Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Helymutató: Kikinda

2000. december 16.

Zsombolyán dec. 15-én Zsombolya XXI. elnevezéssel nemzetközi szimpóziumot szerveztek, amelyre meghívták Jugoszlávia temesvári főkonzulját, a vajdasági önkormányzat alelnökét, Kikinda város polgármesterét, Románia frissen kinevezett belgrádi nagykövetét, a Temes Megyei Tanács elnökét és alelnökét, román és szerb üzletembereket. A szimpózium résztvevőitől azt várják a szervezők, hogy felkeltsék a vajdasági vállalkozók érdeklődését Zsombolya lehetőségei iránt. /Zsombolya ismét kezdeményező. Megpróbálnak a Vajdaság felé is nyitni. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 16./

2000. december 22.

Constantin Ostafciuc Temes megyei alelnök részt vett a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurórégió Elnökök Fórumán, amelyen a vajdaságiak bekapcsolódtak a határokon átnyúló együttműködésbe. Megszavazták a DMKT Eurórégió költségvetését (24 000 euró), amelynek 60 %-át közös fejlesztési programokra, 30 %-ot a szegedi iroda fenntartására használják, a maradékból a régió napját, ifjúsági táborokat, kulturális programokat szerveznek. Napirendre került a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal és a Bega-csatorna felújítása, amely vasúti és vízi úton teremthet összeköttetést az Eurórégió fontos települései között. (Pataki Zoltán): Szabad utazás a DMKT Eurórégióban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2001. február 27.

Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. május 16.

Több mint kéthetes turnét kezd Szerbia és Szlovákia magyarlakta vidékein a kolozsvári magyar színház, amely máj. 13-án zárta a hazai évadot. A korai évadzárás oka az, hogy a kicserélik az épület hőközpontját. A társulat máj. 17-én tizennégy előadásból álló vendégjáték-sorozatba kezd, melynek teljes költségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram fedezi. A Délvidéken Nagybecskerek, Zenta, Kikinda és Újvidék, a Felvidéken Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom közönsége tekintheti meg A fátyol titkai, A mizantróp és a Kvartett című előadásokat. Hazaérkezése után a társulat máris továbbindul Kisvárdára. /Kolozsvári színészek külföldi körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2001. június 23.

A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. június 29.

Jún. 28-án Bukarestben a magyar országgyűlési képviselők külügyi bizottsága Szent-Iványi István bizottsági elnök vezetésével megbeszélést tartottak a román parlament külügyi bizottságának tagjaival. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselői a találkozó után közölték: ők tiltakozásul elhagyták a termet, mert a képviselőház külügyi bizottságának elnöke megtiltotta nekik, hogy szót váltsanak a magyar törvényhozókkal. A találkozón Radu Podgorean, a képviselőház bizottságának elnöke hosszasan kifejtette a magyar státustörvénnyel szembeni román kifogásokat, észrevételeket. A magyar képviselők tételesen cáfolták a román bírálatokat. A találkozó után Szent-Iványi István hangsúlyozta: a román fél is érdekelt abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok szintjén rendezzék a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat. Egyetértés volt abban, hogy Magyarországnak jogában áll támogatni a határain túli magyar közösségeket. Ők a támogatás módját vitatták, ellenzik a magyar igazolványok kiadását, területen kívüliséget feltételeznek ebben az ügyben. Mindenesetre elindult a konzultáció - fogalmazott a magyar képviselő. A magyar és a román külügyi bizottság tárgyalásain szóba kerültek más kérdések is. Az infrastrukturális beruházások szükségességével és Románia integrációs törekvéseivel kapcsolatban véleménykülönbség nem volt. Tárgyaltak a Temesvár-Kikinda vasútvonal megépítéséről, két új határátkelőhely megnyitásáról, az autópálya Debrecentől Kolozsvárig terjedő szakaszának megépítéséről. A magyar küldöttség biztosította a román parlament képviselőit: támogatják Románia csatlakozását a NATO-hoz. /Tárgyilagos kétoldalú parlamenti eszmecsere. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

2001. augusztus 14.

A Zsombolyai Napok /aug. 10-12./ minden eddiginél tartalmasabb volt: lovasbemutató, fogatverseny. Fellépett a Szeged néptáncegyüttes, valamint a nagykikindai Róna népi tánccsoport. /Sipos Erzsébet: Zsombolya ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2001. augusztus 16.

Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester nyitotta meg aug. 10-én a negyedik alkalommal megszervezett Zsombolyai Napokat. A városközpontban leleplezték Peter Jung (1887 - 1966) zsombolyai költő-újságíró mellszobrát. Másnap volt lovasbemutató, fogathajtó és lovasversenyekkel, emlékezve Csekonics József tábornokra, a zsombolyai magyar grófi család kimelkedő egyéniségére, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi lótenyésztés fellendítésében. A szabadtéri színpadon román, magyar és szerb vendég-, illetve helyi folklóregyüttesek mutatták be tudásukat. Eljött a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes is, majd Nagykikinda testvértelepülés Egység nevű magyar tánccsoportja is fellépett. /Pataki Zoltán: IV. Zsombolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2002. január 25.

Temes megyében a magyarok lakta községek és falvak jártak elöl a partnerkeresésben. A példák ismertetésekor Végvár község került az élre. Az itteni közösség két irányba nyitott: egy francia és egy magyar településsel kötött együttműködési szerződést. A magyarok gyakrabban járnak át, a franciák viszont egyszerre sokan jönnek, ezért saját házat vásároltak és tartanak fenn a faluban, hogy kényelmesen megszállhassanak. Zsombolya kapcsolatot tart fenn a magyarországi Pusztamérgessel és a vajdasági Kikindával, Lugos a magyarországi Szekszárddal, Nagybodófalva Makóval, Újvár község a magyarországi Algyővel, Újszentesen a magyarországi Sándorfalvával. A legfrissebb testvértelepülési kapcsolat Temesszentandrás és a magyarországi Békésszentandrás között jött létre: Szent András névünnepén írták alá az együttműködési szerződést. /(Sipos): Baráti kézfogások. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2002. január 29.

Kása Zsolt, a Temes Megyei Tanács külügyi referense, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió szegedi titkárságán a román megyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) képviselője. A tervek szerint a 2002-es évben az ifjú jogász-közgazdász hat hónapot dolgozik majd Szegeden, ahol a magyar megyék és Vajdaság képviselőivel együtt az Eurorégiót vezető Elnökök Fóruma határozatainak a gyakorlatba ültetése lesz a feladatuk. A DMKT Eurorégió eddig nem volt jogi személyként bejegyezve, így pályázatokat sem nyújthatott be saját nevén. Febr. 7-én kerül sor Szegeden az eurorégiós csúcstalálkozóra, az Elnökök Fórumára. Az elképzelés szerint a DMKT Eurorégiót Magyarországon jegyeztetnénk be, közhasznú társaságként. Az intézmény vezetését egy évre minden bizonnyal Dan Ioan Sipos Temes megyei elnök veszi át. Az eurorégiós tevékenység fő célja közös projektek kidolgozása és ezek európai alapokból való finanszírozása. Kása Zsolt elmondta: hamarosan megvalósul a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasúti összeköttetés, ami nagy mértékben elősegítheti a térség gazdasági fejlesztését. Folytatódik a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő és a bekötőutak kiépítése, végül elkészült a Béga-csatorna hajózhatóvá tételének megvalósítási terve, erre a vajdasági partnerek nyújtanak be pályázatot. /Pataki Zoltán: Kimozdul-e a holtpontról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2004. október 6.

Részeredmények szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte a vajdasági parlamenti választást, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselői helyet szerzett a vajdasági parlamentben, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyet. Intő jel, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson győzött a Seselj-párt jelöltje. A VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen. Kasza József szerint pártja, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint viszont a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. /A DS győzött a vajdasági parlamenti választásokon, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./

2005. június 11.

Közös fejlesztési és idegenforgalmi együttműködési nyilatkozatot írt alá június 10-én Szegeden Botka László Szeged és Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere. Az 1998 óta testvértelepülési kapcsolatot ápoló Szeged és Temesvár képviselői 2003-tól évente egyszer közös gyűléseket tartanak. Az eddigi uniós projektek után most a turisztikai pályázatot nyújtják be. Ennek egyik lényeges eleme a vásárokon, kiállításokon való közös részvétel. Botka László javasolta, hogy a turisztikai folyamattervekbe vonják be Szabadkát is. Tárgyaltak az Európai Unió támogatásával megvalósítható Budapest–Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasútvonal (újbóli) létrehozásáról, aminek a terveit Botka szerint 2007-ig ki kellene dolgozni. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged–Temesvár együttes önkormányzati ülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./ – Az 1879-es nagy tiszai árvízkor először a temesváriak siettek a szegediek segítségére, ezért kötelességünknek tartják, hogy most, amikor a bánságiak jutottak bajba, mi is segítsünk – biztosította Botka László szegedi polgármester temesvári kollégáját, Gheorghe Ciuhandut, a két város önkormányzati képviselőtestületének közös díszközgyűlésén. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió célkitűzéseivel összhangban lévő közös terveket is megvitatták. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged nyomába érni. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

lapozás: 1-12