udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Helymutató: Kőszeg

1990. június 12.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Podhradszky László /sz. Kőszeg, 1920. márc. 2./ képviselő, ny. jogtanácsos Kolozsváron él, 35 éven át jogtanácsosa volt az Igazságnak /a Szabadság elődjének/, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. Első feladat a jogállamiság megteremtése, a második a magyar tanügyi problémák megoldása a kisebbségi egyházak iskolahálózatának visszaadásával. A harmadik a szociális kérdéssel való foglalkozás. A parlamenti erősviszonyoknak kell tükröznie a helyi képviseletnek. A kisebbségnek kollektív jogot kell biztosítani. A parlamentben képviselni kell a magyar kisebbségi egyházak gondjait és képviselni kell kidolgozandó statútumukat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1999. szeptember 6.

Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű rendezvénysorozaton Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke szept. 4-én kifejtette: abban a pillanatban, ahogy szabadon fejlődni engedik a magyar kisebbségeket, olyan értékek termelésére lesznek képesek, amelyek hasznára válnak annak a nemzetnek is, amelyek országában élnek. Duray Miklós hangsúlyozta: a magyar nemzet országhatároktól függetlenül egységes egész. Ezért fontos, hogy az anyaország jelenlegi kormánya először emelte kormányprogram szintjére a határon túl élő magyarság ügyét. Duray Miklós elmondta: pártja nem szavazta meg a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényt, és továbbra sem ért vele egyet. Ennek ellenére nem kívánnak kilépni a kormánykoalícióból. Németh Zsolt politikai államtitkár is előadást tartott. A kormány nemzetpolitikájáról szólva kiemelte: célunk úgy segíteni a határon túl élő magyarságot, hogy az szülőföldjén maradhasson. Magyarország érdeke az, hogy valamennyi szomszédos ország európai integrációját elősegítse. Kérdésre válaszolva Duray Miklós és Németh Zsolt is elvetette, hogy a kettős állampolgárság jelentené a határon túli magyarság számára az egyedüli megoldást. /Fesztivál a határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2000. augusztus 25.

Nyolcvan év elteltével vajon eljött-e az ideje annak, hogy hideg fejjel végezzünk számvetést, beszéljünk Trianonról? Egyáltalán lehetséges-e ezt a történelmi eseményt érzelemmentesen végiggondolni nekünk, magyaroknak? Ezekre a kérdésekre kerestek választ Kőszegen, a Fesztivál a határon rendezvénysorozaton a téma iránt érdeklődő résztvevők. A közös gondolkodásban Bárdi Nándor, Romsics Ignác, Zeidler Miklós történészek és Pál József irodalomtörténész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára voltak a fiatalok segítségére. Trianont évtizedek múltán is nehéz érzelmek nélkül szemlélni, de a történészeknek és politikusoknak valószínűleg nincs más választása, hiszen a máig érezhető feszültségek feloldása csak a történelmi folyamatok, ok-okozati viszonyok megértésén keresztül lehetséges - hangzott el a fórumon. /Trianon és a megbocsátás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

2001. augusztus 15.

A Magyar Gyermekek Világtalálkozóját tartják - immár 9. alkalommal - a magyarországi Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. A táborba nemcsak a környező országokból, hanem még a tengerentúlról is érkeznek fiatalok, akik szeretnék jobban megismerni Magyarországot, a magyar történelem nevezetes emlékeit. A táborhelyet Kator Lajosné adta a Forráshely Alapítványnak és az ugyanezt a nevet viselő egyesületnek a kezelésébe. Egy-egy turnusban mintegy 100 gyerek vendégeskedik Csáfordjánosfán, innét járják autóbusszal a környező nevezetes településeket. Kirándulnak Sopronba, Kőszegre, Pannonhalmára, a táborhelyi foglalkozásokon pedig történelemmel, irodalommal, zenével, népszokásokkal ismerkednek. /Magyar Gyerekek Világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2001. augusztus 31.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának II. éves növendékei, két színpadi produkcióval vettek részt a közelmúltban harmadik alkalommal Kőszegen megrendezett Fesztivál a határon elnevezésű ifjúsági, kulturális fesztiválon és közéleti fórumon. /Vendégszereplésen, meghívásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2002. augusztus 23.

Aug. 22-én Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a kedvezménytörvénnyel az előző kormányzatnak sikerült jogi kapcsolatot teremtenie a határon túli magyarok és az anyaország között, ezért az több mint kedvezménytörvény. Szavai szerint fontos, hogy az iskoláztatási és nevelési támogatást továbbra is a határon túl élő, a törvény szerint legalább kétgyermekes magyar nemzetiségű családok közvetlenül kapják meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint a Magyar Állandó Értekezleten tapasztalható volt, hogy a Medgyessy-kormány még nem tudott szakítani azzal a "folklorisztikus nemzetpolitikai felfogással", amely a rendszerváltás előtt volt jellemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy ami a határon túli magyarsággal történik, az Magyarország jövőjét is közvetlenül befolyásolja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: az ottani magyarság sorsfordító ponton van, amikor eldőlhet, hogy teljesen asszimilálódik-e, vagy megmaradhat szülőföldjén életképes nemzeti kisebbségnek. Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség életképes legyen, legalább 150-200 ezer főt kell számlálnia. Toró T. Tibor, az RMDSZ országos elnökségének tagja elmondta: az erdélyi magyarok 14 százaléka, 270 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt, a kormányváltással azonban ez a folyamat megtört. /Végre kell hajtani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

1998. szeptember 17.

Szept. 17-én elhunyt dr. Podhradszky László /Kolozsvár/ volt parlamenti képviselő, nyugalmazott ügyvéd és főiskolai tanár, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház felügyelője. Az elhunytat szept. 24-én helyezik örök nyugalomra a Házsongárdi temető lutheránus részlegében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Dr. Podhradszky László /Kőszeg, 1920. márc. 2. - Kolozsvár, 1998. szept. 17./ 1990-1993 között parlamenti képviselő volt.

2002. március folyamán

Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2004. április 30.

II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 300. évfordulója alkalmából történelmi tanácskozás kezdődött ápr. 29-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvényt – amelynek fő szervezője az EMKE, az EME, a Fehér megyei és Nagykárolyi RMDSZ és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör – Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg, jelezve, hogy az Élő Rákóczi tanácskozásra ilyen nagy számban jöttek el hazai és külföldi szaktekintélyek. Az első előadó Magyari András egyetemi tanár volt. Őt Köpeczi Béla akadémikus, egyetemi tanár követte. Bariska István kőszegi főlevéltáros, Zachar József budapesti egyetemi tanár, Czigány István, Csetri Elek akadémikust és Varga J. János tudományos kutató tartott még előadást. Másnap Gyulafehérvárra, a 300 évvel ezelőtti fejedelemválasztás helyszínére látogatnak az illusztris vendégek. A rendezvény máj. 1-jén, a nagymajtényi síkon, illetve Nagykárolyban ér véget. /Szabó Csaba: Történelmi szaktanácskozás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék