udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1 találat lapozás: 1-1

Helymutató: Püspökszilágy

2006. május 25.

Néhai Seres András nép­rajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség szá­mára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ün­nepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdi­vásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szob­raival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdi­almási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Ma­gyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdi­almás magyarhoni testvértelepülésén, Püspök­szilágyon. Ne­mes fába örökítette a Csík­somlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszáraz­pataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott fő­esperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Ká­roly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék