udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Helymutató:
Hunyad vármegye
1994. március 29.
Megjelent a Hunyad Vármegye első száma Déván. Az új folyóirat költségeit a Corvin Magazin Betéti Társaság fedezi, hogy a szórványvidék is hozzájusson a magyarságtudat ápolását vállaló közéleti laphoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./1996. január 4.
A dévai Corvin Magazin Bt. Déván Hunyad Vármegye, Medgyesen Nagyküküllő, Resicán Délnyugat, Nagyszebenben Nagyszeben és Vidéke címmel ad ki folyóiratot. Az előállítás költségeit a magyarországi Pro Professione Alapítvánnyal együtt fedezik. Maguk az újságok a dévai Xpress Kft segítségével a szintén dévai Grapho Tipex nyomdában készülnek. A költségeket viselők és az ellenszolgáltatás nélkül szerkesztésre vállalkozók célja: a dél-erdélyi szórványmagyarság kezébe anyanyelvű sajtót juttatni. A lapokban az egyetemes magyar hagyományokat fölelevenítő írások kapnak helyet, emellett irodalmunk legszebb alkotásai. /Kósa László: Ellenszolgáltatás nélkül. = Magyar Nemzet, jan. 4./2000. július 27.
Zajkány közelében 1442-ben Hunyadi János 15 000 magyar, román, szász, szerb és székely vitézével megverte az betörő török sereget. A csatát az európai történelem is számon tartja, hiszen hosszabb idő óta ez volt az első olyan győzelem, amelyben egy szultáni csapatokkal megerősített török sereg felett Európa kultúráját, vallását képviselő sereg győzedelmeskedett. A zajkányi győzelem emlékére az 1896. évi millenniumi ünnepségek alkalmával emlékművet emelt a Hunyad vármegyei magyarság: az oszlopot az országút mellett állították fel, hogy messziről láthassa a vándor. Az emlékoszlopot ledöntötte a vak román nemzeti gyűlölet. Amennyiben foglalkoztatná őket a valódi megbékélés gondolata, már régen helyreállíttatták volna az emlékművet. Szabó Csaba évek óta a román-magyar megbékélés egyik legbeszédesebb emlékoszlopának tekinti a zajkányit. /Szabó Csaba: Beszédes megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2001. október 9.
Szept. 29-én, Szent Mihály napján tartotta búcsúünnepét a gyulafehérvári székesegyház. A jeles ünnepre a városba látogatott Jean-Claude Périsset apostoli nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete. A Szent Mihály-búcsúra a hagyományokhoz híven több keresztalja érkezett, elsősorban a szomszédos vidékekről, Alsó-Fehér, illetve Hunyad vármegyék területéről, de messzebbről is jöttek zarándokok. Az ünnepi szentmisét 52 pap és 4 püspök mutatta be, a házigazda Jakubinyi György érseken és a nunciuson kívül jelen volt Tamás József segédpüspök és Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki aznap délután a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt főcelebránsa az ünnepi szentmisének. A gyulafehérvári búcsún megemlékeztek a főegyházmegye nyugalmazott főpásztorának, Bálint Lajos érsek püspökké szentelésének 20., illetve az egyházmegye érseki rangra emelésének 10. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésből ezúttal sem maradt ki boldog emlékű Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki 21 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el. Szept. 27-én Jakubinyi György érsek Marosvásárhely vendége volt, ahol ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a Koronkai (Tudor) negyedbeli új plébániatemplomot. Okt. 1-jén Jakubinyi érsek Székelyudvarhelyen felszentelte az új plébániatemplomot. /Katolikus ünnepi alkalmak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./2002. szeptember 24.
A sarmisegetuzai önkormányzat a napokban megtisztíttatta a zajkányi Hunyadi János emlékmű környékét. A buzogányos oszlop Hunyadi törökellenes győzelmének állított emléket. Az emlékművet a millennium alkalmából állíttatta Hunyad vármegye, és az oszlop 1992-ig hirdette a fényes győzelem emlékét. Tíz évvel ezelőtt erőgép segítségével ismeretlen tettesek ledöntötték az oszlopot. A Hunyadi-buzogányt a tettesek bedobták egy duzzasztóba, de jóérzésű zajkányiak kihalászták, és bevitték a helyi múzeum udvarára. Onnan ellopták a buzogányt, és most már nem tudják, hol lehet. - Tízmillió lejért talpra lehetne állítani a zajkányi Hunyadi János emlékművet - ha erre igény mutatkozik. /Szabó Csaba: Ahol rabigát és emlékművet törnek össze. Már látható a ledöntött Hunyadi-emlékmű. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2003. február 19.
A múlt században még a Hunyad vármegyei magyarok zöme a Cserna völgyében lakott, kisebb része pedig a Zsil völgyében. Az akkori Cserna-völgyi magyarlakta települések sora Szántóhalommal kezdődött, Csernakeresztúrral, Nagy és Kis Barcsával, Alpestessel folytatódott, majd Vajdahunyaddal, Hosdáttal és Rákosddal ért véget. Ehhez magyarlakta falvak kapaszkodtak, többek között Szentandrás, ahonnan - akárcsak Szántóhalomról - teljesen eltűnt a magyar nyelv. Alpestes falu lassan utcájává vált Vajdahunyadnak. A magyarlakta falvak gyöngysorát megváltoztatta a vajdahunyadi kombinát. Jelenleg egyedül Csernakeresztúron található olyan erős magyar közösség /800- 900-an beszélik a magyar nyelvet/, amely még iskolát is működtethet. A többi település a nyelvromlás különböző szakaszaiban van. Kis- és Nagybarcsán mintegy 30-an, Alpestesen kb. 200-an, Hosdáton úgy 130-an vallják magyarnak magukat. Persze a magukat magyarnak vallók nem mindig beszélik is a nyelvet. A kétnyelvű táblák viszont hiánytalanul megvannak az országút szélén. Egymás után szűntek meg az iskolák, annak ellenére, hogy lennének magyar gyermekek. /Szabó Csaba: Bölcső polipkarokban. Magyarok a Cserna völgyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2003. április 30.
1896. szeptember 6-án, a vaskapui csata 454. évfordulóján, Hunyad vármegye az erdélyi Vaskapuban, Paucsinesd és Zajkány falu között, a Vámoszajkány nevezetű hegy magaslatára négyméteres buzogányos emlékművet állított a következő felirattal: "Hunyadi János tizenötezer vitézével, az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatá ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében." A megyében ezenkívül öt hasonló műemléket emeltek. Az utolsó előtti a vulkáni hágó tövében állt az ezerkilencszázhatvanas évek közepéig. 1992. június 22-én ismeretlen tettesek erőgép igénybevételével az utolsó, zajkányi emlékművet is ledöntötték, buzogányát eltüntették. Helyi lapok értesülései szerint egy évre rá az osztrói tóból kihalászták a buzogányt, és a várhelyi (Sarmizegetusa) múzeum közelében helyezték el, a rendőrség tőszomszédságában. 1994 novemberében azonban innen is eltűnt. A rendőrség nem is indított nyomozást, azt állítva, hogy úgysem lehet az ismeretlen tettesek nyomára bukkanni. Annak ellenére, hogy szemtanúk is akadtak, akik a helyi sajtónak nyilatkoztak a műemlékgyalázásról és -lopásról. Tavaly a kolozsvári tévé magyar adásának stábja filmet forgatott az emlékműről. Akkor ledöntve, de még eredeti helyszínén volt a talapzat és a buzogány öntöttvas tartóoszlopa, melynek egyik oldalát a Hunyadi-címer, másikat a fentebb idézet felirat díszítette. Az emlékmű még így, megrongálva is valóságos zarándokhely volt, számos hazai és anyaországi turista kereste fel évről évre. A múlt hét elején a feliratos öntöttvas tartóoszlopnak is nyoma veszett, a talapzat köveit legörgették az út mentére. Az emlékmű egykori helyét elsimították és a környező legelővel együtt bekerítették. A várhelyi polgármesteri hivatalban semmit sem tudnak az esetről. Hunyad megyei magyarság több civil szervezete tervezte a buzogány idei visszaállítását. A tavalyi RMDSZ-SZDP protokollumban ez is kitételként szerepelt. Maga a várhelyi polgármester is hajlandóságot mutatott a műemlék visszaállítására. Winkler Gyula képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke kijelentette: rendőrségi feljelentést tesznek. /(Gáspár-Schreiber): Eltűnt a buzogány tartóoszlopa is. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
lapozás: 1-7