udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Helymutató:
Kakszentmárton
1996. január 10.
Három új templomot szentelt fel /Adorjánban, Egriben és Avasújvárosban / 1995-ben, összegezte az elmúlt évet Reizer Pál szatmári megyéspüspök, azonkívül megáldotta a felújított templomokat Krasznatúrterebesen, Túrterebesen, Reszegén, Aknasugatagon, Gilvácson, Nagymajtényban és Krasznagyörgyön. Folytatódik Nagybányán, Nagykárolyban, Érkörtvélyesen, Kakszentmártonban, Szatmárnémetiben, és az avasi Lajosvölgyében a templom építése, halad a Katolikus Továbbképző Központ és a katolikus kollégium építése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./1999. július 29.
A Szatmári Friss Újság cikksorozatban írt az 1949-ben történtekről: 1949 augusztusában Szatmárudvariban és Kakszentmártonban Gyulai Sándort, Bíró Ferencet, Chira Augustint és Papp Endrét kivégezték. Emlékművet akar állítani a kivégzetteknek a véres események ötvenedik évfordulóján a két falu, a terv már elkészült, a kivitelezéshez több mint ötvenmillió lejre lenne szükség. A nyilvánossághoz fordultak: adakozzanak, hogy elkészülhessen az emlékmű. /Emlékművet készül állítani. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./2003. február 18.
Gúzs Imre (Köpec, 1936) szatmárnémeti publicista legújabb kötete /A történelem szélverésében/ azokat a dokumentumriportokat tartalmazza, amelyek a kommunista hatalomátvételt követő szörnyűséges időkbe vezeti vissza az olvasót, az erőszakos államosítás és kollektivizálás, az osztályharc örve alatt elkövetett embertelen, gyalázatos megtorlás, rablás, zaklatás éveibe, a test- és lélekölő ideológiai tobzódás korába. Szatmárudvari és kakszentmártoni szemtanúk, túlélők, emlékezők mondták tollba a szerzőnek a történteket. /A történelem szélverésében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./2006. május 12.
Szatmárudvari önkormányzata tavaly a község napjára a címerfestő versenyt hirdetett. A május 20-21–én sorra kerülő idei községnapokon ismét településekké nyilvánítják az 1970–ben az árvíz, illetve a kommunista falurombolási politika miatt megszűnt Kakot és Etényt. Emléktáblát, illetve határkövet helyeznek el az 1970–ben megszűnt települések emlékére, illetve hivatalosan is ismét különálló faluvá nyilvánítják Kakot és Etényt. Ma szántóterület van az egykori helységek helyén. Kak az ezerkétszázas évek óta létezett a történelmi dokumentumok szerint. Kakszentmárton külön község volt, és ezerkétszázan éltek benne. A két falu leszármazottainak többsége jelenleg a községközpontban lakik. /(fodor): Újraalapítják Etényt és Kakot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./
lapozás: 1-4