udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Helymutató: Kisvarjas

1992. július 2.

Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2000. szeptember 29.

Arad megye iskoláiban idén 198 első osztályos magyar kisdiákot köszönthettek. Ez 51-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb létszámcsökkenés az Arad városi iskoláknál tapasztalható, de idén nem iratkozott magyar első osztályba egyetlen gyermek sem Simándon és Nagylakon. A kisvarjasi elemi iskola Nagyvarjasra ment át, mert ott nagyobb volt idén a gyermeklétszám. Teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás Németszentpéteren, ahol csak egyetlen harmadikos maradt. /Új tanév - új reménységek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2002. december 7.

Az Aradtól 18 kilométerre lévő Kisvarjason a falu lakóinak régi vágya teljesül: templomuk épül. Eddig egy magánház helyiségeit elválasztó falak lebontásával kialakított kápolnában tartották meg a szentmiséket. A lakosság közös megegyezése szerint minden család annyiszor tíz napot köteles ingyen dolgozni az építkezésen. Ha ennél többször részt vesznek az építkezésben, munkájukat az egyház megfizeti. Sok aradi plébánia segítette a kis falu szándékának megvalósítását. Az új templom fedőszerkezete is elkészült, már csak a befedés és a falak vakolása maradt hátra. /Benke Tímea: Új templom épül Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2003. május 19.

Május 17-én Kisvarjas ünnepre ébredt: az alig valamivel több mint százlelkes település lakosainak túlnyomó része magyar és római katolikus, és ezen a napon Roos Márton temesvári megyéspüspök felszentelte a templomot. Az új létesítmény komoly társadalmi összefogással valósult meg. Hivatalosan kápolna, gyakorlatilag kis templom. Kisvarjason most újabb álom megvalósításába kezdtek. Az iskola elhanyagolt épületét, amelyben jelenleg az óvoda működik, rendbe akarják tenni, s be akarják indítani az első osztályt. /Kiss Károly: Templomot szenteltek Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék