udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Helymutató:
Kispetri
1994. november 30.
A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./2000. június 2.
A hajdan népes, mára kétszázra fogyó kalotaszegi Kispetri temetője befogadta első hétvégi lakóját, Daróczi tanár urat. Mintha az őshaza régi elvesztése óta egy falut hordoznánk szívünkben, amíg élünk. Hány pusztuló erdélyi falut menthettünk volna meg, ha Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról vagy Székelyudvarhelyről örökbe fogadjuk őket, ha odafigyelünk a kiöregedő falvakra és az elmagányosodó emberekre, írta Vetési László. Daróczi szántott, vetett, barátkozott és otthon volt a kevesek között. Szinte saját kertje végében nyugszik a falu barátja, fejfát is faragtak neki, melyen neve után ott áll az is, hogy a "tanár úr". /Vetési László: Köszönet Kispetrinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2001. február 2.
Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2003. július 30.
Július 27-én hálaadó istentisztelet keretében avatták fel Váralmáson a felújított Gyülekezeti Otthont, ahol a közösségi rendezvényeket fognak majd szervezni. Váralmás községhez jelenleg öt magyarlakta falu (Zsobok, Sztána, Farnas, Kispetri és Bábony), valamint három, románok által lakott település tartozik. Községi szinten 33 százalék a magyarok részaránya, de ez falunként igen változó: Váralmásnak már csak egynegyede vallja magát magyarnak. A reformátusok 1990-ben visszakapták az épületet. Az Illyés Közalapítvány segítségével sikerült az épület külső részét rendbehozni. Az egyházkerület támogatásával a belső felújítás terén is nagyot léptek előre. /Szabó Csaba: Felavatták a Gyülekezeti Otthont. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2004. június 1.
A közel 2900 lakosú Váralmás község Szilágy megye egyik legnagyobb területen fekvő közigazgatási egysége: a sztánai vasútállomástól a kökényesi tetőig 56 kilométernyi falusi út vezet a község hosszában. A községhez kilenc település tartozik, lakosságának 34%-a magyar. Ennek ellenére az RMDSZ jelöltjét választották polgármesternek, a tanácsban viszont már jelentős kisebbségben vannak a magyarok. Váralmás 1400 lakosából 180 magyar. Nyíres 500 lakosa között nincs magyar, Zsobokon a falu lakossága 320 magyar reformátusból áll, de a faluban dr. Molnár János lelkipásztornak köszönhetően működik a bentlakásos iskola, ahol 57 árva talált állandó otthonra, ezenkívül az iskolában még legalább hatvan olyan gyerek tanul, akik a hét végén hazamennek szüleikhez. Sztána 170 lakosából 140 magyar református. Kispetri 130 lakosa magyar, az itt lakó 50 cigány is magyarul beszél. Farnas nyolcvan lakosa szinte kizárólag idősekből áll. A mintegy hatvan bábonyi lakosból alig húsz magyar. Kökényesen 60 ember lakik, mind románok. Cód falu 150 román lakosból áll. Négy év alatt a községben sikerült minden utat járhatóvá tenni. A község legnagyobb gondja a szétaprózott, csekély lakosságú települések. A zsoboki iskolát a megszűnés veszélye fenyegette, most a megye egyik legjobb, legeredményesebb falusi iskolája. Sok fiatal a házastársával együtt hazatelepül. /Józsa László: Szilágy megye. Almásvölgyi pünkösd kiöregedéstől az újjászületésig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2004. augusztus 13.
Szilágy megye legnagyobb községeként tartják számon Váralmást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2853 lakosa van. A község kilenc települést ölel fel: a Zilahtól 51 kilométerre fekvő Váralmás mellett Farnas, Zsobok, Sztána, Kispetri, Bábony, Kiskökényes, Almásnyíres és Cold falvakat. A Kalotaszeghez tartozó falvakat 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez. A község útjai évszázadnyira elmaradtak az úgynevezett európai normáktól. Zsobok lehet a példa a község többi nyolc településének, ősszel jubilál a zsoboki gyermekotthon, ahol árva vagy elhagyott gyermekeken kívül szórvány települések gyermekei magyarul tanulnak. Az intézmény kivitelezője a helybeli lelkész Molnár János és felesége, Molnár Irma. Zsobokon 444-en élnek. /Fejér László: Kilenctelepüléses község. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2006. február 18.
Kolozsváron, a Fehér Galériában megnyílt Ocskay Ágnes kiállítása, aki üvegművészet berkeiből érkezett a festészet világába, közben a kerámia és a textil műfaját is műveli. Most festményeit mutatta be, s velük együtt Kispetri üzenetét. A szülőfaluét, amely a mai napig művészi ihletforrásául szolgál, írta Németh Júlia. Portrék, tájképek, csendéletek vallanak Ocskay Ágnes érdeklődési köréről. Falumonográfia képekben. /Németh Júlia: Portrék, tájképek, csendéletek, avagy Kispetri üzenete. Ocskay Ágnes kiállítása a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
lapozás: 1-7