udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Helymutató:
Haraklány
2004. június 22.
Szilágy megyében továbbra is a kormánypárt vezet, habár a megye három városában elvesztette az ellenőrzéshez szükséges többséget. A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a legtöbb polgármesteri mandátumot a szociáldemokrata párt nyerte. Második az RMDSZ, mert az eddigi 10 polgármester mellé újabb három került ki győztesen a megmérettetésből. Az alig 35%-nyi magyarságot számláló Váralmáson ismét Újvári Jenő lett a polgármester a szavazatok 62%-ával. Szilágyszegen Molnár József nyert a liberális ellenfelével szemben. A megyében hat közösségben volt érdekelt a magyarság. Kusaly a magyarok viszonylag alacsony számaránya miatt elveszett. Haraklányban a magyarság közel 65%-ának nem sikerült polgármestert választani, mert nem tudtak megfelelően egyeztetni a falvak között. Itt megint szociáldemokrata jelölt vezeti a községet. Szilágycsehben Domokos Ferenc végül nem lehetett polgármester. A nacionalista propaganda hatott: a városhoz csatolt román falvak a magyarságot megszégyenítő arányban mentek el szavazni. Völcsök tiszta magyar településen a szavazatok aránya fele-fele részben oszlott. De a magyarok egy része is a román jelöltre szavazott. A kampány menetében minden esetben a magyarveszélyre figyelmeztették a választópolgárokat. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke pozitívan értékelte a választási eredményeket: "Végül is a szövetség megtartotta a négy évvel ezelőtti eredményeit, sőt, a helyi közigazgatási képviselők számarányát tekintve növelte súlyát. Újból 13 polgármesterünk van, és az eddig megalakult tanácsokban már 8 alpolgármester képviseli a szövetséget. De még hátravan 39 tanács megalakulása." /Józsa László: 13 magyar polgármester a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2005. november 14.
A szilágysági faluban, Szilágypanitban már a tetőtéren dolgoznak az oktatási központ építői, azoknak a gyerekeknek a szülei, akik korábban szétszórt épületekben tanultak: az óvodások a volt téesz bikaistállójában, az elemisták egy roskadozó épületben, a gimnazisták pedig az életveszélyesnek nyilvánított udvarházban. „Gergely Istvánné, Tőkés Erzsébet Szilágypanitban tanított a múlt század 60-as éveiben, kapcsolata az oktatással nyugdíjazása után sem szakadt meg. Az ő javaslatára kezdődött el a most készülő református oktatási központ építése. Állami támogatás nélkül, pályázati lehetőségeket kihasználva folyt a munka a faluközpontban” – mondja Szilágyi Zoltán szilágypaniti református lelkész. 1999-ben alapot ástak, 2000 tavaszán az alapkövet tették le. Az elmúlt ősszel tanévnyitóra került sor a befejezetlen iskolában. Legalul van a konyha és a kazánház, a földszinten két tantermes óvoda, tornaterem, ugyanitt kapott helyet az orvosi rendelő és a patika. Az emeleten négy tanteremben már tanulnak a gimnazisták. Ugyanitt rendezték be az infolabort, szertárat, könyvtárat, tanári és az igazgatói szobákat. Jelenleg a befejező munkálatoknál tartanak. A tetőtérben még négy tanterem készül, három vendégszoba, fürdőszobák és raktárhelyiség. Pályáztak, és támogatást kaptak az Illyés, Apáczai, Pro Professionae és – amíg működött – a Mocsáry Közalapítványtól. Anyagi támogatást nyújtott a Határon Túli Magyarok Hivatala és az egyházkerület, összesen 40-45 millió forintnyi értékben. A szilágypanitiak kezük munkájával járultak hozzá az építéshez. A felszerelésbe az a hollandiai testvériskola segített be, mellyel a kapcsolatot Tőkés Erzsébet alapozta meg. A jelenlegi tanévben két csoportban 41 óvodás jelenti a tartalékot, az általános iskolai tanulók száma 93. Szilágypanit közigazgatásilag Haraklány községhez tartozik, a község hat falujából itt tanul a legtöbb gyermek. /Fejér László: Pályázattal, de kezük munkájával is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
lapozás: 1-2