udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Helymutató:
Kóródszentmárton
2000. szeptember 16.
Marosvásárhelyen megnyílt Szöllösi Lajos /sz. Kóródszentmárton, 1936/ kiállítása. Annak idején nem végezhette el a képzőművészeti akadémiát, mert úgymond volt már egy diplomája. Tanár volt és a maga erejéből, avatott mesterek irányításával talált önmagára. Vezetett faragókört, tanított rajzot. Nyugdíjasként tárult igazán ki számára a világ. Munkái végre eljuthattak a szélesebb közönség elé is, mind idehaza, mind az anyaországban. Rajzolni csakúgy szeret, mint fából szobrokat készíteni. /Szöllösi Lajos tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2002. augusztus 16.
Aug. 11-18. között 13-ik alkalommal rendezték meg a Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet szervezésében a Nagy Pál alkotótábort Makfalván. A táborban készített alkotások évről évre gyűlnek, a közel százhatvan műből öt állandó kiállítást rendeztek be, jövőre kiadványt terveznek a tábor anyagából. Az alkotótábort idén az Illyés Közalapítvány támogatta. Jelenleg négy képzőművészeti tábor zajlik: Marosvásárhelyen, Szárhegyen, Kóródszentmártonban és Makfalván. Ha az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felvállalná a hasonló jellegű rendezvények időpontjának egyeztetését, el lehetne kerülni a táborok egymásra torlódását. /Antal Erika: Jövőre katalógus is készül. Zajlik a Nagy Pál képzőművészeti alkotótábor Makfalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2003. február 4.
A 2300 lelket számláló Küküllőszéplak községet öt falu alkotja: Vajdakuta, Héderfája, Nagylászló, Kislászló és a községközpont. A község lakóinak 40 százaléka magyarnak, ugyanannyian románnak, míg 20 százaléka romának vallotta magát. A lakosság több mint fele mezőgazdasággal foglalkozik. A múlt évben tíz házasságkötést jegyeztek, 15 gyerek született, 47-en hunytak el. Vajdakuta falu ma mindössze 15 lelket számlál, a lakosok városra, nagyrészt Brassóba költöztek. Héderfája művelődési otthonának beszakadt a fedele, ezért volt szükség a javításra. Községszinten 90 százalékban osztották ki a birtokleveleket. A gondot az okozta, hogy az 1991. évi 18-as törvény megjelenésekor a gazdák nem kérték vissza a teljes földterületüket, hogy minél kevesebb adót fizessenek. Viszont földjeiket a mai napig megművelik. A törvény értelmében azonban ezekre a területekre nem állítható ki birtoklevél. Héderfáján a tanulólétszám gyarapodása tette szükségessé az iskola bővítését. Az I-VIII. osztályban magyar anyanyelvű oktatás folyik, s a falubeliek mellett tanulnak itt mikefalvi, abosfalvi, felsőkápolnai, vámosudvarhelyi és kóródszentmártoni gyermekek is. Bordi Zsuzsanna igazgató beszámolt arról, hogy az elemi osztályokba 36-an, V-VIII.-ba 30-an járnak, az óvodások száma 32. Széplakon 95 gyermek jár az I-VIII. osztályba, tájékoztatott Bartha István igazgató. A tavaly végzett nyolcadikosok közül senki nem iratkozott középiskolába, inkább szakiskolában és szaklíceumban tanulnak tovább. Csepán Levente református lelkész Széplakra való áthelyezése után első teendői közé tartozott a templom tatarozása. A gyülekezet lélekszáma 435, kiöregedő, kihaló gyülekezetről van szó. A lelkész tervezi az ifjúsági csoport újraélesztését. Két éve nincs helyi orvosa a községnek. /Gondokkal teli mandátum. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./ 2004. december 16.
Kóródszentmárton központjában áll az 1827-ben épült templom. A helybeliek a szentmártoni ferde toronynak nevezik, mivel a tornya közel egy méterre eltávolodott a templomhajótól. A 2002-es népszámláláskor a faluban 193-an vallották magukat reformátusnak, ennek fele roma. A ferde toronyban 1238-ban öntött bronz-ezüst harangot őriznek, az egy darab terméskőből készült kehely alakú szószék is a XIII. századból származik. A torony északi oldalán a vakolat az esőzések miatt málladozik, s a talajcsúszás miatt dőlt el a torony. Javításra szorul a templom. Ígéretet kaptak, hogy a megyei tanács segíteni fog. /Nagy Annamária: Ki állítja meg a harangláb dőlését? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./2005. március 4.
Gyulakután a művelődési otthon korszerűsítését kezdeményezte a helyi önkormányzat. Kóródszentmárton kultúrotthonát tavaly teljes körűen felújították. Egy holland református gyülekezet évek óta felvállalta Havadtő kultúrotthonának, iskolájának és óvodájának korszerűsítését, hasonlóan segítik Ravát is. Bordos művelődési otthonát tavaly a francia testvértelepülés adományából és a helyi költségvetésből elkülönített összegből felújították. 70 millió lejt különítettek el a Csöb művelődési házának javítására. /Nagy Annamária: Napirenden a kultúrotthonok javítása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2005. július 8.
Az Erdélyi Református Egyházkerület működtetette Diaszpóra Alapítvány szórványmissziós programot indított a héten a Küküllői Egyházmegyéhez tartozó lelkész nélküli kisgyülekezetekben. Több éve szervezi az alapítvány a nyári missziót az elöregedő, magányos gyülekezetek lelkigondozására, illetve olyan felmérő munkára, amely a református felekezetűek lélekszámát hivatott összesíteni. A tíznapos program alatt a dicsőszentmártoni tömbháznegyedben élőket keresték fel, nyilvántartásba vették a változásokat. A teológusok többek közt Márkodon, Szövérden, Gegesben, Kóródszentmártonban és Bözödön tartottak istentiszteleteket, a vallástanári szak hallgatói a gyermekeknek, fiataloknak szerveztek különböző foglalkozásokat, ellátogattak a betegekhez. A Diaszpóra Alapítvány tíz éve vállalta a tömbmagyarságon kívül élő magyar reformátusok lélekszámának a felmérését. A misszió résztvevői, teológusok, vallástanárok rendszeresen látogatják a Kárpátokon kívüli kisgyülekezeteket, foglalkozásokat szerveznek az ott élőknek. A Maros megyében végzett missziós szolgálatot a résztvevők más, szórványban élő magyar református közösségekben folytatják, és az Ókirályságba, Drobeta Turnu-Severin környékére látogatnak el. /A. E.: Missziós szolgálat a Küküllő mentén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
lapozás: 1-6