Szilágyperecsenben önerőből építettek új orgonát. Júliusban felszentelik Kéméren a felújított 200 éves barokk orgonát, és Szilágybagoson folytatják az orgona és a parókia javítását. Krasznán a műemlék-templomban a mennyezeti kazettákat fogják restaurálni; Szilágysomlyón a templom javítására készülnek. Szilágynagyfaluban az egyháznak visszajuttatott Bánffy-kastély felújítását tervezik, Krasznahorváton újrakezdték a Teleki-kripta restaurálását. Sarmaságon új parókiát építenek, ravatalozó építéséhez fogtak, a bányatelepen templom építésére készülnek. Az egyházmegye kórustalálkozóját júl. 11-én Kémeren tartják, amikor a felújított orgonát szólaltatja meg dr. Kovács László Attila professzor, orgonaművész. /(Fejér László): Egyházmegyei tevékenységek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2005. február 8.

A február 6-án tartott népszavazás eredményes volt, eszerint Szilágybagos és Szilágyborzás leválhat Szilágynagyfaluról. Szilágybagos Szilágyborzással együtt mintegy 1800 lelket számláló önálló községet alapít. Ennél kevesebbet számlál például Kárásztelek község, de ugyanennyi lakossal Kémer is tud gazdálkodni. Szilágynagyfalu községben Bürgezddel együtt mintegy 3700 lakos maradna. A népszavazás az első lépést jelenti a község különválásában. Ezt követően törvénynek kell születnie az új község megalakulásáról. /Józsa László: Szilágy megye. Sikeres népszavazás – önállósodik Bagos és Borzás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2005. július 19.

A Szilágyságban nagy kárt okozott Zilah pataka, illetve a Kraszna meg a Berettyó. A Szilágysomlyóhoz tartozó Pusztacsehit szinte teljesen ki kellett telepíteni. Zilahon az áradat átcsapott a Kraszna utcai híd fölött, az áradat teljesen elöntötte a piacot. Zilahon 15 ház került víz alá. Kémeren 134 házat nem tudtak megvédeni a patakok áradatától, Kárásztelkén is 100 udvart és kertet öntött el a víz. Szilágysomlyón mintegy 150 ház került víz alá. Szilágy megyében 375 házat és gazdaságot öntött el az ár, több mint 13 kilométernyi megyei utat kell újjáépíteni. /Józsa László: Árvíz a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2005. augusztus 26.

Az augusztusi árvízkárok meghaladták a 900 millió új lejt – olvasható a belügyminisztériumi közleményben Az utolsó napok árvizei az ország 14 megyéjében okoztak számottevő kárt, 13 ember elhunyt, 46 házat, több mint 2000 hektár termőföldet öntött el az ár, 260 híd és 64 kilométernyi út megrongálódott A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében észlelték. Az augusztusi árvízkárokhoz hozzáadódik a tavaszi, amikor 1,76 milliárd régi lejre becsülték a kárt, valamint a júliusi 2,4 milliárd régi lejes kár. A kormány 1,3 millió új lejt utalt ki élelmiszerekre, üzemanyagra és ágyneműkre. Magyarország 5 millió forintos gyorssegélyt küldött Székelyföldre. Hargita megyébe látogatott Vasile Blaga belügyminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Székelyudvarhely és Segesvár között még mindig szünetel a vasúti közlekedés. Szatmár megyében 13 helységben észleltek árvízkárokat, így Avasfelsőfaluban és Tasnádon. A dombokról lezúduló kis patakok Kémeren, Szilágyfőkeresztúron, Nyirsiden és Szilágypaptelken okoztak árvizet. /H.D.–J.L.: Árvízkárok: több mint 900 millió lej. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2005. augusztus 30.

Mindenre szükség van, ami egy tönkrement élet újrakezdéséhez kell – sommázta Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere. Siménfalva község területén a Fehér-Nyikó 150 lakóházat árasztott el, 50 súlyosan megrongálódott, 13 megsemmisült, 6-7 bármikor összedőlhet. A leginkább sújtott Farkaslaka község alpolgármestere, Hilbel Ferenc Ottó szerint legalább 12-15 napi munkába telik még, míg a romhalmazt és hordalékot eltakarítják. A községben 13 lakóház semmisült meg, félszáznál több súlyosan megrongálódott. Bögöz községben augusztus 29-én helyreállították a villany- és a földgázszolgáltatást. Hargita megyében 16-ra emelkedett az elhunytak száma, miután megtalálták egy eltűnt holttestét. Gyűjtenek Tatabányán, Békéscsabán, Cegléden és a Bihar megyei Nagyszalontán is, magyarországi orvosok a járványmegelőző beoltásokban segítenek, a tisztiorvosi szolgálat pedig 1500 kiló klórmeszet hozott a térségbe. Négy Bihar megyei településen okozott károkat az augusztus 28-i, vasárnap esti felhőszakadás. Bályokon négy házba folyt be a víz, és 65 kutat valamint 15 pincét elárasztott, elmosta a Bályokot Kémerrel összekötő útszakaszt, és elöntött 20 hektár kaszálót. Bihardobrosdon 45 udvar került víz alá, és 3,5 kilométeres útszakasz megrongálódott. Nagybáródon 30 udvart öntött el az áradat, víz alá került tíz udvar Érábrányban. /Egyetlen kiskanál is segítséget jelent. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2006. január 25.

– Terveink nagy részét sikerült megvalósítani – mondta Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke összegezve az elmúlt év eredményeit. Az RMDSZ további tervei között szerepel a víz- és csatornahálózat kiépítése és a tönkrement falusi utak megjavítása is. Szilágy megyében a magyar lakosság számaránya 23%. Nyolc RMDSZ-es tanácsost választottak be a harmincegy tagú megyei tanácsba. A megyében az RMDSZ-nek öt vezérigazgatót, egy tucat aligazgatót sikerült tisztségbe helyezni olyan intézményekben, ahol addig soha nem volt magyar igazgató. Ugyanezt sikerült elérni a tanintézményekben is. Hét olyan esetben, ahol nem községközponti a magyar iskola, végül is sikerült elfogadtatniuk, hogy ezek jogi személyiségűek legyenek. E nélkül ezeket az iskolákat előbb-utóbb megszüntetik, holott mi az RMDSZ azért küzd, hogy a kis létszámmal működő falusi iskolákat ne zárják be. A kistérségi programok keretén belül Kémer és Kárásztelek összefogva Vályogkővel és más bihari településekkel, komoly utat épített, amely több mint 40 km-rel lerövidíti a Nagyvárad felé irányuló közlekedést. Ugyancsak a kistérségi programok keretén belül beindult a vízhálózat kiépítése Szilágynagyfaluban és környékén. Beindul a falusi bekötőutak programja. /Péntek László: Fontos a gazdaság fejlődése és az életkörülmények javítása. Interjú Seres Dénes parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék