Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Helymutató: Kőröskisjenő

1990. március 10.

Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1993. május 17.

Értékes könyvsorozat jelenik meg Miskolczy Ambrus szerkesztésében a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán, a román tanszék gondozásában. Az egyik dokumentumgyűjtemény, az 1849-ben tartott kőröskisjenői román ortodox egyház zsinati jegyzőkönyveit foglalja magába. A másik Gál László 1839-ben készült első erdélyi magyar nyelvű büntetőkönyv-tervezete. Tudományos munkákat is kiadtak: Trócsányi Zsolt /a már elhunyt történész/ és Miskolczy Ambrus A fanariótáktól a Hohenzollerekig című munkája 1711-től 1866-ig mutatja be a romén állam történetét. A román /regáti/ társadalom múltjába enged betekintést Henri H. Stahl A régi román falu és öröksége című tanulmánykötete. A szerző a legkiválóbb román társadalomtudósok közé tartozik. Nicolae Iorga, a román nacionalizmus történelmi mítoszainak legerélyesebb képviselője, a dákoromán kontinuitás hirdetője, a székelyek román eredetét valló történész egy ideig román miniszterelnök is volt. A magyar-román megbékélést hirdette 1932-ben közreadott, majd 1940-ben magyarul is megjelent A nemzetek közötti gyűlölködés ellen című röpiratában. A könyvsorozat keretében ezt is kiadták. /Pomogáts Béla: Románia, Erdély ? kettős megítélésben. = Magyar Hírlap, máj. 17./

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1996. augusztus 30.

Szept. 20-án tölti be 88. születésnapját dr. Boros Béla /sz. Kőröskisjenő/, Temesváron élő címzetes érsek. Sokáig volt börtönben, de életvidám természetét megőrizte. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 30./

1996. augusztus 30.

1997. május 14.

Kőröskisjenőn ápr. 26-án emlékeztek Olosz Lajos költő halálának 20., valamint református egyházkerületi főgondnokká választásának 50. évfordulójára. A helyi Körösmente Irodalmi Kör, Csanádi János tanár rendezésében zajlott le az ünnepség. Csanádi János ismertette a költő munkásságát a most megjelent verseskötettel együtt /Szeplőtlen oltár - istenes versek/, melyet Csanádi János válogatott és a Kölcsey Kör /Arad/, az Olosz Lajos Irodalmi Kör /Nagyzerind/, továbbá a Körösmente Irodalmi Kör közös kiadványa. Jóváhagyták, hogy a költőről utcát nevezzenek el Kőröskisjenőn, az új utcatáblát Tokay György miniszter és Darida János alpolgármester rögzítette a volt Olosz-villa kerítésére. /Mézesné Kovács Eta: Olosz Lajos emlékünnepség Kőröskisjenőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. - Arad, 1977. ápr. 26./ 1917-től Kiskőrösjenőn élt, ott is temették el.

2001. január 16.

Jan. 15-én felavatták Kőröskisjenő határában a Reménység Házát, amelyben tizenhárom elhagyott, árva kisgyermek él ezentúl. Ferencz Margaréta, a Reménység Házának igazgatónője elmondta, hogy a gyerekek a paptamási gyermekotthonból érkeztek, itt családban élnek majd, hiszen hivatásos nevelőszülők - egy fiatal házaspár - viselik gondjukat. Az emeletes házban két gyermeknek jut egy szoba. /Both Abigél: Megnyílt a Reménység Háza Megnyílt a Reménység Háza. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. június 18.

A MIDESZ jún. 16-án rendezte az immár második Harangvirág-fesztivált Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A fesztivál mottója az idén is Erdély dallal, tánccal köszönt. Hat Bihar megyei népitánc csoport lépett fel: a micskei Görböc, a diószegi Szömörce, a nagyváradi Mumpicok /Cosbuc iskola IV. C osztálya/, a kőröskisjenői Erdőhegyi Bokréta, az érmihályfalvi Nyíló Akác, valamint a borsi Galagonya táncegyüttes. /Fesztivál a tánc öröméért. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./

2001. augusztus 28.

A helikonista Olosz Lajos, az egyetemes magyar avantgarde jeles költője 1891. aug. 23-án Ágyán született. A jegyzőlak udvarán már zöldelltek a fenyők, melyeket édesapja, id. Olosz Lajos ültetett 1885 októberében, az aradi vértanúkra emlékezve. Az évfordulós ünnepségek Ágyán kezdődnek szeptember 2-án. Istentisztelet után az Olosz Lajos Emlékbizottság képviseletében megnyitót mond dr. Hevesi József, majd emlékműsorra és végül koszorúzásra kerül sor az emlékháznál. Kőröskisjenőn, a költő sírjánál helyezik el a kegyelet virágait hozzátartozói és tisztelői. Nagyzerinden, az Olosz Lajos Kultúrházban emlékkiállítást tekinthetnek meg az egybegyűltek. Az ünnepelt költő világáról a zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör elnöke, Csanádi János tart előadást, majd Meleg Vilmos színművész műsora zárja az ünnepséget. /Olosz Lajos emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2004. szeptember 13.

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

lapozás: 1-10