udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Helymutató: Győröd

1997. január 10.

RMDSZ-szervezet alakult a Temesvárral szomszédos Győröd községben. A január 4-én lezajlott alakuló közgyűlésen mintegy harmincan vettek részt. A közgyűlés megválasztotta a szervezet elnökét Csohák István személyében, továbbá a vezetőség tagjait: Cifrák Kornéliuszt, Fejes Mihályt, Lénárt Enikőt, Manga Leventét, Szekeres Saroltát és Zsók Mártont. A közgyűlésen a Temes megyei szervezet képviseletében részt vett dr. Bárányi Ferenc képviselő, Bodó Barna megyei tanácsos, Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök és Joó Imre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./

2003. szeptember 9.

Szinte minden magyar vonatkozású rendezvényen részt vesz, sokszor besegít a szervezésbe is a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának végzős hallgatója, Szekeres Bernadett.. Úgy érzi, hogy az etnikumok még mindig hátrányos helyzetben vannak, s ez nincs rendjén. Gyergyóalfaluról költöztek Temesvárra. Sajnálja, hogy eljöttek Székelyföldről, rokonai, barátai mind ott élnek. Képzőművészként otthon van náluk. Gyergyóalfaluban egy kis művészcsoport, a lelke Balázs József, állandó kiállítóterembe gyűjti össze az onnan elszármazottak munkáit. Ő is szívesen küld, ajándékoz szülőfalujának. Jólesik, hogy számon tartanak, visszacsalogatnak. - Amikor új otthont kerestek, édesanyja kikötötte, hogy csak olyan helyre megy, ahol van magyar iskola, és vannak katolikusok. Így telepedtek le a Temesvárhoz tartozó Győrödön. Magyar közösségre találtak, s a gyárvárosi magyar iskola jó szellemi műhely volt. A képzőművészeti középiskolából nem sok jóra emlékezik. Ott értette meg, mit jelent szórványban magyarnak lenni. Az egyetemen is megkeresi a székelyföldi diákokat. Jó kis magyar csoportot alakítottuak, évente a Bánsági Magyar Napokon közös kiállítást szerveznek. Rövidesen diplomás divattervező lesz. Úgy látja, hogy az egyetemen a gyakorlati képzés rendkívül hiányos. A divattervezés mellett a szeret festeni. Nem festményeket készít, hanem tárgyakat fest, azokat rendezi kompozícióba. - Okt. 6-ra készít egy kiállítást Dobolyi Tamás grafikussal. A 13 aradi vértanúval kapcsolatos gondolataikat szeretnék kifejezni. "Úgy érezzük, az aradi tizenhármak áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen újabb és újabb nemzedékek öntik formába az eszmét, amelyért a vértanúságot elszenvedték." - vallja Szekeres Bernadett. /Szekernyés Irén: "Akkor jó egy művész, ha megértik üzenetét" Szekeres Bernadett vallomása a kötődésekről és a művészetről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2004. március 16.

Temesváron a márc. 15-i ünnepségsorozat az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének székházában kezdődött. Az első szabadtéri megemlékezésre a Győrödi fasor 1848-as Honvéd obeliszkjénél került sor a győrödi RMDSZ, a temesvár-gyárvárosi 1-es számú Általános Iskola tanárai és tanítói, valamint a Magyar Nyugdíjasok Klubja közös szervezésében. A fő ünnepséget a szabadfalui Petőfi-emlékműnél tartották. Horia Ciocarlie prefektus felolvasta Adrian Nastase román, Szász Enikő pedig Medgyessy Péter magyar miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, majd a történelmi magyar egyházak képviselői következtek. /Sipos János: Március 15. üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2004. július 15.

A magyar történelmi vonatkozású emlékművek, emlékhelyek gondozása a régió magyar közösségére hárul. A városvezetés és a műemlékvédelem csak kiemelt jelentőségű épületekkel, emlékművekkel foglalkozik; a győrödi honvédemlékmű nem tartozik ezek közé. Az obeliszket 110 évvel ezelőtt emelték az 1848–1849-es magyar szabadságharcban elesett honvédek emlékére. A homokkőből készült obeliszk első jelentősebb felújítása a szabadságharc 100. évfordulóján, 1948-ban történt. A Magyar Népi Szövetség gyárvárosi szervezete akkor márványtáblát helyezett rá, és kerítéssel vette körül. 1990-ben a feliratos márványtáblát ismeretlen tettesek összetörték. Az obeliszket az RMDSZ Temes megyei szervezete kezdeményezésére 1996-ban felújították, ismét márványtáblát helyeztek rá, és 1997-ben ünnepélyes keretek között újra felavatták. A restaurálás nem bizonyult tartósnak, az obeliszk ismét mállani kezdett, a kerítést megrongálták. Ekkor léptek közbe a temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubjának lelkes tagjai, és vállalták az emlékmű gondozását annak anyagi terheivel együtt. /Szekernyés Irén: Nyugdíjasok gondozzák. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

2006. március 16.

Köztudott, hogy a temesvári vesztett csata pecsételte meg az 1848–49-es szabadságharc sorsát. Az elesett honvédeknek emelt obeliszket az utókor a Győrödi fasorban. Több mint egy évszázada, minden március 15-én a gyárvárosi magyarság zarándokhelyévé vált a márványtáblás szürke homokkő oszlop. Idén is köréje gyülekeztek a nemzeti ünnepünkre emlékezők. Az idei rendezvény a gyárvárosi 1-es Iskola magyar tagozatának diákjai és oktatói, a győrödi RMDSZ és a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja munkáját dicséri. /(S.): Az utolsó csata obeliszkjénél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék