Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 27 találat lapozás: 1-27

Helymutató: Érsemjén

1994. december 4.

Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt dec. 4-én emlékszobát avat és emléktáblát állít Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, nemrég megtalálták, most újból felavatják. Érsemjén 2642 lakosából 2310 magyar nemzetiségű. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30., Emléklap (ismertető Fráter Lóránd életéről és Érsemjénről.)/

1999. augusztus 23.

Aug. 22-én első ízben rendezett falunapot Érsemjén. A községközpont parkjában, Kazinczy Ferenc és Fráter Loránd emlékháza előtt minden előzetes bonyodalom dacára felavatták azt az emlékművet, amelyet a két világháború és a kommunizmus áldozatainak, valamint a településről elhurcolt zsidóknak az emlékére emeltek a semjéniek. Az eseményre mintegy ezer ember gyűlt össze. Délután együttműködési keretegyezményt írtak alá az összegyűlt polgármesterek, illetve alpolgármesterek (nyolcan Romániából, hárman Magyarországról). /Dérer Ferenc: Falunap emlékműavatással. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1999. november 4.

A Művelődési Felügyelőség nem engedélyezte Érsemjénben a világháborús emlékmű felavatását, arra hivatkozva, hogy felállítására nincs településfejlesztési engedély. Az avató előtt a felügyelőség a helyszínen 15 millió lejre büntette meg a semjéni tanácsot, amiért elmulasztotta a különféle engedélyek beszerzését. Ennek ellenére sikeres volt a falunap. Azóta is állandóan friss virág díszíti Semjén központjában a kicsiny parkban, a Kazinczy- és Fráter-emlékház mellett felállított márványtömb talapzatát. A tanács nevében Balázsi József polgármester bíróságon fellebbezett a büntetés kifizetése ellen. A semjéni tanács most már rendelkezik a településfejlesztési, a művelődési felügyelőségi engedéllyel, de még szükség van a Megyei Tanács állandó bizottságának a jóváhagyására is. /Semjéni emlékmű. Bíróság tárgyalja az ügyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./

1999. december 4.

Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1995. január 21.

Jan. 21-én tartották meg Érsemlyénben Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megye RMDSZ-es helyhatósági képviselői másodízben a Partiumi Önkormányzati Tanácskozást /az elsőt Krasznamihályfalván tartották/. Tőkés László püspök imájával kezdődött a megbeszélés, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök kifejtette, hogy szükség van a közös gondok megvitatására. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az RMDSZ-ellenes kormánynyilatkozatot. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot adtak ki, hitet téve az önkormányzatok közötti együttműködés mellett és tiltakozva az RMDSZ törekvéseit alkotmányellenesnek bélyegző kormánynyilatkozat ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./

2000. október 16.

Frunda György államelnökjelölt a szatmárnémeti kampánynyitó ünnepség után a Szatmár megyei RMDSZ vezetőségének kíséretében Dobahidára utazott, ahol megkoszorúzta az 1711-es szatmári béke tiszteletére állított emlékművet. Innen Nagykárolyba látogatott, a polgármesteri hivatalban megvitatták Nagykároly legégetőbb gondjait /anyanyelvi oktatás, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, szociális lakásépítés/. Ezután Érmihályfalvára látogattak el. Az alprefektus, illetve a bihari képviselő- és szenátorjelöltek a megyehatáron fogadták Frunda Györgyöt és kíséretét. Érmihályfalván az államelnökjelölt ismertette az RMDSZ választási programját. Az érmihályfalvi fórum előtt megtekintették az érsemjéni határátkelőhelyet, amelyet október 23-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg a nemzetközi forgalom számára. Ugyanitt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, és megtekintették a magyar nyelvész szülőháza helyén épített Kazinczy-emlékházat. Frunda György kifejtette: több mint 6 000 magyar diák tanul anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (négyszerese, mint 1996-ban), ám ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. /(Szász Attila): A kampánykörút folytatódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2000. március 18.

Ebben a tanévben először rendezték meg az Érsemjéni Kazinczy Ferenc Szavalóversenyt, melybe bekapcsolódott a határ túloldalán levő bagaméri testvériskola. Érsemjén iskolájának nagy gondja az, hogyan utaztassa a környező falvakból és tanyákról ingázó tanulóit. A gyermekek naponta több mint tíz kilométert tesznek meg vonattal, kerékpárral, vagy épp gyalogosan, a legkeményebb télben is. Pásztor Ilona igazgató ismertette a Kazinczy Ferenc nevét viselő tanintézet rendezvényeit. A jövőben évente megrendezik majd, a szavalóversenyt. Semjénben is szeretnének honismereti tábort szervezni. A magyarországi Kazinczy Társaság jóvoltából kétszáz szépirodalmi kötetet kapott az iskola könyvtára. Hiába pályáztak viszont egy iskolabuszért az Illyés Közalapítványhoz. /Balla Tünde: Érsemjéni Kazinczy Ferenc Iskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./

2000. május 20.

A Festum Varadinum keretében, máj. 20-án tartotta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság az Árpád-kori települések kialakulása és története elnevezésű pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Dukrét Géza elnök üdvözlőszavai után Schneider Németh Katalin, a zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. Külön értékelte a beérkezett 11 pályaművet. A hatodik honismereti pályázatra ezúttal kevesebb, de számos kitűnő dolgozat érkezett. Kiemelte az első díjra érdemes érsemjéni Ciorba Mihai másodéves katolikus teológus dolgozatát. Mint mondta, többek között benne látja Bunyitay Vince négykötetes munkájának a folytatóját. Második díjat nyert Juhász Viktor Révről, harmadik lett Dukrét Géza. A helyezettek: Borbély Gábor, Antal Béla és dr. Jósa Piroska. /Tanulmányok az Árpád-korról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2000. június 6.

Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

2000. augusztus 22.

Aug. 19-20-án ünnepelték Érsemjénben a Falu Napját. Volt kispályás labdarúgótorna, kerékpáros ügyességi verseny, a kultúrotthonban két Rejtő-bohózatot adtak elő helyi fiatalok. A szabadtéri színpadon Balazsi József polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta a falu szülöttének, dr. Csiha Kálmán püspök köszöntő levelét. Csapó I. József szenátor hangsúlyozta: ″Mikor ünnepelünk, nemzeti önazonosságunk megélése senki ellen nem irányul, de teljes értékű, egyenlő polgárokként akarunk élni.″ Semjén magyarországi testvértelepülése, Bagamér küldöttsége a millenniumi zászló kicsinyített mását a következő szavak kíséretében: ″A millennium a magyarok ünnepe, határokon belül és kívül egyaránt.″ A Kazinczy-kertben a lelkészek felszentelték a millenniumi dupla (apostoli) keresztet, végül a 169 éve elhunyt Kazinczy Ferenc szobrán helyezték el a megemlékezés virágait. Az iskola egyik termében népi munkaeszközökből nyílt kiállítás. Megnyílt a helyi születésű fiatal: Somogyi László festményeinek tárlata. A szomszédos Érmihályfalváról több előadócsoport is érkezett. /Rencz Csaba: Második Érsemjéni Falunapok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2001. május 14.

Érsemjénben született 1929. szeptember 27-én dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület nyugalmazott püspöke. Május 11-én szülőfalujába is elvitte Fény a rácsokon c. könyvét. Csiha Kálmán mesélt gyermekkoráról, tanulóéveiről, majd a bekövetkezett üldöztetésekről, amelyeket az 56 utáni embertelen börtönévek tetéztek. A tíz év nehéz börtön után, szíve tisztaságát megőrizve tudott megbocsátani fogvatartóinak. A semjéni Kazinczy Ferenc iskola diákjai Csiha Kálmán verseiből készítettek meglepetést, majd az ex-püspököt egy róla készült portréval ajándékozta meg a község elöljárója. Csiha Kálmán azt tervezi, hogy könyvet ír a börtönélet és a püspökség közti időről és összeállítja új verseskötetét. /(Balla Tünde): Csiha Kálmánt szülőfalujában köszöntötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. augusztus 18.

Érsemlyénben falunapokat tartanak a hét végén. Este Szigligeti A cigány c. darabját a helyi színjátszók mutatják be. Aug. 19-én lovasok és mazsorettek hívogatnak a programokra. Az ökumenikus istentiszteleten jelen lesz dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Megemlékeznek Kazinczy Ferenc halálának 170. évfordulójáról és Kazinczy Lajos aradi vértanúról. /(Balla Tünde): Falunapok Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. augusztus 22.

Aug. 19-én Érsemlyén két nagyszerű szülöttjéről emlékeztek meg a Községi Napok keretében. Egyik a 170 éve meghalt nyelvújító, irodalomszervező, műfordító Kazinczy Ferenc, a másik a kortárs dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, akit szeretettel fogadtak szülőhelyén, Érsemlye díszpolgárává avatták. Ezután megkoszorúzták Kazinczy szobrát és ifj. Kazinczy Lajos csónak emlékét, aki a 15. aradi vértanúként írta be magát a történelembe. /Tisztelettel adóztak múltnak és jelennek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2003. április 18.

Érsemjénből 1971-ben pár hónapos kiállításra vitték el a református gyülekezettől az 1699-ben készült ezüstkelyhet a bukaresti Történelmi Múzeumba. Így lett a C19-es kiállítási tárgy belőle, közben harminckét esztendő eltelt. A semjéni reformátusoknak az országban elsőként sikerült visszakapniuk kegytárgyukat, igaz, most még csak félévre kölcsönbe, de számítanak arra, hogy amint törölhető lesz a múzeum leltárából, végleg a gyülekezeté lehet. Eddig Bihar megyében csak Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspöknek sikerült hazahoznia egyháza ereklyetartóját. A református egyháznak még nem adtak vissza egyetlen elkobzott műtárgyat sem, bár Bihar megyéből még két régi úrasztali kelyhet lehet találni a Történelmi Múzeumban, az egyik a hodosi, a másik a belényesi szórványból való. Az érsemlyéniek 2002. decemberében kötötték meg a múzeum vezetőségével a kölcsönvételi szerződést. Előtte 1992 óta keresték kegytárgyukat, és azt hitték, nincs is meg. "Az érsemlyényi Ecclesiához conferálta Püspöki Sámuel uram, anno 1699" - olvasható a kelyhen, majd így folytatódik a felirat: "Megnagyobbíttatott azont Szent Ecclesia költségével 1765-ik esztendőben ezen formára." A református parókián hatalmas papiros paksaméta kerül elő, a kehely elvitele óta ez a hazahozatali kísérletek dokumentációja. 1998-ig nem volt olyan törvény, ami lehetővé tette volna a hazahozatalt, az illetékes hatóságok most is gondolkodtak, adják-e vagy sem. /Balla Tünde: Otthon Érsemjénben. Hazatért a fogva tartott úrvacsorai kehely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2003. április 18.

2003. június 10.

Jún. 6-a ünnepséget szerveztek a Bihar megyei Hegyközcsatáron a Benedek Elek Általános Iskolában, a névfelvétel alakalmából. Stark Erzsébet iskolaigazgató hangsúlyozta: "Benedek Elek ragaszkodott szülőföldjéhez, legyen ez példa mindannyiunk számára" - Pető Csilla szaktanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottságának vezetője emlékeztetett, hogy a bihari iskola-névadások 1998-ban kezdődtek, amikor az érsemjéni általános iskola Kazinczy Ferencről elneveztetett. A 140 gyermeket számláló csatári iskolában egyúttal a nyolcadikosok ballagtak. /(Balla Tünde): Benedek Elek iskola Hegyközcsatárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2003. augusztus 27.

Aug. 24-én Érsemlyénben, Kazinczy Ferenc szülőfalujában ötödik alkalommal rendezték meg a falunapot. Lóháton vonultak a legények rézfúvósok zenéjére, menettáncosok kíséretében. Megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emlékszobrát. Az érsemlyéni születésű Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök mondott igét, aki kitért arra, hogy a történelem 43 országba zavarta szét a magyarságot. A falunapokra készült el Ciorba Teréziától a Semlyén környéki flóra jellegzetes növényeinek leírása. Erdők, mezők virágai címmel. /Balla Tünde: "Hatalmas régi nyelv, magyarnak nyelve... légy áldott". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2003. augusztus 27.

2003. december 22.

Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2002. június 6.

A III. Érsemjéni Kazinczy Ferenc Szavalóversenyt szervezték meg a hétvégén a nyelvújító falujában. Fábián Imre nagyváradi költő irányította a zsűrit. Hét település, köztük a szomszédos magyarországi Bagamér iskolásai is megmérettettek a versenyben. /Versszeretetre nevelni a gyermekeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2004. április 23.

Az érsemlyéni Kazinczy Ferenc Általános Iskolába 70 kisdiák ingázik rendszeresen a környező falvakból, az elemi osztályok elvégzése után. Legtöbbjük hét, tíz kilométernyire fekvő településeikről érkezik. A bihari sajtó legalább már egy évtizede cikkezett a nehéz körülmények között ingázó kisdiákokról. Most a Bihar Megyei Tanács rendkívüli segélyként 300 millió lejt utalt ki autóbuszvásárlásra. A 33 férőhelyes iskolajáratot az önkormányzat saját büdzséjéből tartja fenn, gépkocsivezetőt alkalmazott, így márciustól elejétől 50 gyermek már autóbusszal közlekedhet Érkenézből és Érseléndről, a tanyasiakat pedig egy korábban hasonló céllal vásárolt Aro gépkocsi szállítja iskolába. – Érsemlyéni Hírmondó néven jelent meg folyóirat az érmelléki községben. Az újság szerkesztői helybeli pedagógusok, Taar Erzsébet és Varga József. /Balla Tünde: Megoldódott a messziről gyalogló iskolások gondja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2005. április 13.

Érsemlyénnek két jeles szülöttét tartja számon az emlékezet: Kazinczy Ferencet és Fráter Lóránd /1872–1930/ magyarnóta-szerzőt. A gyorsvonat egyszer állott meg Érsemlyénben, amikor Fráter Lóránd temetése volt, és a nótáskapitánytól elbúcsúzni szállította a nótaszeretők százait az Érmellékre. Kazinczynak az Érsemlyén központjában álló bronz mellszobrához külföldi fellépésein, hegedűvel kezében gyűjtötte össze a pénzt Fráter Lóránd. Érsemlyénben 1994-ben nyílt meg a Kazinczy-kiállítás: az irodalmi munkásságot és a semlyéni családot bemutató emlékszoba. A gyűjteményt Nagy Katalin magyartanár gondozza. A másik a Fráter Lóránd-emlékszoba. Ott őrzik néhai Antall József történész-miniszterelnök cikkét, melyben levezette a Fráter család rokonságát a brit uralkodói házzal Rhédey Klaudia grófnő révén. Fráter Lóránd édesanyja, Rhédey Juliánna 9 gyermeknek adott életet, közülük ketten Béla és Lóránd jutottak hírnévre. Fráter Béla politikus, Lóránd katona lett, de zenei tehetsége a muzsikálás felé vitte. A két testvér szívesen koncertezett együtt is. /Lakatos Balla Tünde: A gyorsvonat egyszer megállt Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2005. szeptember 10.

Zsombolyán megkezdte munkálatait a XI. Honismereti Konferencia. A szervező egyesület, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nevében Dukrét Géza elnök nyitotta meg a rendezvényt. A konferencia ünnepélyes megnyitóján osztották ki a Fényes Elek-díjakat, amellyel olyan tagokat jutalmaznak, akik műemlékvédelemben, honismereti nevelésben példamutató munkát végeztek. Idén Kupán Árpád (Nagyvárad), Ujj János (Arad) és Kordics Imre (Nagyvárad) helytörténeti kutatásaival érdemelte ki a kitüntetést. Első alkalommal történt, hogy egyesületen kívüli tagot is jutalmaztak Fényes Elek-díjjal: Balázsi József érsemlyéni polgármestert, a műemlék-állítás és honismereti nevelés terén szerzett érdemeiért. Továbbá díszoklevéllel jutalmazták Halász Pétert, a magyarországi Honismereti Szövetség elnökét, és a területi egyesületvezetőket. Két napon át több mint 20 kutató – Szatmárnémetitől Zsombolyáig – számol be helytörténeti kutatásainak eredményeiről, és öt, idén megjelent könyvet mutatnak be a hallgatóságnak. /(Sz. I.): Zajlik a honismereti tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2006. szeptember 5.

Románok bántalmazták a korábbi többszörös magyar bajnok kerékpárost és társát. Nagy II. Zoltán és társa egy mátrai versenyre készülve szeptember 2-án indultak Debrecenből, hogy a határ túloldalán lévő Érmihályfalvát érintve tegyenek meg egy általuk kijelölt útvonalat. Visszafelé tartottak, amikor a nyírábrányi határállomástól egy kilométerre, a román oldalon egy nagy sebességgel haladó gépkocsi leszorította őket az útról. Néhány száz méter után egy dűlőúton látták meg az autót a debreceni sportolók, akik az ott állók felé intve kérdezték, hogy ezt miért csinálták. Választ nem kaptak. Továbbhajtottak, rövid időn belül újabb gépkocsi vágott eléjük. Az autó utasai kiszálltak és a két kerékpárosnak estek. Előbb lökdösték őket, majd több ütéssel a földre tiporták és megrugdosták őket. A tagbaszakadt verőlegények magyarokat gyalázó fenyegetéssel távoztak a helyszínről. Nagy II. Zoltán elmondta, hogy a román határőrök hosszú vállvonogatás után, magyar kollégáik közbenjárására kezdtek el intézkedni. A megvert két magyar kerékpáros a debreceni rendőrkapitányságon is feljelentést tett. /Határmenti magyarverés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ A két debreceni fiatalember arcán és testén még tisztán látszanak a bántalmazás nyomai. A férfiak magyarokat gyalázó fenyegetéssel hagyták ott őket. A sértettek a közeli határátkelő román tisztviselőitől kértek segítséget. „Körülbelül 2-2,5 órán keresztül semmi nem történt, akkor a barátom átment a magyar határőrökhöz elmondani, hogy mi történt. Akkor volt az, hogy a románokat odahívták a két határ közé, és akkor kezdtek el valamit lépni az ügyben” – mondta Pásztor Viktor. A határállomáson megjelent az egyik bántalmazó is, de később ő nyugodtan távozhatott. Az érsemjéni rendőrőrsön tettek feljelentést. Szerettek volna még Romániában látleletet felvetetni a sérüléseikről, de arra hivatkozva, hogy nem baleset történt, ezt nem engedték meg nekik. Idehaza tettek feljelentést a debreceni kapitányságon. Ott kapták a hírt, hogy a román hatóságok csak a kinti rendőrség orvosszakértői véleményét fogadják el, ezért viszont Nagyváradra kellene utazniuk. Duna TV. /Erdely.ma, szept. 4./

2006. szeptember 8.

Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője szerint az érsemlyéni verekedés történetéről, egy „országúti kakaskodásból vált fontos politikai témává, kisebbfajta román-magyar Tiszaeszlárrá. Nem kellett hozzá egyéb, mint kedvező széljárás – a szennyezetté vált szlovák politikai környezet -, valamint a témát kereső kárpát-medencei magyar közvélemény, forgatókönyvírói fantáziával fűszerezve.” A cikkíró szerint pozitív szereplője a sztorinak talán csak egy van, és ez a Bihar megyei rendőrparancsnok, aki elárulta a gyanúsítottak nemzetiségét. /Salamon Márton László: Magyar krimi. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Emlékeztető: Liviu Popa Bihar megyei rendőrfőkapitány azt állította, hogy mindhárom elkövető magyar. Valójában csak egyikük magyar.

2006. október 3.

Parászka Boróka, az A Hét című – kis példányszámú, elsősorban interneten megjelenő – hetilap felelős szerkesztője azt bizonygatta a budapesti Magyar Narancs hetilapban, hogy Romániában nincs magyarverés. Parászka, az utóbbi két évre visszatekintve, nyolc magyarverésként elhíresült esetet talált. Hozzáfogott és szorgalmasan megcáfolta őket. A gyergyói esetről azt írta: ott a helyi góbék támadtak rá a román csendőrökre. A legutóbbi – érsemlyéni – esetet azzal cáfolta, hogy az Érmelléken sok a magyar. Különben is az elkövetők magyarok voltak. (Valójában a három főből egy valóban magyar volt, a másik kettő román.) Parászka Boróka a nem RMDSZ-közeli erdélyi magyar szervezeteket leszélsőjobboldalizta. Szerinte a magyarveréseket e szervezetek céljaik legitimálására használják fel. Parászka körülnézett a szélsőjobboldali román szervezetek honlapjain is és megállapította: „a magyarellenesség most nem központi témájuk”. A Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű ifjúsági alakulat, mely állítólag kitűnő kapcsolatokat ápol a titkosszolgálattal /SRI/ és az ortodox államegyházzal, Parászka szerint kizárólag a homoszexuálisokkal foglalkozik. A cikk szerint majdnem mindig ugyanattól a tudósítótól és ugyanazon csatornákból értesül a magyarországi sajtó a romániai magyarverésekről. Felsorolásában ott található az Erdélyi Naplón, a Háromszéken és a Krónikán kívül a Hunsor, a Kuruc info és a Huninfo. Ez lenne hát a romániai magyarverések tisztára mosása. Ha részegen vernek magyart, az nem ér, a magyarellenes számítógépes játék bagatell, Gyergyóban a székelyek verik a románokat, az Érmelléken meg úgy kell nekik, minek oláhoznak. /Fábián Tibor: Már megint parászkálkodik. Magyarverés pedig nincs! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

2006. október 5.

Megbékéléssel végződhet az Érmihályfalva közelében megvert két debreceni kerékpáros ügye – mondta el Nagy II. Zoltán, a bántalmazást elszenvedett biciklisek egyike. Szeptemberben ő és Pásztor Viktor edzőkörutat tett Székelyhíd és Érmihályfalva érintésével. Egy román rendszámú autó előbb leszorította őket az útról, később a határtól mintegy kilométernyire újra feltűnt, és utasaik közül az egyik bántalmazta a két kerékpárost; majd Pásztor Viktor kerékpárját megrongálták, Nagy II. Zoltán szemüvegét összetörték. A debreceni sportolók szerint az érsemlyéni rendőrőrsön csak hosszabb huzavona után tehettek feljelentést. Az egyik elkövetőre hivatkozva az ÚMSZ arról írt, hogy a debreceni kerékpárosok keresték maguknak a bajt, amikor „le oláhcigányozták” a rájuk támadókat. Ezt a két sportoló szerette volna visszautasítani, ekkor értesítést kaptak a román hatóságoktól, melyek megbékélési találkozóra hívták őket. A két debreceni elment a találkozóra, elfogadta a feléje nyújtott békejobbot azzal a feltétellel, hogy az őket ért anyagi kárt is megtéríti a három elkövető. /Megbékéléssel ér véget a „magyarveréses” ügy? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

lapozás: 1-27