udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Helymutató: Felsőrákos

1995. november 8.

Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./

1995. március 31.

Kovászna megyében nagy elismerést vívott ki a román emberjogvédő liga, a LADO megyei szervezete, élén Movila Maria elnökkel és dr. Fekete László nyugalmazott bíróval, a szervezet titkárával. Felsőrákoson még nem mérték ki a volt téesz-tagok földjét, ennek ellenére száz hektárt átadtak a csendőrségnek, valószínűleg laktanya-építésre. A LADO törvénytelennek ítélte, ezt a döntést, januárban írt a prefektúrára, de választ nem kapott. A veteránok is sok esetben hiába igénylik a törvény alkalmazását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1997. április 25.

A Vacaroiu-kormány egyik jogtalan intézkedése volt, hogy a Baróthoz tartozó földterültből 100 hektárt elvett és a Belügyminisztériumra ruházta át. Ebben részt vett a csendőrség több képviselője, valószínűleg itt is csendőrlaktanyát akarnak építeni. Kese Jenő, Barót akkori polgármestere nem írta alá a határozatot. A jogtalan határozat ellen a bírósághoz fordultak. A tárgyalást ápr. 22-re tűzték ki, de elnapolták máj. 16-ra. /Csendőrlaktanya Felsőrákoson is? = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./

2001. július 6.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség döbbenettel vette tudomásul az idei képességvizsga gyenge eredményeit, ezért részletes elemzést készít. Kovászna megyében a vizsgázók alig 62,4 százalékának sikerült a kisérettségije, de egyes iskolák eredményei ennél is lesújtóbbak. Három falusi iskolában /Dálnok, Maksa és Felsőrákos/ egyetlen diák sem ment át, 44 általános iskolában - a 87-ből - a vizsgázók több mint fele megbukott. Legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumban jegyezték, 92 tanulóból csak egynek nem sikerült a vizsgája, sorban következik a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen és a Mihai Viteazul Líceum, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont, a megyeközponti Székely Mikó Kollégium. Keresztély Irma főtanfelügyelő úgy értékelte, hogy az előzetes felmérések már részben jelezték a hiányosságokat, reménykednek abban, hogy a próbavizsga és az igazi kisérettségi közötti három és fél hónap elég lesz tanár és diák számára, hogy a hiányosságokat bepótolják. Szándékunkban áll olyan elemzést végezni, amely iskolák szintjén tantárgyanként foglalja össze a vizsgaeredményeket. Azért is gyengék az eredmények, mert idén először nagyon szigorú európai szabvány szerint értékelték a dolgozatokat; a másik három tárgy eredményeit a román nyelv és irodalom vizsga eredménytelensége húzta vissza. A pedagógusok nagy része kényszerből, kötelességből dolgozik, az órák megtartása után mellékkereset után szalad, falun pedig sietnek a földet megművelni. /(fekete): Képességvizsga-eredmények. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2004. október 14.

A hagyományápolást célzó szakszerű folyamatos néptáncok­tatásra lenne szükség – véli Jánosi József sepsiszentgyörgyi táncmester, akinek Háromszéki táncok című könyvét okt. 13-án mutatta be Sepsiszentgyörgyön Szalay Zoltán népzenekutató. A tudományos értékű könyv hiánypótló, mert eddig többnyire csupán az erdélyi magyar néptáncok egy-egy koreográfiája jelent meg tanulmányban, illetve önálló kötetben. Jánosi József 1970-től gyűjt Ürmösön, Var­gyason, Felsőrákoson, Bölönben, Felső­cser­nátonban, Ikafalván és Szentléleken, könyvében e falvak táncanyagát írta le. A könyvbemutatót a Háromszék Táncegyüttes Tisza partján című elő­adása és táncház követte. /(fekete): Könyv a háromszéki táncokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2005. június 27.

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Baróton a református templomban a kórustalálkozót. Krizbai Imre lelkipásztor a zsugorodó közösség számára oly fontos összetartozás jelképét látta a 240 dalos kedvű ember egymásra találásában. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke Barót és Erdővidék egyik legrangosabb művelődési eseményeként említette a baróti Zathureczky Gyula Kórus által szervezett találkozót. Fellépett a marosludasi Református Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Kórus, a négyfalusi vegyes kórus, a baróti Rozmaring Kórus, a Brassói Magyar Dalárda, a Felsőrákosi Unitárius Dalkör, a Keresztvári Férfidalkör, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a fogarasi és a kőhalmi egyesített kórus, a baróti Raksányi Anna Gyermekdalkör és a Magyarországról érkező szabadegyházi Petrence citeraegyüttes. /(hecser): Kórustalálkozó Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2005. augusztus 8.

Kilenc csapat fellépésével, közel háromszáz résztvevővel zajlott Bölönben a hét végén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által kilencedik alkalommal megszervezett színjátszó-találkozó. A várfalvi-sinfalvi közös csoport, a vargyasi, tordaszentmihályi, felsőrákosi, petrozsényi, tarcsafalvi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és a kökösi ifjak képességeik legjavát mutatták be. Szabó László, az ODFIE elnöke mondott köszöntőbeszédet. Az első helyet a sepsiszentgyörgyiek szerezték meg. /Bölönben otthonra lelt a színjátszás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék