udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Helymutató: Prázsmár

1999. augusztus 28.

Árkoson sepsiszentgyörgyi és brassói magyar ajkú örmények találkoztak azzal a mintegy harminc magyarországi (és más országbeli) magyar-örménnyel, akik hétnapos kirándulásuk során bejárták Erdély nevezetes történelmi helyeit, elsősorban az örmény emlékeket. Koszorúztak Aradon Kiss Ernő és Lázár Vilmos vértanúk emlékművénél, majd Bethlen Gábor szülőháza következett Marosillyén, további útjuk: Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Fogarasi-havasok, Brassó, Prázsmár, Illyefalva. A következőkben Háromszék nevezetesebb helyeit látogatják meg. Árkoson a magyarországi csoport vezetője, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Gyökerek elnöknője elmondta, hogy látogatásuk célja az örmény-magyar, magyar-örmény hagyatékok, a tárgyi emlékek, fényképek összegyűjtése. /Puskás Attila: Magyar ajkú örmények találkozója Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2000. április 5.

A Brassó megyei Prázsmáron és Szászfehéregyházán található erődtemplomokat a Világörökség részévé nyilvánították. Az UNESCO szerint korukat kiválóan jellemző két építészeti műemlékek mellett újabb huszonnyolc romániai műemléket nyilvánítottak a Világörökség részévé. A prázsmári evangélikus templom építését 1225-ben kezdték el. Szerkezetileg a szászfehéregyházi templomerőd hasonlít a prázsmárihoz, de valamivel kisebb méretű. Dokumentumokban 1400-ban említik először, de a szakértők szerint 150-200 évvel korábban épülhetett. A két műemlék megőrzésére, fenntartására és felújítására mind a román állam, mind nemzetközi intézmények jelentős anyagi támogatást nyújtanak. /A Világörökség részévé nyilvánították a prázsmári és szászfehéregyházi erődtemplomokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2005. február 3.

Aldoboly református lelkipásztorának mindenkori feladata a Prázsmáron, Farkasvágón, Vámoshídon élő református székelymagyarság lelki gondozása, mert itt él az összesen 415 lelket számláló gyülekezet egyharmada. Győrbíró Sándor aldobolyi református lelkész, aki tizenkilenc esztendeje szolgálja ezt a gyülekezetet, jelezte, hogy a lélekszám apadása is gondot okoz. Az anyaegyház temploma Aldobolyban van. Tavaly megújult a templombelső felújítása, idén a templom külső része következik. Prázsmáron van az egyháznak saját telke és azon egy régebbi épület, amit imaház gyanánt használnak. Szeretnének Prázsmáron megalakítani-építeni egy ökumenikus magyar egyházi központot, hogy összefogja a Barcaság északi peremén élő magyar szórványt. A prázsmári imaház mellett ebben az évben megnyitják az egyházi könyvtárat. Negyven magyar római katolikus lélek is él Aldobolyban, többjük vegyes házasságban. /Kisgyörgy Zoltán: Misszió Sepsiszék peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2005. november 2.

Marosvásárhelyen az októberi Belvárosi Szerdák estéjén Csortán Ferenc, a Maros Megyei Művelődésügyi Igazgatóság műemlékvédelmi tanácsosa Erdélyi templomerődök a Világörökségben címen tartott vetített képes előadást. A székely erődített templomok legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel. Hét erdélyi erődített templom a Világörökség részét képezi: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak temploma. /Nagy Botond: Erdélyi erődtemplomok, évszázadok ujjlenyomatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2006. május 10.

Az elmúlt hét végén került sor az Arad és a Kovászna megyei pedagógusok által szervezett hetedik szakmai találkozóra Sepsiszentgyörgyön. Szervezői az Arad megyei RMPSZ, a Kovászna megyei RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport. Tartalmas tapasztalatcsere volt a 26 aradi és Arad megyei pedagógus számára. 14 oktatási intézményt látogattak meg, ezek között óvoda, iskola, tanárok klubja, Pedagógusok Háza is szerepelt. A vargyasi bútorfestés, a prázsmári erődítmény műemlék templom, Brassó városa, a Gábor Áron-emlékmű, a rétyi Kovács András fúvószenekar előadása, a baróti Tanulók Klubjának Váltakozó ritmusok c. táncműsora, a nagybaconi Pásztortűz hagyományőrző csoport néptánca, a zabolai buli, Bod Péter csernátoni szobrának megkoszorúzása, a kézdivásárhelyi és kovásznai séta, a szentiványlaborfalvi kürtőskalács, a Bod Péter Napok, a román nyelv kisebbségeknek témakörben szervezett kovásznai konferencia stb. emlékezetes marad. Köszönet illeti Korodi Hajnalkát, az RMPSZ Kovászna megyei elnökét és csapatát az élménydús tapasztalatcsere megszervezéséért. Jövőre az aradiakon a sor. /Matekovits Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Szakmai napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék