udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
9
találat
lapozás: 1-9
Helymutató:
Káposztásszentmiklós
2001. augusztus 20.
Aug. 19-én falutalálkozó keretében ünnepeltek Nyárádkarácsonfalván. Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött, ahol Pap Géza, az Erdélyi Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A gyülekezet vegyes karának előadása után az 1830-ban készített és most felújított barokk orgonát a javítómester, Pünkösti Apor rövid orgonajáték után adta át újra az egyház közösségének. Az ünneplők a temetőkertbe vonultak, ahol a Ferenczi Károly által készített kopjafánál először Karácsonfalva polgármestere, Ferenczi György üdvözölte az egybegyűlteket. Borbély László az RMDSZ képviseletében a Szent István-i örökségről beszélt. Borbély László után Karácsonfalva magyarországi testvértelepülésének, Balatonendrédinek a polgármestere, Késmári Tibor szólalt fel. Elmondása szerint azért vannak jelen az ünnepségen, mert ezáltal is erősíteni kívánják azokat a kötelékeket, amelyek átnyúlnak az országhatáron. Az említett településen kívül még jelen voltak a hollandiai Huidekeskerk, a magyarországi pomázi és a káposztásszentmiklósi testvérgyülekezet képviselői is. /Vajda György: Hármas ünnep Karácsonfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./2002. augusztus 13.
A lukailencfalvi (Dózsa György) református gyülekezet 300 éve vált ki a káposztásszentmiklósi gyülekezetből, s azóta önálló anyaegyházként működik. A templom 180. éve áll jelenlegi formájában. E kettős évfordulót ünnepelték a helyiek és vendégeik aug. 11-én. Az elmúlt évekbeli árvizek után a templom jelentős javításra szorult. Német és holland segítséggel, a helyiek jelentős hozzájárulásával sikerült felújítani a tornyot, részlegesen újjáfedni a tetőt, kívül-belül kifesteni a templomot. /(simon): Ünnepelt a lukailencfalvi református közösség. 300 éve önálló egyházközségként. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ 2002. augusztus 29.
Szept. 1-jén, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében emlékeznek meg Káposztásszentmiklóson a református templom építésének 800 éves évfordulójáról. Az ünnepélyre hazavárják az elszármazottakat is - tájékoztatott Adorján István lelkipásztor. /800 éves a káposztásszentmiklósi templom. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./2002. szeptember 6.
Szept. 1-jén Káposztásszentmiklós református temploma fennállásának 800. évfordulójáról emlékeztek meg a falu lakói és az elszármazottak, illetve a holland és pilisi vendégek. Káposztásszentmiklós számottevő településének számít, de neve nem szerepel az útjelző vagy az intézmények nevét feltüntető kétnyelvű táblákon. 1968-ban ugyanis a települést a szomszédos falvakkal együtt Nyárádkarácsonyfalvával egyesítették. A holland testvérgyülekezet adományai és a hívek hozzájárulása révén sikerült felújítani a templomot, illetve a papilakot. A munka folytatódik, a jövőbeli feladatok közé tartozik, hogy megszólalhasson az orgona. A 650 lelket számláló református gyülekezetben a születések száma meghaladja a temetésekét. A faluban két óvónő és három tanítónő működik. /(bodolai): "Nevenincs" falu nyolcszáz éves temploma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./2003. november 13.
Káposztásszentmiklós századokon át az Alsó-Nyárád mente központi egyházközsége volt, s tavaly ünnepelte fennállásának nyolcszázadik évfordulóját. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben említett nevét ma hiába keressük a helységnévtáblákon. Káposztásszentmiklós a szomszédos Csiba és Folyfalva nevével együtt ma már hivatalosan nem létezik. A három falu a múlt rendszer tudatos történelemhamisító szándékainak esett áldozatul - vélekedik Adorján István református lelkész. E településeket 1968-ban egyetlen tollvonással fosztották meg évszázadokon át viselt nevüktől, s kényszerítették rájuk a községközpontnak kinevezett Karácsonfalva nevét. A nem kért kívánt frigytől szeretnének megszabadulni a káposztásszentmiklósiak, de eddigi próbálkozásaik kudarcba fulladtak. Legutóbb népszavazáson szerettek volna a különválásról véleményt nyilvánítani, de ezt a törvényes előírások nem tették lehetővé. Mi több, a község képviselőtestületének a falvak különválására hozott szeptemberi határozatát a prefektúra törvénytelennek nyilvánította. Káposztászentmiklós temploma Erdély legrégebbi egyházi épületei közé tartozik. A holland testvérgyülekezet adománya és falu lakóinak áldozatos munkája nyomán a templomot tették rendbe, az elkövetkezőkben az óvoda korszerűsítését tervezik. /Bodolai Gyöngyi: Szabadulni a kényszerházasságból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./2005. augusztus 16.
Négy Maros megyei település küzd régi nevéért. Három alsó-nyárádmenti és egy Dicsőszentmárton mellőli magyar falu harcol eredeti nevének visszaszerzéséért. Az 1968-ban Nyárádkarácsonba beolvasztott Káposztásszentmiklós, Csiba és Folyfalva lakosai, valamint a Vámosgálfalva egyik utcájává visszaminősített Szőkefalva lakossága reméli, hogy hosszas küzdelmének már ősszel meglesz az eredménye. Vámosgálfalván nem ellenezte senki a nevüktől szintén 1968-ban megfosztott szőkefalviak óhaját, azonban a leghevesebb ellenző a Nagy-Románia párti Gheorghe Funar volt. /Szucher Ervin: Parlamenti jóváhagyásra várnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2005. október 8.
Szőkefalva lakossága vissza akarja szerezni a település önazonosságát, ezért kezdeményezte az önálló faluvá való visszaalakulására vonatkozó törvénytervezetet. Szőkefalvához hasonlóan önálló akart lenni a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós is. Egyik törvénykezdeményezés sem kapta meg a jóváhagyáshoz elegendő szavazatszámot csütörtökön a szenátusban. Az 1356 lakost számláló Szőkefalva falu önállóságát 1968-ban felszámolták, jelenleg csupán Vámosgálfalva község egyik utcája. Van elemi iskolája, vegyes, magyar–román óvodája, kultúrotthona, családorvosi rendelője és négy különböző temploma. Jelenleg tábla jelzi Szőkefalvát, bár törvénytelenül tették ki, de a turistaáradat miatt muszáj volt. Ugyanis Szőkefalvára a Mária-jelenés miatt számos hívő érkezett, akik nem tudtak eligazodni. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciója arra hivatkozva, hogy a magyar települések számának gyarapításáról van szó, kijelentették, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Ezután a szőkefalvi ortodox egyház képviselője levélben közölte mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraival, hogy a településen 485 görögkeleti hívő él, és a törvénykezdeményezés egyáltalán nem a magyar falvak számának gyarapítására irányul. A végső szavazáson, a szenátusban nagy botrány kerekedett az ügyből. Gheorghe Funar PRM-szenátor egyszerűen hamisítványnak titulálta a Gabor Cornel görögkeleti pap által aláírt levelet. /Antalfi Imola: Szőkefalva – egy 1356 lakosú utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./2006. szeptember 11.
Kerekes Károly képviselő bejelentette, hogy sikerült a parlamenttel elfogadtatni: Káposztásszentmiklós, Csiba és Folyfalva visszakapja eredeti nevét. Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor kimondottan ellenségesen viselkedett, és azzal vádolta meg az RMDSZ-t, hogy magyar falvakat akar létrehozni. Kerekes elmondta, hogy ezeket a falvakat 1968-ban erőszakkal szüntették meg, most a lakosság igényli a változtatást. /(m): Három Maros megyei település kapta vissza eredeti nevét. Végre sikerült! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./2006. szeptember 13.
Kerekes Károly képviselő örömmel számolt be arról, hogy bár a szenátusban durva támadások érték mind a tervezetet, mind az RMDSZ-t, mégis sikerült átvinni, hogy néhány Maros megyei település visszanyerje történelmi nevét. A képviselő által felsorolt falvak között szerepelt Szőkefalva neve is, ez azonban véletlenül kimaradt a tudósításból. Kerekes Károly Szőkefalváról, Káposztásszentmiklósról, Folyfalváról és Csibáról beszélt, amikor beszámolt Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor goromba támadásairól, aki egyebek között azzal vádolta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy magyar falvakat akar létrehozni Erdélyben. /(mózes): Szőkefalva is visszanyerte eredeti nevét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
lapozás: 1-9