udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Helymutató: Gyergyóorotva

1993. július 20.

Negyedik alkalommal kerül sor népismereti táborozásra. A Kászonok, Homoródmente és a Gyimesek után idén Gyergyóorotva ad otthont júl. 20-28-a között az eddig kilencven jelentkezőnek, akik között budapesti gimnazisták és dunaújvárosi egyetemisták is vannak. Néprajzi előadásokat hallgatnak a megjelentek, népdalokat és néptáncot, fafaragást tanulnak, gyűjtőmunka is lesz. /Kristó Tibor: Ma nyílik a népismereti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1998. április 15.

Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

2002. november 22.

A népi önéletírások közül elsőként Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című "emlékezése" jelent meg 1970-ben. Tamási Áron testvéröccsének memoárja hatására, annak osztatlan sikere láttán - 1983-ban jelent meg a második kiadása - sorra jelentek meg a népi írásbeliség e termékei. A Művelődés folyóiratban jelent meg sorozatban, majd 1985-ben az Európa Könyvkiadó Femina sorozatában az orotvai Csibi Istvánné Siklódi Márika Pontot, vesszőt nem ismerek... című önéletírása. A Pillich László és Vetési László által szerkesztett Leírtam életem... című kötetbe bekerült a székelyudvarhelyi születésű Bucsy Gábor, az újszékelyi születésű Buzogány Béla önéletírásának egy-egy részlete, a Salamon Anikó által szerkesztett Így teltek hónapok, évek című kötetben pedig Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester, valamint a szentkeresztbányai szabó, Máthé Mihály visszaemlékezései kaptak helyet. A rendszerváltás után a Hargita Népe által meghirdetett pályázatokra beküldött visszaemlékezések a Kuláksors, illetve Fogságom története sorozatokban jelentek meg, később ezekből egy-egy kötetnyi válogatás látott napvilágot /Történetek a fogságból - Hatvan székely hadifogoly /Státus, Csíkszereda, 1998/ a csíkszeredai Státus Kiadónál. Idén jelent meg a kissolymosi Simó István Visszasütő napsugár /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2002/ című memoárkötete. /Sarány István: Kissolymosi Ajtmatov. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2003. március 3.

Márc. 1-jén vidám farsangosok járták be Gyergyóditró főutcáit. Délben, az orotvai tánccsoport bemutatkozása után Bardócz Ferenc polgármester, Sárpátki Ágnes, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakirányítója és Bíró András, a helyi kultúrotthon igazgatója köszöntötte a seregszemle résztvevőit, a csíki és gyergyói települések 14 csoportját. /Bajna György: Farsangosok seregszemléje Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

2005. március 25.

A Hargita Megyei Vöröskereszt közreműködésével a megye néhány hátrányos helyzetű kistelepülésén községfejlesztési programokat indítottak be. A rövidített nevén ARAK-projektbe eddig Pálpataka, Atyha (Korond község), Orotva, legutóbb pedig Tibód, Székelyszentkirály (Oroszhegy község) kapcsolódott be. Zsigmond Éva, a Megyei Vöröskereszt elnöke kifejtette, hogy aktív községfejlesztési programok működnek Bulgáriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon. Ők a magyarországi tapasztalatokból indultak ki. A projekt lényege: rávezetni a kisközösségeket a saját gondjaik felmérésére, megfogalmazására, majd falugyűléseken eldöntik a pályázások elsődleges szempontjait, végül segítenek a pályázatírásban. Tavaly sikerült például Pálpatakán e módszerrel létrehozni az orvosi rendelőt. Az atyhaiak csatornázásra, az orotvaiak elsősegélynyújtási hálózat megszervezésére pályáztak, Tibódon és Székelyszentkirályon nőklub, valamint szakkönyvtár létesítését határozták el a falubeliek. /Kristó Tibor: Mi az ARAK? – avagy hátrányos helyzetű falvak támogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2006. január 11.

December 22-én tartották az orotvai iskola egyik osztályának felújítás utáni avatóját. Képviseltette magát a gyergyószentmiklósi Szentmiklós Szervezet, Gyergyóditró Polgármesteri Hivatala, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, az Orotva Egyesület, az RMDSZ, a szülői bizottság és az orotvai tantestület. Újjászületett az osztály: új parkett, a falak, ablakok újrafestése, új rakott kályha, két üvegtábla, új székek, színes tévé, valamint video- és DVD-lejátszó. Mindez az Orotva Egyesület jóvoltából, amely megnyerte a Szentmiklós Szervezet által meghirdetett pályázatot. Puskás Olga tanító néni, aki 19 éve tanít ebben az iskolában, könnyes szemmel vette át az osztályát. /Csibi B. András, Ditró: Igazi angyaljárás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2006. január 18.

Gyergyóditró község lélekszáma Bajkó Károly jegyző szerint 1992 és 2000 között 800 lélekkel apadt. Tavaly 60 elhalálozott helyére mindössze 30 kisded érkezett. A víz és szennyvíz kérdéskörrel kapcsolatban felkeresett 2168 családból 487 lakásban nem volt, aki nyilatkozzon. Idegenben dolgoznak vagy élnek, illetve kihaltak lakóik. A Ditróhoz tartozó 650 lelkes Orotván fog felnőni a tavaly született ditróiak 27%-a. Orotván megjavultak az útviszonyok, 2004-től a telefont is bevezetheti, aki akarja. Néhány hét múlva teleházat avatnak, ott lesz az Orotva Egyesület székhelye is. /Bajna György: Tavaszváró Ditró. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék