udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
80
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
Helymutató:
Kibéd
1990. július 12.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Madaras Lázár /Kibéd, 1941/ képviselő Brassóban él, újságíró. Új alkotmányt kell kidolgozni, ugyanúgy új tanügyi törvényt, harcolni kell a kollektív jogok elismeréséért. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./1996. január 13.
Honfoglalásunk 1100. évfordulóját minden eddiginél nagyobb kórustalálkozóval köszöntjük - tájékoztatott a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc és művészeti alelnöke Ferencz Csaba. A Kárpát-medence magyarságának képviseletében több mint 80 együttes vesz részt a rendezvényeken. A megnyitó jún. 18-án lesz Marosvásárhelyen, a Közművelődési Palotában, jún. 19-én Mezőbándon a zsoltáréneklő csoportok, egyházi kórusok és népdalkörök, jún. 20-án Parajdon a sóbányában a gyermekkarok, Vadad faluban a népi zenekarok, jún. 21-én Kibéden a férfikarok, Makfalván a női karok, jún. 22-én Szovátán a vegyes karok, 23-án, ugyancsak Szovátán a kórusok lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14./1996. december 17.
Ráduly Jánost úgy ismerik, mint a Kis-Küküllő menti, főképpen a kibédi folklór kutatóját, gyűjtőjét, aki mesét is ír, fordít, újabban a rovásírásos emlékeket kutatja. Legújabb, tizenötödik kötetében új műfajjal mutatkozott be, verseskötetével: Fény és gondolat /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/. /Udvarhelyi Híradó (Székely-udvarhely), dec. 17./1999. június 1.
Kibéd faluban készülődnek a település első írásos említése 500. évének, Seprődi János születése 125. évfordulójának megünneplésére. A faluünnep lassan közüggyé válik. A közösség emléket állít, tárgyi és szellemi emléket. A szellemi emlék egy könyv lesz, benne a faluban született, ott dolgozott vagy népükhöz, annak kultúrájához munkásságukkal kötődő személyiségekre emlékeznek. Kibéd szellemi hagyatékának feltérképezéséből nem maradhat ki Ráduly János munkássága. A tanár, folklorista, költő, műfordító, rovásíráskutató gazdag tevékenysége; akinek úgyszólván életművévé vált Kibéd. /Közügy lett belőle. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./1999. július 24.
Elkészült a füzet Kibédről /Szellemi örökségünk - KIBÉD, 1499-1999, Impress, Marosvásárhely/, amelyet Borbély Emma válogatott és Ráduly János szerkesztett. "Készült a falu első írásos említésének 500., Seprődi János születésének 125. évfordulója alkalmából." Kibédről bizonyára megszületik a nagymonográfia is. /(bölöni) [Bölöni Domokos]: Kibéd szellemi öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./1999. augusztus 16.
Megjelent Péterfy László Kibéd és egyháza /Infopress, Székelyudvarhely/ című nagymonográfiája. A Nagykenden élő szerzőhöz benézett Bálint Mózes, amikor éppen hazaérkezett a moldvai Klézséről vagy Szabófalváról, Pusztináról, ahol akkoriban talán tízezredszer járt. Péterfy László a nyolcvankilencedik esztendejét tapossa, és negyven éven át református lelkészként szolgált. Péterfy László már több település monográfiáját elkészítette. így Siklód (1957), Balavásár, Gyulakuta (1960), Héderfája (1975), Bonyha (1976), Nagy- és Kiskend (1978), végül pedig szülőfaluja, Nyárádselye monográfiáját. /Oláh István: Kibédi krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./1999. augusztus 30.
Kibéd a falu első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából aug. 28-29-án ünnepséget rendezett. Kibéd azért is maradhatott meg az évszázadok folyamán, mert itt nem hódított az egyke, mint a Küküllő alsó folyásán élő magyarok körében, állapította meg beszédében Székely András balavásári lelkész. Az évfordulóra két kiadvány látott napvilágot (Szellemi örökségünk, KIBÉD 1499-1999, Impress Kiadó, Marosvásárhely 1999, és Péterfy László: Kibéd és egyháza, Infopress Székelyudvarhely, 1999). Ráduly János a 125 éve született Seprődi Jánosra emlékezett, aki azért dolgozott, hogy felmutassa szülőfaluja sajátos értékeit, és hogy azokat egyetemessé emelje. A megjelentek megkoszorúzták az emlékplakettet annak az épületnek a falán, ahol egykor a Seprődi János szülőháza állt. Fellépett a parajdi fúvószenekar. Leleplezték az emlékművet, melyet úgy képeztek ki, hogy egyben alapot kínáljon egy szobornak, amely Kibéd valamelyik híres szülöttét örökíti majd kőbe vagy bronzba. A kibédi származású kolozsvári magyar főkonzul, Bitay Károly megállapíthatta, hogy Kibéd magára talált. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nevében dr. Kelemen Atilla országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplőket. Az újonnan berendezett tájház udvarán állították fel azt a kopjafát, ifj. Bódi László alkotását, amelyen olvashatók Kibéd nagyjainak nevei. Aug. 29-én az istentisztelet után a sport meg a kikapcsolódás került előtérbe. /Bölöni Domokos: Kibéd értékei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./1999. szeptember 4.
125 éve született Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ , a magyar néprajztudomány, a népdalgyűjtés egyik úttörő munkása. Zenetörténeti tanulmányai közül kiemelkedő jelentőségű a Kájoni-kódexről írt terjedelmes dolgozata, a népdal zenei fejlődéséről írt eszmefuttatása. Gyűjtését, a Marosszéki dalgyűjteményt a magyar folklorisztika első népzenei falumonográfiájaként tartják számon. Születésének századik évfordulóján, 1974-ben végül is napvilágot láthatott hagyatékának java része, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel. /Seprődi időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./1999. október 11.
A különböző vidékeken rendszeressé válnak a Gyöngykoszorú-találkozók. Az őszi Gyöngykoszorút Kibéden szervezték október 9-én, ahol még mindig virágzik a népmese, a népzene, a néptánc. Népviseleti felvonulással kezdődött, Parajd, Erdőszentgyörgy, Mezőpanit, Gernyeszeg, Vajdaszentivány hagyományőrző csoportjai jöttek el. Ökumenikus istentisztelet után tartották a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót. Először a Kibédi Seprődi János Művelődési Egylet ez évben alakult tánccsoportja lépett színpadra, utána jöttek a többi csoportok. /Lokodi Imre: Õszi Gyöngykoszorú Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./1999. november 18.
November 13-án megtartották a Gyöngykoszorú Találkozót a Maros megyei Mezőbándon. A szervező a Böjthe Zoltán vezette helybéli Komlód Együttes volt. Felléptek Marosszentkirály, Magyaró, Mezőpanit, Erdőcsinád, Napsugár Együttes /Marosvásárhely/, Marossárpatak, Vajdaszentivány, Mezőmadaras és Mezőbánd táncosai, továbbá a marosvásárhelyi kántortanító főiskola zenekara. A megyében Erdőcsinádon, Holtmaroson, Kibéden is van hasonló találkozó, jövő tavasztól Mezőpanitban is tartanak Gyöngykoszorú Találkozót. /Gyöngykoszorú Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1995. július 28.
Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./1997. január 29.
A szovátai Bernády György Közművelődési Egyesület 1997-es terveit ismertette Mester Zoltán, az egyesület elnöke. Febr. 1-jén a Márton Levente vezette néptáncegyüttes lép fel. Meghívják Ráduly János néprajzkutatót, márc. 15-re emlékműsort készítenek elő, de lesz Káli Dénes emléknap is. Káli Dénes lelkész 1961-ig volt Szováta református papja, művészember volt, faragott, prózát írt, festett. Áprilisban kiállítják Mester Zoltán gyökérszobrait. Hazanéző-estet is terveznek a Sóvidéken élő szerzőkkel. Két jeles személyiséget köszöntenek, mindketten idén töltik be hatvanadik életévüket: Márton Béla tanár, nyelvjáráskutató, néprajzi író, nyelvművelő 1937. márc. 25-én született, Ráduly János kibédi néprajztudós, gyűjtő és kutató pedig 1937. okt. 27-én. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ A Hazanéző Korondon jelenik meg 1990 óta, a Firtos Közművelődési Egyesület kiadványa.1997. április 5.
Ápr. 4-5-én Parajdon megemlékeztek Áprily Lajos születésének 110. évfordulójáról. A költő Parajdon járt elemi iskolába. Az évforduló nov. 14-én van, magyarázta Csíki Zoltán magyartanár, az Áprily-napok lelkes szervezője, de a tavaszi vakáció alkalmasabb az ünneplésre. Az 1991-ben bejegyezett helyi Áprily Lajos Közművelődési Egyesület szervezte az ünneplést. Csíki Zoltán tartott előadást Áprily költészetéről, Kovács András Ferenc Kötő a költőről című esszéjét olvasta fel, majd bemutatták Kovács András Ferenc Halálpatak című kötetét. Szavaló és Ki mit tud? verseny is volt. Ápr. 5-én író-olvasó találkozót tartottak a Parajdról elszármazott, Sepsiszentgyörgyön élő Bene László, Ráduly János /Kibéd/ és Kovács András Ferenc részvételével. A rendezvény támogatói között volt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 10./2000. október 16.
Négyévi szünet után, már második éve október első szombatján Kibéden megrendezték Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó címmel a Sóvidék és a Küküllő-melléki falvak, települések népi táncosainak találkozóját. A tavalyi 8 csoporttal szemben az idén már 18 csoport vett részt a találkozón. Jelen voltak Erdőszentgyörgy, Gernyeszeg, Hármasfalu, Kibéd, Magyaró, Makfalva, Marosvásárhely, Mezőbánd, Nyárádselye, Nyárádszereda, Vajdaszentiván népi táncosai, egyes helységekből több csoport is jelentkezett. Kibéd 4 csoporttal volt jelen. /Csomafáy Ferenc: Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2000. február 8.
Megjelent Péterfy László Kend és egyháza /Infopress Rt, Székelyudvarhely/ című monográfiája az Országépítő Alapítvány támogatásával. A szerző korábban Kibéd történetét írta meg. A 90 éves Péterfy László református lelkipásztor 1910. február 2-án született Nyárádselyén. /A Kendek monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2000. július 13.
Tudományos emlékülést szerveznek július 15-16-án a Maros megyei Kibéden, Mátyus István neves XVIII. századi orvosfizikus születésének 275. évfordulója alkalmából. A meghívó szerint: "a magyar Millennium 2000. mérföldkő... Mint millenniumi múltidéző tekintsünk vissza a XVIII. századba, és szóljunk Kibéd nagy fiáról, az enciklopédista kibédi Mátyus István orvosdoktortól, a Diaetetica, az Ó és Új Diaetetica megírójáról, aki a közjó szolgálatában, másoknak világítva, a magyar nyelvet szakadatlan ápolva, féltve, elfogyott, mint gyertya... A mi jövőnkben, kezünkben múltunk ezen gyertyafényei, mécsesei - legyenek a fényt adó, világosságot mutató fáklyáink" - zárul a meghívó felvezető része. Az alkalomból Falka Zoltán lelkész, Péterfy László író, monográfus, Gerendás Lajos történész, Ráduly János író, folklorista. Sebestyén Mihály kutató, a marosvásárhelyi Teleki Téka kutatója, Róth András Lajos székelyudvarhelyi kutató, dr. Rácz Ernő Lajos tart előadást, illetve a Mátyus-orvosős orvosutódai: dr. Mátyus András, dr. Mátyus Gyula, ifj. Mátyus Gyula, Mátyus Katalin és Mátyus Ilona. Július 16-án emléktáblát helyeznek el, majd istentisztelet következik a kibédi református templomban. /Mátyusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2001. január 11.
A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./2001. január 18.
Jan. 16-án Erdőszentgyörgyön találkoztak Szováta, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Havad, Gyulakuta, Székelyvécke és Balavásár polgármesterei, helyi tanácsosai, hogy létrehozzák a Kis-Küküllő kisrégiós társulást. A megbeszélésen jelen volt Burkhardt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács elnöke is. A társaságokra, alapítványokra vonatkozó törvény alapján a résztvevők elfogadták az alapszabályzatot, döntöttek a vezetőtanács összetételéről és kijelölték a fontosabb teendőket. Az elnök Máté János balavásári, az alelnök Péter Ferenc szovátai polgármester lett, ügyvezető igazgató Borbély Emese mérnök Kibédről. A régiós társulás fontosabb tevékenységi területetei: a környezetvédelem, faluturizmus fellendítése és fiataloknak nevelő, oktató tanfolyamok indítása. /Vajda György: Kisrégiós társulás a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./2001. március 27.
A békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére együttműködési megállapodást kötnek a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesülettel. Az április 1-jén aláírandó megállapodás azonban túlmutat a két egyesület közötti kapcsolatokon, ugyanis elvben mindkét polgármesteri hivatal támogatja egy majdani testvértelepülési egyezmény aláírását. A békéscsabaiak részéről most az egyesület vezetősége, Hankó András és dr. Cserei Pál, valamint dr. Kibédi-Varga Lajos lesz jelen. Az istentiszteletet követően a vendégek a polgármesterrel, az RMDSZ-tanácsosokkal, az iskola és az egyházak vezetőségével találkoznak, majd a tárgyalások után ünnepélyes keretek között aláírják az együttműködési megállapodást. A programban falulátogatás is szerepel. /Együttműködési megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./2001. április 3.
Ápr. 1-jén ünnepélyes keretek között írt alá együttműködési megállapodást Kibéden a helyi Seprődi János Művelődési Egyesület és a békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. A békéscsabai egyesület a helyi történelmi emlékek felkutatását, emléktáblák és szobrok felállítását, tartja feladatának. Az 1999-ben alakult Seprődi János Művelődési Egyesület célkitűzései alig különböznek a békéscsabai egyesületétől. Dr. Cserei Pál, a békéscsabai egyesület titkára elmondta, terveikben kölcsönös hagyományőrző táborok szervezése és közös programokra való pályázás is szerepel. /Együttműködési megállapodást írtak alá Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./2001. április 24.
Ápr. 23-án zárult a Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása, amelyet Erdőszentgyörgy líceumában szerveztek meg. A Balavásártól Szovátáig terjedő települések bemutatkozó rendezvénye sikeres volt. Bözödi, kendi, balavásári, rigmányi, gyulakutai, erdőszentgyörgyi, hármasfalusi, makfalvi, kibédi, sófalvi és szovátai szalmadíszek, faragott címerek, dísz- és használati tárgyak, festett bútorok, szőttesek, varrottasok csak ízelítőt nyújtanak e táj szellemi és kézművesi, népművészeti gazdagságából. A szervezők meghívták a kedvtelésből vagy állandó foglalatosságként népművészeti tárgyakat készítőket, hogy legszebb munkáikat hozzák el. Borbély Emma, a kiállítás főszervezője, a Kisküküllő Menti Térségi Társulás ügyvezető elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy a vidék kincseinek ismertebbé tétele mellett a tájegység fellendüléséhez is hozzájáruljanak. A nemrégiben megalakult Kisküküllő Menti Térségi Társulás eddigi már két találkozót szervezett üzletemberek és intézményvezetők között. Együttműködési megállapodást írtak alá a békéscsabai Városfejlesztő és Városszépítő Egyesülettel is, amelynek eredményeként kölcsönösen bemutatkozó kiállításokat szerveznek. /Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./2001. július 13.
A Kisküküllő menti Térségi Társulás (KTT) a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület közreműködésével pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál. Céljuk: Gyulakuta, Kelementelke, Rava és Makfalva községekben közösségfejlesztő programokat szerveznek, aktivizálják a fiatalokat (és nem csak), hogy saját erőforrásaikat felhasználva megoldásokat találjanak a helyi problémákra. A program keretében a szakmunkát a székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének vezetője Balla Zoltán végzi, bevonva a helyi fiatalokat, egyetemistákat és a közösségi problémák iránt érdeklődőket. /Régiós közösségfejlesztés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./2001. augusztus 14.
A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./2001. augusztus 21.
Borbély Emma sokat tesz falujáért, ismert Kibéden véghezvitt munkája. 1976 óta él Kibéden. A kommunista időszakban kezdeményezte, hogy hetente összejöjjenek a falu asszonyai, és miközben kézimunkáztak, regényrészleteket olvastak fel. Az 1989-es változások után elsőként néptánccsoportot verbuváltak. A csoport tavaly tizenegyszer lépett fel, még Magyarországra is sikerült kijutniuk. 1999-ben megalakították a Seprődi János Művelődési Egyesületet, amely a hagyományápolást, a helyi közművelődési élet megszervezését, a közösségfejlesztést, valamint egy könyvtár és egy falumúzeum létrehozását tűzte ki céljául. A könyvtárat a Heltai Alapítvány segítségével hozták létre. A falumúzeum számára Borbély Emma egy parasztházat ajánlott fel. Az emberek, hozták azokat a tárgyakat, amikről úgy gondolták, hogy kiállításra érdemesek. Megtartották a Kibéd első írásos említésének 500. évfordulójára tartott emlékünnepélyt is, amire Borbély Emma Szellemi örökségünk - Kibéd 1499-1999 címmel, a falu történetét összefoglaló könyvet is megjelentetett. Emlékművet is állítottak a faluban. - Még 1998-ban megalapították az Agro Rom Egyesületet, amely céljaként a gazda- és gazdasszonyképzés. A program lebonyolításához elnyerték a svájci kormány anyagi támogatását. Borbély Emma jelenleg a Kis-Küküllő Térségi Társulás ügyvezető igazgatója. A társulás tavaly született meg. A kisrégió közösen megoldható gondjainak felvállalását, a szociális problémák feltérképezését és lehetséges megoldását, a közösségfejlesztésre vonatkozó elképzelések összehangolását, a térség fejlesztési stratégiájának kidolgozását tűzték ki célul. Azóta sikerült közösen megoldaniuk a hulladék összegyűjtését és elszállítását. Borbély Emma nem fizetésért végzi ezt a sokrétű munkát, hanem belső kényszerből. /Szentgyörgyi László: Belső meggyőződésből, önként. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./2001. augusztus 29.
Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szept. 8. és 9-én Kibéd lakossága. Fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprődi János Kórusszövetség elnöke előadást tart Seprődi Jánosról. Ezt követően koszorúzás lesz a kibédi múzeumnál és a Seprődi Háznál. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Vasárnap az ünnepség falutalálkozó jelleget ölt. Istentisztelet után a környező települések futball-találkozója következik. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegről, Zalalövőről, Szatymazról, Bakonyszombathelyről, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. /Korondi Kinga: Kibédi emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./2001. szeptember 10.
Szept. 8-9-én kétnapos ünnepségnek adott otthont Kibéd. A rendezvény első napján a falu lakossága nagyjaira emlékezett: Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre. A nagyiklódi születésű Madaras Gábort a gyerekkorában itt eltöltött idő szorosan fűzte e településhez. A falu emlékszobát rendezett be tiszteletére. Seprődi János Kibéden született, és a ház, amelyben élt, ma is áll. Életútjáról Nagy Ferenc, a Seprődi János kórusszövetség elnöke tartott előadást. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület nyitotta meg tárlatát Békéscsaba anno címmel. /Korondi Kinga: Nagy elődökre emlékeztek Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./2001. október 9.
Okt. 6-án félezren voltak jelen Kibéden a Gyöngykoszorú rendezvényén. A hagyományőrző csoportok felvonulását csak némileg zavarta az őszi eső. A helybeliek három csapattal rukkoltak ki, a Pipacsok, a Madaras Gábor nevét viselő tánccsoport és az ifjúsági tánccsoport együttesen képes akár egész estét betöltő önálló műsorra is. Aztán következtek szerre: a hármasfalui tánccsoport, az alsó-csernátoni Pitty-paláré kicsinyei, a kézdivásárhelyi Vigadó nevű gyerekcsoport, Holtmaros fiataljai, a marosvásárhelyi Napsugár együttes a kecskézéssel és farsangolással, majd Marossárpatak, Makfalva, Bözöd, Gernyeszeg és Vajdaszentivány táncosai. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorú - hagymából is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./2001. november 29.
A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete a közelmúltban civil fórumot szervezett Szovátán, amelyen 37 nemkormányzati szervezet képviseltette magát, köztük a bukaresti székhelyű Román Közösségfejlesztők Egyesülete is. Felvezetőként Kolumbán Gábor: Önkéntesség és szakmaiság című előadása, Dáné Tibor eszmefuttatása a szórvány és tömbmagyarság viszonyáról, illetve Sánduly Edit a fejlesztés és fejlődés viszonyáról tartott előadása hangzott el. A fórumon Maros megyéből is számos szervezet jelen volt, többek közt az EMKE, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a nyárádszeredai Pro Familia, és Transylvania, valamint a művelődési otthon, a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület, a Sóvidéki és a Kisküküllő menti Kistérségi Társulások, a Bernády Közművelődési Egyesület stb. /Székelyföldi civil fórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2001. december 14.
A Kibéden élő, elsősorban népmesegyűjteményei, saját meséi, rovásírás-kutatása és fordításai alapján ismert Ráduly János most gyermekverskötettel /Verstánc/ rukkolt elő. A kötetet Molnos Zoltán illusztrálta. /Zsidó Ferenc: Verstánc. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./2002. július 13.
Maros megyében tíz falu lehetőségeit térképezte fel az EMKE /Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület/. A falvak természeti adottságaira, kirándulási lehetőségekre, történelmi örökségeire is tekintettel voltak. Így például Szentdemeteren, Bözödön, Mezőfelében, Kibéden, Nyárádszentimrén, Pókában, Holtmaroson, Magyarón, Görgényüvegcsűrön és Sárpatakon mérték fel a helyi adottságokat . Ezekben a falvakban és környékén számos olyan család él, akik már berendezkedtek vagy igyekeznek berendezkedni a vendégfogadásra. Az EMKE az iskolai történelemórák kiegészítése céljából e tevékenységekbe a középiskolákat is bevonná. Kis Zoltán hangsúlyozta, az EMKE azt szeretné elérni, ha a romba dőlt kastélyok, romos templomok, vármaradványok nem csupán a turistákat vonzanák, hanem a befektetők érdeklődését is felkeltenék, akik elhanyagolt örökségeink megmentésére hajlandók volnának anyagiakat áldozni. /Antal Erika: Fejleszteni a kultúrturizmust. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./