udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Helymutató: Vetés

2000. május 10.

Török József 1999. dec. 1-jén lett Vetés község kultúrigazgatója. Korábban 22 évig dolgozott mint autójavító, közben zenélt és verset írt. Eldöntötte, mindent megtesz, hogy bebizonyítsa: falvakon is fel lehet lendíteni a művelődési élete. A község falvaiban társasági tánccsoportok alakultak, tervezik a színjátszó csoport megalakítását és egy számítógépes tanfolyam beindítását. /Elek György: A kultúrotthonokban otthont kell adni a kultúrának. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2001. június 18.

Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2002. február 23.

A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány szervezésében került sor febr. 22-én a Zrínyi Ilona matematikaverseny területi szakaszára Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, melyen a megye közel hétszáz diákja vett részt. Fóriss József tanár, a szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola aligazgatója öt éve szervezi meg a verseny területi szakaszát. Elmondotta, hogy a verseny feladatlapjai és a kódlapok egyaránt Magyarországról érkeznek, mint ahogy az értékelést is Kecskeméten végzik. A versenyre a szatmárnémetiek mellett Vetésből, Sándorhomokról, Sárközújlakról, Tasnádról, Magyarcsaholyból és Nagykárolyból is érkeztek diákok. A kódlapokat Kecskeméten dolgozzák föl, a megyéből korosztályonkénti legjobb négy versenyző vehet részt a március 27–29–én Kecskeméten megrendezendő országos versenyen. /(anikó): Matematikában tehetséges diákok versenye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./ Aradon –mint minden résztvevő városban, ugyanakkor, febr. 22-én megkezdődött az III—VIII. osztályos tanulók számára rendezett Zrinyi Ilona Matematika Verseny megyei szakasza. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a korábbi éveknél is népesebb diáksereg, mintegy 370 matematikában tehetséges gyermek jelentkezett. A versenybe először kapcsolódott be a Hunyad megyei Vulkáni 4-es Számú Iskola. /P. P.: Zrinyi Ilona Matematika Verseny. Tehetséges gyerekek seregszemléje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2002. június 20.

Vetésen Török József kultúrházigazgató falumúzeum megnyitását tervezi, gyűjti a régi vasalókat, rokkákat, karosládákat, a helyi történelem és néprajz értékeit. A falumúzeum várhatóan már ezen az őszön megkezdi működését. Török József szerint nagy hiányosság, hogy Szatmárnémeti és a környékbeli falvak régészeti feltárására kevésbé fektettek hangsúlyt az eddigiekben, hiszen Árpád–kori, valamint bronzkori települések nyomai egyaránt fellelhetők ezen a vidéken. Török József autodidakta régész Szatmárnémeti felé eső részén lévő Árpád–kori település, Gelényes maradványai után kutat, és úgy néz ki, sikerült lokalizálni a helyet, ahol mindenképp érdemes lenne ásatásokat folytatni. /Fodor István: Falumúzeumot létesítenek Vetésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./

2004. június 11.

Legfőbb feladatának az anyanyelvi oktatás megőrzését tartotta, vallja Dali Zsigmond, a vetési iskola igazgatója. Pedagógusok és diákok köszöntötték a 60 éves Dali Zsigmond iskolaigazgatót. Dali Zsigmond /sz. Magyargéres, 1944/ a kolozsvári egyetem matematika szakán végzett. 1969–től a vetési általános iskolában tanít, ez idő alatt 23 évig volt iskolaigazgató, tíz évig kultúrotthon–igazgató. A 23 fős tanári karban nincs egyetlen szakképzetlen sem. Jelenleg az iskolának 197 tanulója van, az óvodába 66 gyerek jár. Az óvodában az utóbbi években egyre kevesebben iratkoznak magyar csoportba, jelenleg 1 magyar és 2 román csoport működik. Dali Zsigmond egyben az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék