udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Helymutató: Kóbor

1999. július 3.

Július 1-11. között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és a vallástanárképzős főiskolások szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató, a munka ifjúsági vezetője beszélt. A két világháború között az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett falumozgalom egyházi szárnyaként indultak el a szórványmissziós teológuscsoportok. 1993-tól ismét rendszeressé vált a kolozsvári fiatalok: teológusok, főiskolások, gyülekezeti ifjak falumunkája, melynek jogi és anyagi kereteit az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa biztosítja. A misszió bibliai vezérigéje: "Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok néked". (Jer.1,7) A misszió másik jellegzetessége, hogy minden felekezetű szórványmagyarra egyforma szeretettel és féltéssel tekint. Idén a következő helységekbe indulnak: a Küküllő-mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, ahonnan kilátogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmás Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. A Hortobágy mentének központja Szentágota, ahol nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol a központban sikerült emeletes épületet vásárolni. Szentágota 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is várják a látogatást. A nagymohai csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a kóbori pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak bejárják a teljes Szeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység, itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. Nemcsak bibliai történetek megismertetésével foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszéd és írás tanításával is. Emellett regionális gyülekezeti és ifjúsági találkozókat is szerveznek. - Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostor negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Kolozsvári fiatalok szászföldi szórványmisszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1999. július 24.

A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

2001. április 5.

Kóboron a református templom 1846-ban festett kazettás mennyezetét barna olajfestékkel jóakaratú emberek bemázolták, s meg is örökítették a számukra dicséretes igyekezetüket, a templom mennyezetére felírták: "Isten kegyelméből, a hívek hozzájárulásával és állami segítséggel a mennyezetet javítottuk 1969 március havában. Mindenért Istené legyen a dicsőség." Aláírja Nagy Endre lelkész, presbiterek, mesteremberek. - Homoródon tönkrement az emberiség kultúrkincseként számontartott, XV. század elejéről származó falfreskó. A Jézus keresztre feszítését megörökítő, Ungrai Pál festette freskó eltűnését Dana Jenei művészettörténész jelezte Ioan Thome, gondnoknak. Dana Jenei a restaurált templom átadásának napján vette észre, hogy az 1400-as évek első felében festett, Erdélyben a legrégebbiként nyilvántartott freskó nincs meg. Arra következtettek, hogy a restaurálást végző munkások egyszerűen leverték a falról a freskót. /Homorú műemlékvédelem Homoródon. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 5./

2003. május 10.

Ápr. 26-án tartotta az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete az újraválasztott Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) alakuló ülését. Megválasztották az MKT Állandó Bizottságát, megerősítették a megyei szervezet ügyvezető elnökségét. Az MKT elnöke Bálint László református lelkész maradt továbbra is, alelnöke Dobolyi István nyugalmazott tanár lett. Az új ügyvezető elnök ugyanaz, aki az elmúlt két évben is betöltötte ezt a munkakört, Szakál András. Szakál András elmondta, hogy Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettese a tanügyben a legértékesebb emberük, hiszen a megyét illető minden oktatásügyi információ eljut hozzá. Ezért választották őt tanügyi alelnöknek. A művelődési alelnöki tisztségre Házy Bakó Esztert kérték fel, aki az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője is. Politikai alelnök Zakariás Károly, a városi tanács RMDSZ-frakcióvezetője lett. Ifjúsági alelnök Magdó Levente, a Brassói Magyar Diákszövetség elnöke, SZKT-tag, a nemrég megalakult Brassói Ifjúsági Tanácsban is szerepet vállalt. Létrehozták a szórvánnyal foglalkozó alelnökséget, melynek célja az olyan településeken, mint Szászhermány, Barcarozsnyó, Feketehalom, Kóbor, Nagymoha, fellendíteni a szervezetet, máshol pedig, mint Predeál, Szentpéter, létrehozni új helyi szervezeteket. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2003. május 14.

Szociológusok felmérése arról tanúskodik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléletet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a magyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas években. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett tanítók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a környező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelkes településen idén a hetedik évfolyam végez a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egy-két végzős, aki tovább tanult, jelezte Szegedi László kőhalmi református lelkész, a szórványbentlakást létrehozó és működtető református gyülekezet lelkipásztora. Jelenleg 27 település öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán működő, önellátó internátusban. Közel 300 filmből álló videotéka gyűlt össze, a Pro Hungaris és az Apáczai alapítványok, valamint magánemberek adományainak jóvoltából immáron közel 9000 kötetesre gyarapodott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vidékekről is érkeznek gyermekek, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron például 18-20 éve már csak román nyelven folyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. /Benkő Levente: Felnőttként is magyarok lesznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék