udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Helymutató: Paks

2000. február 24.

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2000. április 13.

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2001. május 8.

Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2002. július 31.

A zilahi városnapokon a testvérváros Szentendre és Paks képviselte Magyarországot. A szentendreiek szerint a kapcsolatokat a különféle intézményeknek, civil szervezeteknek kell kiépíteniük. Erre példa, hogy a sportiskolások már jártak ott, a két város zeneiskolája a kapcsolatfelvételt követően most készül együttműködni. Lehetőség van a partnerségre különösen a két város képzőművészei között. A paksiak visszajelzést várnak Zilahról konkrét támogatási igényt illetően. /Fejér László: Magyar-magyar találkozó Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2002. szeptember 27.

Az elmúlt napokban a tetőpontjára ért a Kossuth-emlékév alkalmából tartott megemlékezések sora. A Magyarok Világszövetsége által meghirdetett, Gyergyócsomafalvától a Capitoliumig elnevezésű Kossuth-emlékév tavaly okt. 14-án Gyergyócsomafalván kezdődött egész alakos Kossuth-szobor leleplezésével, amelynek eredetije Trianonig Marosvásárhely főterét díszítette. A megemlékezések sora a 200 éves születési évforduló körül érte el csúcspontját. Az MVSZ által a jubileumi születési évfordulón a Kossuth-emlékzászlók átadása szinte egy időben volt Monokon, a szülőfaluban, a Capitoliumban és Gyergyócsomafalván, ahol 14 székely közösség kapott zászlót. A települések küldöttei sorra átvették az MVSZ Kossuth-emlékzászlót Patrubány Miklós elnöktől. - MVSZ Kossuth-emléktáblát avattak többek között Párkány, Nagyszalonta, Paks városokban. /Okos Márton: Kossuth-emlékzászlók Gyergyó felett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2003. augusztus 13.

Tíz esztendeje szervez tábort a határon túli magyarok számára a paksi művelődési központ. Évről évre érkeznek a Pakstól pár kilométernyire levő cseresznyéspusztai táborba a diákok a felvidéki Galántáról, a vajdsági Kishegyesről, a kárpátaljai Viskről, a Bánságból és Erdélyből. A bánságiakat Temesvár, az erdélyieket Marosvásárhely, Kézdivásárhely, megyénkből Lupény és Vulkán képviselte. Anyanyelvi, újságírói, versmondó, népzenei, történelmi kiscsoportokat alkotva dolgoztak, előadásokat hallgattak, kirándultak Kiskunmajsára, ahol Pongrácz Gergely, a Corvin-köz egykori parancsnoka mutatta be egyedülálló 56-os magánmúzeumát. A táborozás utolsó napján közös műsorral léptek fel a katolikus Szentlélek templomban, amelyet Makovecz Imre tervezett. /Farkas Éva: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

2003. november 11.

Kicsit mindenki meghökkent azon, hogy Magyarország ifjúsági és sportminisztere, Gyurcsány Ferenc Erdélybe látogatott. Állítólag az RMDSZ és személyesen Markó Béla kitartó és állhatatos meghívásának tett eleget a Magyarországon is igen vitatott "előéletű" miniszter, aki Medgyessy Péter miniszterelnök támogatásával jutott miniszteri bársonyszékhez, s kinevezése még az MSZP berkeiben is vert némi hullámokat. Gyurcsány "előéletét" nagyon sokan feszegetik az anyaországban, s üzletemberi ténykedését pénzügyi-gazdasági botrányok egész sorozatával (K & H, paksi atomerőmű stb.) hozzák kapcsolatba, ahol neve szinte törvényszerűen a mostani miniszterelnökével együtt jelenik meg. Barátságuk vitathatatlan, egyesek tudni vélik, hogy a 2006-ban esedékes választásokon Gyurcsányt - Medgyessy utódaként - a szocialisták egyenesen a kormányfői tisztségért indítják majd csatába Orbán Viktor ellenfeleként.Gyurcsány jött, látott és... ígért. Az RMDSZ vezetőivel való tárgyalásain újra és újra hangsúlyozta, a magyar kormány föltett szándéka oly módon támogatni az erdélyi magyarságot, hogy az saját szülőföldjén találja meg a boldogulás útjait. /Magyari Lajos: Gyurcsány Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

2002. április 3.

A 2001-es Hargita Kalendárium válogatást közölt Mirk László csángó versgyűjteményéből. A csíkszeredai magyartanár, néprajzkutató akkoriban elmondta, hogy hosszú évek során sikerült egybegyűjtenie a csángókról szóló, avagy rájuk utaló lírai alkotásokat. Újságkivágásokból, könyvoldalak fénymásolataiból álló vastag paksamétából válogatott csokornyi verset a kalendárium olvasói számára. Mirk László gyűjteménye megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda/címmel, Jékely Zoltán versének címét kölcsönözve. Az előszót Halász Péter írta. A könyv első részében ismeretlen csángó szerzők alkotásai, több évszázada lejegyzett népi alkotások, XIX. és XX. századi gyűjtésekből származó énekek, balladák szövegei, majd kortárs csángó költők ? Lakatos Demeter, Gábor Felicia, Duma-István András, Demse Márton ? versei olvashatók. /Sarány István: Az ember ott a legfájóbb magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./ Alcíme eligazító: Versek a csángómagyarokról. Az első jelentékeny költő, aki említést tesz a csángókról, a Moldvába szakadt magyarokról, Csokonai Vitéz Mihály, aki Marosvásárhelyi gondolatok című nagyívű költeményében említi fel sorsukat. Talán panaszdaloknak is nevezhetnénk a verseket: Csokonaitól Fazekas Mihályon át Kovács Istvánig és Vári Attiláig a magyar költők mindig is igyekeztek vállalni, felmutatni, közérthetővé tenni ezt a sorsot. /Bogdán László: Hallod-e, te sötét árnyék? - egy antológia margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2005. július 18.

Július 15-én a helybeli és meghívott fúvószenekarok és mazsorett­csoportok felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a háromnapos rendezvény, melynek keretében megünnepelték a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorett­csoportja születésének tizedik évfordulóját. Felvonult a kézdivásárhelyi, barátosi, mezőkövesdi és mezőhegyesi fúvószenekar, valamint a helybeli, paksi, mezőkövesdi és mezőhegyesi mazsorettcsoport. Az ünnepség díjazással és a helybeli csoportok fellépésével ért véget. /Iochom István: Tízéves fúvószenekar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

2005. augusztus 5.

Paks közművelődési központja e nyáron is megszervezte Cseresnyéspusztán a határon túli magyar középiskolások táborát, immár 12. alkalommal. A tábor lakói lehettek 8 napra más erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági társaikkal együtt a lupényi diákok is. A hagyományhoz híven a tábor lakói ez évben is sok érdekes előadáson, városnézésen és szórakoztató programokon vehettek részt. Olvasótábor lévén, e tevékenységek célja idén is az anyanyelv ápolása, a magyarságtudat elmélyítése volt. /Nemes Ildikó egyetemi hallgató: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

2006. március 16.

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. augusztus 2.

Véget ért a Paks melletti Cseresnyéspusztán a 13. alkalommal megrendezett olvasótábor. Évről évre Tolna megyei intézmények, vállalkozók segítették a határon túli diákok táborát. Idén előadást hallhattak a táborozók az 1956-os forradalomról. Nagy élményt jelentettek a kirándulások Pécsre, Orfűre, Paksra. A régióból temesvári és lupényi diákok vettek részt minden évben a táborban. Az erdélyi diákokon kívül Kárpátaljáról, Délvidékről és Felvidékről voltak diákcsoportok. /Farkas Éva: Lupényi és temesvári diákok a paksi olvasótáborban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék