udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
91
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-91
Helymutató:
Gödöllő
1991. szeptember 21.
Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban tartotta szept. 21-én országos munkaülését az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhellyel létesítendő kereskedelmi vállalat, a Gazda Kft, valamint Szász Pál néven országos RMGE-alapítvány létrehozását. Székelyföld különböző városaiban magyar nyelvű mezőgazdasági főiskolát hoznak létre, a Gödöllői és Debreceni Agrártudományi Egyetemek kihelyezett fakultásaiként. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1992. február 21.
A szenátusban Vasile Vacaru szenátor újból kirohant Tőkés László püspök ellen, megkérdezve, milyen minőségben ad interjúkat külföldi lapoknak, milyen alapon avatkozik Románia politikai életébe, meddig lehet még tűrni "az ő Messiás-Sátán ügyleteit, buzdításait törvényeink lábbal tiprására." Meddig tűrik a román nép elleni durva támadásokat? - tette fel a kérdést. Romulus Vulpescu szenátor megjegyezte: még tavaly figyelmeztetett, hogy Tőkés László polgárháborút szít az országban, de nem hallgattak rá. Gheorghe Dumitrascu szintén felszólalt, az ország függetlensége jegyében tiltakozott az ellen, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Csíkszeredán távoktatást kezdett. /Béres Katalin: A szenátusban "napirendi pont". Tőkés László, Gödöllő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 1992. augusztus 20.
Bejegyezték Kézdivásárhelyen a népfőiskolát, amely a katolikus egyház keretén belül fog működni. Alapítói értelmiségiek, tanárok, szakemberek. Máj. 26-án tartották az alakuló ülést, júl. 15-én kapták meg a bejegyzésről szóló értesítést. A tervek szerint állattenyésztés, művészettörténet-esztétika és idegen nyelv szakon indul képzés. Lehetőségük lesz egy hároméves, üzemmérnöki szintű gazdaképzésre a Gödöllői Egyetem és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítségével. /Háromszék, aug. 20./1993. január 6.
Beder Tibor, a Hargita megyei főtanfelügyelő vázolta fel a megye oktatási helyzetét. Az anyanyelvi oktatást sikerült biztosítani, de kevés a szakképzett tanár, elavultak az iskolai épületek. A Gödöllői Egyetem kihelyezett kara második éve képez mezőgazdászokat Csíkszeredában. /B. Kovács András: Beszélgetés Beder Tiborral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./1993. június 23.
1991-ben Székelyudvarhelyen megalakult az Emberért, holnapunkért Alapítvány. Az alapítvány ügyvezető titkára, Sófalvi László elmondta, hogy az alapítvány a felsőoktatást célozta meg. Az RMGE, a magyar Földművelésügyi Minisztérium és a helyi polgármesteri hivatal segítségével sikerült megegyezniük a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, az egyetemhez tartozó gyöngyösi Vállalatgazdasági-üzemmérnöki Intézettel. A gyöngyösiek üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek. Az erdélyi hallgatók /109 fiatal/ a gyöngyösi főiskola hallgatói Hargita, Maros és Kovászna megyéből. A látogatásnélküli tagozat hallgatói, otthon készülnek fel, a vizsgák Gyöngyösön lesznek. Megkapják Gyögyösről az anyagokat és itt sokszorosítják a hallgatóknak. A napokban megjelent Székelyudvarhelyen az Infopressnél első tankönyv, az Agrártörténet. /Oláh István: Meg kell küzdeni érte! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1993. július 1.
Csángó balladabemutatóval nyitja meg idei évadját júl. 2-án a Margitszigeti Színpad. A felkelő nap háza című produkció első része Lakatos Demeter szép versének címét viseli: Ott, hol a nap minden este leszentül. Irodalmi táncképekkel mutatják be a moldvai csángók múltját, jelenét. A második rész a Csángó requiem című táncballada. Mindkét rész Kallós Zoltán gyűjtésére épül. A balladát a Válaszút Táncegyüttes mutatja be, a rendező-koreográfus Diószegi László. A Csángó requiem táncballadát tavaly Gödöllőn, a szabadság napján mutatták be először. /Majoros József: Csángó ballada a Margitszigeten. = Magyar Nemzet, júl. 1./1993. augusztus 11.
A Romániai Magyar Cserkész Szövetség /RMCsSz/ elnöke, Schmidt Péter elmondta, hogy feszült volt a viszony a Romániai Cserkész Szövetséggel. Hosszú tárgyalások után 1992. szept. 31-én egyezményt írtak alá: tiszteletben tartják egymás működését, létrehoztak egy összekötő bizottságot, melyben mindkét fél egyenrangú, ezenkívül létrejött a Nemzeti Cserkész Tanács, ebben a tagság egyharmada a magyar szövetség tagjaiból áll. A RMCsSz bejegyzett központja Csíkszeredában van. A cserkészmozgalom vallásos alapon is működik, ezért a kerületi, körzeti felosztás követi az egyházmegyék területét. Idén van hatvan éve a Gödöllőn rendezett Jamboree-nak /Cserkész Világtalálkozónak/. Ebből az alkalomból rendezett ünnepi találkozóra meghívták az erdélyi cserkészeket is. A találkozó egyúttal a magyar cserkészek világtalálkozója is lesz Gödöllőn, mintegy százan vesznek részt ezen Erdélyből. /Metz A. Márton: Fellendülőben a cserkészmozgalmak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./1993. október 22.
Komolyan foglalkoznak a román hatóságok Szabó Attila Ferenc ügyével, aki Magyarországról Kolozsvárra érkezett, hogy politikai menedékjogot kérjen. A férfi okt. 19-én kifejtette, hogy a magyar titkosszolgálat gyilkosaitól rettegett, okt. 20-án elmesélte, hogy 1990-ben ez a titkosszolgálat egyszer már elrabolta a gödöllői "ellenállót", 21-én pedig azzal folytatta, hogy lakása mellett "gyanús" helikopterek landoltak... Funar kijelentette: ellenőrizte az elmondottakat, minden igaz. A kolozsvári RMDSZ titkára, Pálffy Zoltán leszögezte: "Ez nem politikai ügy, inkább elmegyógyászati probléma." /Belpolitika a komikum jegyében. = Pesti Hírlap, okt. 22./ Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte: még nem kaptak Szabótól politikai menedékjogra vonatkozó hivatalos kérést. /Botos László: Kolozsvár különös menekültje. = Új Magyarország, okt. 22./ Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte, hogy Szabó Attila Ferenc nevű polgár nem szerepel a város nyilvántartásában. Gödöllő város lapja közzétette, jelentkezzenek azok, akik valaha találkoztak az állítólag üldözött Szabó Attila Ferenccel. /Székely László: Újabb funárkodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1993. december 3.
Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról, jelentette ki Tőkés László püspök. A magyarországi segítség sokszor balul üt ki. Jelenleg mintegy háromezer erdélyi egyetemista tanul Magyarországon, de jelentős részük sohasem fog hazatérni. Példás viszont Gödöllő kezdeményezése: Erdélyben alapított kihelyezett egyetemi agrártagozatot. - Súlyos helyzetet teremtett az, hogy mintegy háromezer erdélyi magyar orvos költözött el az országból. /(italy): Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról. = Új Magyarország, dec. 3./1993. december 15.
Tőkés László püspök megállapította, hogy az elmúlt években történt előrelépés. Az úton nehéz előrehaladni, de mégis nyitás történt. Hangsúlyozta, hogy nincs szó egyházi restaurációról. A magyarországi segítség sokszor balul üt ki, ez mutatkozik meg abban, hogy jelenleg mintegy háromezer erdélyi magyar egyetemista tanul Magyarországon. De jelentős részük nem fog visszatérni. Ezért példás Gödöllő kezdeményezése, amikor erdélyi városokban alapított kihelyezett tagozatokat. Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról. Tőkés László az elmúlt négy év változásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1994. január 6.
A csíkszeredai Juliánus Alapítvány minden évben díjjal tünteti ki azokat, akik a szórványmagyarságért a legtöbbet tették. Idén többek között Györgydeák Lajos plébános a moldvai csángó gyermekek anyanyelvi oktatásáért, Vetési László református lelkész a szórványszolgálatért, dr. Vinczeffy Zsolt gödöllői egyetemi tanár a romániai magyar felsőfokú távoktatás létrehozásáért kapta a Juliánus-díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./1994. január 28.
A Jászberényi Tanítóképző Főiskola is bekapcsolódott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által Csíkszeredán elkezdett távoktatásba. A jászberényiek a tanárképzésben vesznek részt. A tanárok félévenként mennek Csíkszeredára, vizsgáztatni. /Heti Magyarország, jan. 28./1994. február 26.
Csíkszeredán folyik a főiskolai távoktatás, jelenleg közel ötszáz hallgatóval, a tanárok hetente jönnek Gödöllő, Sopron, Eger és Jászberény főiskoláiról. Mezőgazdasági gépészeti, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzés folyik. A tanárképzés szociopedagógiai, angol-földrajz, angol-biológia szakon folyik. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ 1994. december 3.
A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány szervezésében dec. 3-án Gödöllőn a magyar nemzeti ellenállás hőse és áldozata, az erdélyi származású báró Atzél Ede tiszteletére emlék-estet rendeztek. Dr. Gazsi József történész vázolta fel Atzél Ede életútját. 1944. szept. 22-én indultak el Atzél Ede vezetésével /Dudás József és Faust Imre könyvkereskedő/ Moszkvába, hogy közvetítsék Horthy fegyverszüneti megállapodásról szóló ajánlatát. Moszkvában Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak. Szept. 29-én indultak vissza, okt. 1-jén lépték át a határt, okt. 3-án Budapesten voltak. Közben /okt. 1-jén/ megérkezett Moszkvába a hivatalos magyar küldöttség Faragho vezetésével. Atzél Ede tájékoztatta Horthyt megbeszéléseiről. Atzél titkos útja hamarosan kitudódott. - Később Atzél Ede is részt vett a fegyveres ellenállásban, 1944. dec. 3-án fontos megbízatással ment át az orosz parancsnoksághoz, nyolc nap múlva kellett volna visszatérnie, de nyoma veszett. - Eltűnt, mint annyi ember a szovjet hatóságok kezében. - Ölvedi Ignác olvasta egy szovjet levéltárban Atzél Ede kihallgatási jegyzőkönyvét, tehát egy adat majd előkerül további sorsáról. Mikó István visszaemlékezéseiből olvastak fel az esten. Atzél Ede a Magyar Pártban tevékenykedett, majd az EMGÉ-ben, egy Kalot-ülésen is találkozott vele az emlékező. Atzél megalakította az önkéntesekből álló Wesselényi Lövészegyletet, hogy védelmet nyújtson a román partizánakciók ellen. Katona Szabó István is jó ismerője a családnak, elmondta, hogy Atzél Ede Béla fiának tanítója volt.1994. december 10.
Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./ 1994. december 28.
A gödöllői Három Halom Alapítvány a határokon kívüli magyarság megsegítésére jött létre. Ecker Károly, az alapítvány képviselője elmondta, hogy több alkalommal vittek segélycsomagokat, többek között a csíksomlyói árvaházba, Kárpátaljára, Zentára. /Pest Megyei Hírlap, dec. 28./1996. június 26.
Jún. 26-án Gödöllőn mintegy ezer polgármester részvételével megkezdődött a magyar polgármesterek első világtalálkozója. A találkozó fő szervezője Gémesi Zoltán. A következő napokban tíz településen tartanak szekcióüléseket. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1996. jún. 26-30-a között rendezik meg a Gödöllőn a magyar polgármesterek első világtalálkozóját, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elhatározta, hogy Gödöllő testvérvárosainak /Beregszásznak, Csíkszeredának, Dunaszerdahelynek és Zentának/ személyesen kézbesíti a meghívót, mégpedig kerékpáron. Nem kevesebb, mint 1560 km-t tett meg. Máj. 5-én érkezett útjának utolsó állomására, Zentára, ahol átadta Tóth Horti Gábornak, Zenta polgármesterének a meghívót. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 12. 4. p./1996. június 29.
Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./1998. február 6.
Febr. 5-én Kolozsváron aláírták a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közötti együttműködési szerződést. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./1998. március 11.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének szervezésében Gödöllőn megkezdődött a magyar polgármesterek II. világtalálkozója, amelyen kilenc országból nyolcszázhatvanhárman vesznek részt. A háromnapos rendezvénysorozaton két szekcióban gazdasági, kulturális, oktatási kérdésekről tanácskoznak, megvitatják az együttműködés bővítésének lehetőségét. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében kifejtette: az elmúlt évek kiemelt fontosságú kérdése Közép-Kelet-Európában az autonómia. Szlovákia, Ukrajna, Bosznia, Horvátország megvalósította e törekvését, s a Koszovóban most zajló véres események mögött is ez az erőfeszítés áll. A szónok szerint a felvidéki magyarságot is megilletné bizonyos fokú önállóság. Egyelőre azonban az autonómia a határon túl csupán néhány önkormányzatnál valósult meg - részlegesen -, s ezekből, mint apró sejtekből épülhet újjá egy-egy régió. Csoóri Sándor elmondta: Magyarország európai integrációját megelőzően mindenekelőtt a magyar-magyar integrációt kell megteremteni, elkerülve ezzel egy, a Trianon utáni újabb szakadást. A gazdaság, a kultúra, az oktatás, az anyanyelvvédelem és az önkormányzati kapcsolatrendszerrel ki kell alakítani a kis magyar globalizációt. /MTI/1998. március 12.
Gödöllőn, a magyar polgármesterek világtalálkozóján Kurucz Gyula, a szövetség régióelnöke bejelentette, hogy Kárpát-medencei információs hálózatot hív életre a Magyarok Világszövetsége; a rendszer hét országban segíti majd a gazdasági együttműködést, a vállalkozások föllendítését. - Az európai csatlakozás esélyeivel foglalkozó szekcióülésen az előadó azt is elmondta, hogy a Délvidéken, a Kárpátalján és a Felvidéken öt központot már létrehoztak az adott körzet gazdasági lehetőségeinek föltárására. A munka során elemzik a beruházások várható hatásait, az adózási, bérezési helyzetet. Az adatbankba gyűjtendő információk hasznosítása nemcsak a térség gazdasági stabilitását erősítheti, hanem az EU számára is hasznos lehet a kelet-nyugati kapcsolatok kiépítéséhez. A tanácskozáson szó volt a határokhoz közeli régiókban lévő települések közötti kapcsolatrendszer fontosságáról. Debrecen és Nagyvárad, Szeged és Újvidék, Nyíregyháza és Kárpátalja között már kialakult ilyen együttműködés. Egy másik szekcióban a magyar falu fennmaradása volt a téma. Sokak szerint az ipari parkok kiépítésével lehet hozzájárulni egy-egy vidék megerősödéséhez. /MTI/1998. március 13.
Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget márc. 13-án Gödöllőn a magyar polgármesterek második világtalálkozójának rendezvénysorozata. A dokumentum szerint a kilenc ország településeit képviselő résztvevők egyetértenek abban, hogy közös érdekük a kelet-közép-európai térség felzárkózásának elősegítése. Az önkormányzatok messzemenően érdekeltek abban, hogy részesei legyenek a térségi, továbbá a határokon átívelő regionális kapcsolatoknak. A világtalálkozón arról is határoztak, hogy felkarolják a horvátországi Szentlászló település újjáépítésének programját. /MTI/1998. június 23.
Határon túli magyar újságírók számára első alkalommal hirdetett nyári egyetemi képzést a Magyarok Világszövetsége mellett működő Szent László Akadémia - mondta Pozsgay Imre rektor, a kéthetes kurzus jún. 23-i megnyitóján, a József Attila Tudományegyetem Budapest Média Intézetében. A mintegy 40 erdélyi, felvidéki, őrvidéki és délvidéki újságírót vendégül látó nyári egyetem célja a magyar-magyar párbeszéd segítése és a nemzeti önazonosság elmélyítése. Pozsgay Imre közlése szerint - az említett célokat szem előtt tartva - pártsemleges módon minden hazai politikai irányzat életébe betekintést kívánnak nyújtani. Gémesi György MDF-es országgyűlési képviselő, Gödöllő polgármestere a testvértelepülési kapcsolatokat ápoló Magyar Polgármesterek Egyesületének nevében ígért segítséget a határon túli hallgatóknak. /MTI/1999. május 31.
Az Erdélyi Református Nőszövetség Marosvásárhelyen tartotta VI. konferenciáját. A megnyitó istentiszteletet Molnár Jánosné Csoma Irma, zsoboki (kalotaszegi) lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke tartotta. A rendezvény meghívottja volt Orbán Viktor miniszterelnök neje, Lévai Anikó, aki bevallotta: ő katolikus vallású, és ezért nagyon jól esett neki, amikor a meghívó megszólítását elolvasta, mely így szólt: Kedves Testvérünk. Egy ilyen meghívásnak természetesen nem lehetett ellenállni. A miniszterelnökné asszony a Kistemplomban összegyűlt többszáz erdélyi lány, asszony jelenlétében arról beszélt, hogy mennyire átérzi a kisebbségi sorban élő asszonyok nehézségeit, felnéz rájuk, és meggyőződése, hogy az anyaországi asszonyoknak az erdélyiektől kell kitartást, helytállást tanulniuk. Hangsúlyozta, hogy a családnak mennyire fontos szerepe van a szép, tiszta beszéd megőrzésében, a vallásos nevelésben, "a hit kincsének átadásában". A választékosan beszélő, minden póztól mentes, szép, fiatal jogásznőt pillanatok alatt szívébe zárta az asszonyi gyülekezet. A magyar miniszterelnök neje, Lévai Anikó rövid exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy jogász, hat évig ügyvédként dolgozott, amíg a harmadik kisgyerekük született. Utána elvégezett egy második diplomás képzést a jogi karon, értékpapír- és bankszak-jogász lett, utána egy bankban dolgozott egészen januárig. Tavaly szeptembertől a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a pénzügyjog tanára. /Máthé Éva: Díszvendég volt a miniszterelnökné asszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./1999. augusztus 18.
Gödöllőn a Rákóczi Szövetség a Nyári Pázmány Napok keretében megszervezte az első Kárpát- medencei Ifjúsági Jogász Találkozót. A találkozón magyarországiak mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi joghallgató diákok vesznek részt. A jogásztalálkozó programjainak sorában szó lesz az EU-csatlakozás szakmai kérdéseiről, a kisebbségvédelemről, a délvidéki autonómia lehetőségeiről, valamint a kereszténydemokrácia értékeiről Magyarországon és Európában. /Kárpát-medencei Ifjúsági Jogász Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1999. október 11.
Politikusok, akadémikusok, egyetemi tanárok, jogászok értekeztek okt. 9-én Nagyváradon az alkotmányozás, a jogfolytonosság kérdéseiről a Magyarok Világszövetsége Alkotmányossági Műhely és Fórum nevű munkacsoportja szervezésében, egy most induló megbeszéléssorozat nyitányaképpen. Az eszmecserén felmerült a határon túli magyarok státusának ügye is. Az egyik végkövetkeztetés szerint a Szent Koronához való tartozás felelevenítése jelenthetné a megoldást erre a kérdésre. A konferencia előadói neves magyarországi és romániai magyar személyiségek voltak. Egyikük Fáy Árpád, a fórum kezdeményezője, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. elmondta: a megbeszélések inkább elméleti jellegűek. A műhelymunka november elején Salgótarjánban, decemberben pedig Gödöllőn folytatódik. A fórum egyik házigazdájaként Toró T. Tibor, az RMDSZ-en belül működő Reform Tömörülés vezetője elmondta: jelképes jelentőségű, hogy az első megbeszélést a magyar állam határain kívül tartják, s éppen Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. Fáy Árpád előadásában az úgymond időtlen alkotmányossági elveket ismertette. Az alkotmányozás kérdéskörére tért ki dr. Samu Mihály, a fórum elnöke, az ELTE professzora. Borbély Imre politológus a nemzeti alkotmányosság témakörében szólt. "A cél egy összmagyar hatósugarú alaptörvény" - összegezte mondanivalóját. Kocsis István politológus a Szent Korona és a jogfolytonosság összefüggéseinek taglalásából vezette le az ügy időszerűségét. Ideje feleleveníteni a Szent Korona tagjainak fogalmát. Tagnak mindenki elismerhető, aki bizonyíthatóan magyar származású. Egyértelműen a Szent Korona tagságának helyreállítása mellett foglalt állást Pölöskei Ferenc, az ELTE professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. /Szeghalmi Örs: Alkotmányosság és jogfolytonosság. A Szent Korona tagjai lehetünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./1995. március 11.
Fogytán a pénze a magyar kultuszminisztériumnak, és egyre kevesebb pénz jut az erdélyi magyar oktatási vagy kulturális szervezeteknek is - nagyjából ez az összkép alakult ki azon a találkozón, amelyet Kolozsváron szerveztek a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a hazai civil szervezetek képviselői között. Egyed Albert, a tárca Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője és munkatársai olyan minisztériumnak a képét hozták magukkal, amely történetének legnagyobb átalakulásán megy át, s ezért nem tud érdemben foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel. Egyed Albert elmondta, kormányát aggasztja, hogy mennyi pénz ment öt éven át a határon túlra. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és annak csíkszeredai részlege szakmai biztosítékok felmutatásáig több támogatást nem kap, tovább finanszírozzák az egész Kárpát-medencére kiterjedő Bolyai Nyári Akadémia nevű tanár-továbbképzést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1995. június 10.
Kárpát-medencei vállalkozók találkoztak jún. 10-én Gödöllőn, hogy feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2000. október 3.
Csíkszeredában második éve működik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett informatika főiskolai tagozata. Dr. Oláh Gál Róbert frissen kinevezett adjunktus, a tagozat igazgatója elmondta, hogy másodévet 30 hallgató kezdett a magyar és 11 a román csoportban, első évet pedig 26-an a magyar, illetve 7-en a román csoportban. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány idén is teret biztosít a különböző magyarországi egyetemek távoktatási tagozatainak. A gödöllői Szent István Egyetem agrárközgazdász szakán 5 évfolyam, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem vadgazda-mérnöki és környezetmérnöki szakán két-két évfolyam működik, mintegy 341 hallgatóval - tájékoztatott dr. György Antal, az alapítvány vezetője. Gyergyószentmiklóson dr. Pándi Gábor docens, a főiskola igazgatója nyitotta meg a tanévet. Többek között elmondta, hogy 284 diák tanul a három évfolyamon, s a 4. tanév kezdésével új lépcsőfokra lépett a főiskola: erős helyi tanári közösséget kell létrehoznia. /Tanévkezdés a főiskolákon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2000. november 10.
A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./