udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Helymutató: Kézdimartonfalva

2001. január 29.

Az eltelt tíz esztendő alatt "hazaérkezett″ szülőfalujába a felsőháromszéki Szentkatolna két jeles szülötte: a nyelvtudós Bálint Gábor, valamint öccse, az iparművész és grafikus Bálint Benedek. Előbbinek a szülőházán, utóbbinak a templom bejáratánál van emléktáblája. Emlékük őrzői és fenntartói a helybeli tanár és irodalomtörténész, dr. Borcsa János, valamint Bakk Pál nyugalmazott tanár, helytörténész. A Szentkatolnához tartozó Kézdimartonfalván állami alapokból kijavították a helybeli református műemléktemplom tetőzetét. /Mezőföld is hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2001. november 23.

Bakk Pálnak helytörténész /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ nyugdíjazásáig szülőfalujában tanított. Írásai jelentek meg Barabás Miklósról, Bálint Gáborról, Szentkatolna helyneveiről (1990), Háromszék (Imecsfalva, Hatolyka, Martonfalva, Márkosfalva) helyneveiről (1992), s november 8-án bemutatták Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Szentkatolnai krónika /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvét. Bakk Pál a helyi Bálint Gábor Közművelődési Egyesület alapítója. 1996-ban, az 1000 éves a Magyar Iskola millenniumi évben munkásságáért az RMPSZ országos díjával tüntették ki. Bakk Pál szívéhez legközelebb Bálint Gábor, a 31 nyelvet beszélő nyelvész áll. /Kocsis Cecília: Emberközelben Bakk Pál. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2004. május 24.

Máj. 23-án Kézdimartonfalván a kazettás mennyezetű műemlék templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Szőcs László kézdiorbai-széki református esperes Megyaszai László helybeli lelkésszel és Farkas Árpád szentkatolnai római katolikus plébánossal együtt megáldotta a második világháború helybeli áldozatainak emléket állító márványtáblát, a kézdivásárhelyi Jancsó József kőfaragómunkáját. Az ünneplő tömeg a templomkertbe vonult, ahol az öt esztendővel ezelőtt felállított 1848/49-es kopjafánál folytatódott a megemlékezés. /Iochom István: Emléktáblát avattak (Kézdimartonfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2005. január 5.

Szentkatolna község önkormányzata az Illyés Közalapítvány támogatásával a múlt esztendő végén színes, fényképes községismertetőt jelentetett meg. A kiadványt összeállította és szerkesztette dr. Borcsa János magyartanár, irodalomkritikus. Az igényes kivitelezésű füzet a nagyközséget alkotó Szentkatolna, Hatolyka, Kézdi­mar­tonfalva, Kézdimár­kosfalva és Imecs­falva legfontosabb történelmi-földrajzi adatait, látnivalóit tartalmazza, s bemutatja a község legnevesebb szülötteit: Bakk Endrét, Bálint Benedeket, Bálint Gábort, Barabás Miklóst, Bodola Lajost, Csereiné Zathureczky Emíliát, Mágori Varga Bélát, Tóth Györgyöt és Pál Istvánt. A füzet a sepsiszentgyörgyi Cova-print nyomdában készült. /(Iochom): Községismertető Szentkatolnáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2005. március 15.

Kézdimartonfalva iskolásai a református templomkertben lévő ’48/’49-es kopjafánál koszorúztak, Kézdialmáson az általános iskolában tartott ünnepi műsor keretében idézték fel a történelmi pillanatokat. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanulói a Nyergestetőn felállított emlékműnél helyezték el koszorúikat. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskola diákjai kopjafát állítottak Nyergestetőn, majd a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság a szegedi hagyományőrzőkkel közösen koszorúzott. Március indusán Székelytamásfalván felavatják a turulmadaras emlékművet, Cófalván a községi RMDSZ kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. /(Flóra Gábor): Turulmadár Székelytamásfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2005. április 14.

Dr. Borcsa János Szentkatolna község képes falufüzetében az öt faluból egy adminisztratív egységgé vált településhalmazt mutatta be. A borítólapon a település névadójának, Szent Katalinnak szentelt római katolikus templom látható a község címerével, a belső oldalakon a szerkesztő bemutatja a községet alkotó falvakat, Szentkatolnát, Hatolykát, Kézdimartonfalvát, Kézdimárkosfalvát és Imecsfalvát. Megismerhetjük az első oskolamesterek nevét, neves emberek jeles cselekedeteit, a szerkesztő kiemeli a felkelések, forradalmak és szabadságharcok szerepvállalóit is. A képes falufüzetet a jeles emberek arcképcsarnoka zárja. /Sylvester Lajos: Szentkatolna képes falufüzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2005. május 17.

A 659 lelket számláló Kézdimartonfalva református település, de az utóbbi évtizedekben megnövekedett a katolikus filia is. A Szentkatolnához tartozó faluközösség ragaszkodik részlegesen megmaradt önállóságához, mezejéhez, kaszálóihoz, legelőihez, állatállományához, általános iskolájához, egyházához, éredekszervezetéhez. A falvak ragaszkodnak ősi iskoláikhoz. Megszűnt a mátisfalvi elemi iskola, Márkosfalván és Hatolykán rég nincs V–VIII. osztály, s kérdéses az imecsfalvi elemi fennmaradása is. Aggódnak a helyiek: vagy megszűnik a martonfalvi V–VIII. osztály, s vele együtt egy-két falusi elemi, vagy a szentkatolnai községvezetés vállalja, hogy pótolja a költségeket. Martonfalván nem ismeretlen a jó közösségi szellem, készséggel részt vesznek a közmunkákban. Évek óta javítgatják a helybeli kul­túr­otthont. A tetőzete beázik. Korszerű fedőanyaggal akarják lefedni. Az RMDSZ-nek lesz majd a feladata, hogy ebben az épületben magyar közművelődés is legyen. Ez egyelőre ismeretlen a faluban. /Kisgyörgy Zoltán: Martonfalvi koordináták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

2006. május 25.

Kiterjedt a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola hálózata. Ide tartoznak Imecsfalva, Hatolyka és Kézdimárkosfalva elemi iskolái, valamint Kézdimartonfalvia I–VIII. osztályos iskolája. Fenntartásuk és működtetésük napi gondja a koordináló iskolának is, mondta a központi intézmény igazgatója, Szőcs Kölcze Ervin. Enyhén létszám fölötti a marton­falvi iskola, mert oda járnak a közvetlen szomszéd falvak felsősei. A gondokat a közeli Kézdi­vásárhely iskolái növelik, csábí­tólag hatnak a szülőkre. Az országos népességcsökkenés itt is mutatkozik. Szentka­tolnán még nem, de Hatolykán és Imecs­falván már összevont osztályok vannak. Az imecs­falvi iskola a volt Cserei-udvarházban működik. Itt egy új osztálytermet kellett elkészíteniük, mert a kúria nagy szobáját át kell adniuk Cserei-emlékszobának, ugyan­is itt élt és dolgozott Cserei Já­nosné Zathu­reczky Emília, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum alapító asszonya. Visszaigényelték a szentkatolnai óvoda épületét is. Ez szintén gond – még akkor is, ha a törvény értelmében öt évig még használhatja az intézmény. Hasonló gondok vannak a ha­tolykai iskola épületével. Az iskolavezetés idejében intézkedett, hogy Katolnán óvoda, Ha­toly­kán új iskola építését foglalják bele a tanfelü­gyelőség uniós fejlesztési tervébe. Ugyanakkor a központi, a márkos­falvi és a marton­falvi iskolák épületei szerepelnek a rehabilitációs programban. Már több mint tízéves kapcsolatot ápolnak a Pécs környéki Bükkösd iskolájával. Nemrég hoztak ajándékba két használt, de kiváló számítógépet, és évek óta kölcsönösen nyaralnak a tanulók egymásnál.  A hagyományápolásról sem feledkeznek meg. Dr. Borcsa János rendezett az iskolában egy állandó kiállítást. Itt a dokumentumok alapján nemcsak a névadó, a nyelvészprofesszor és kutató Bálint Gábor, hanem testvérének, a székely iparművész Bálint Benedeknek a tevékenységével is megismerkedhetnek tanulók. Tavalytól működik már a Bálint Gábor nevét viselő alapítványuk azzal a céllal, hogy a tanulókat tudják jutalmazni.   /Kisgyörgy Zoltán: Iskolagondok a Mezőföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék