Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 18 találat lapozás: 1-18

Helymutató: Küküllődombó

1994. március 27.

Márc. 26-27-én megtartották Erdőszentgyörgyön a Kis-Küküllő menti amatőr színjátszók találkozóját. A második alkalommal megrendezett seregszemlének megszervezését a helyi művelődési ház és a Bod Péter Művelődési Egyesület vállalta. Felléptek Erdőszentgyörgy, Szováta, Bözöd, Küküllődombó és Dicsőszentmárton magyar műkedvelő csoportjai. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

1999. január 21.

Szakács Domokos tanár, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület /Dicsőszentmárton/ elnöke összeállította az egyesület egész évi programját. Januárban Tóth Ferenc szovátai festőművész tárlatát nyitják meg a Magyar Házban. Január végén író-olvasó találkozó lesz, a vendég Horváth Arany. Febr. 7-én a Székely Dalegylet /Székelyudvarhely/ férfikarát várják Küküllődombóra. Nem marad el a farangi bál sem. Márc. 27-én mesemondó versenyt rendeznek a város tanulóinak. Ápr. 3-án nyílik a hagyományos tavaszi képzőművészeti tárlat. /Naprakész programok a Sipos Domokos Művelődési Egyesületnél. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

1999. július 12.

Rétyen az Antos János Általános Iskolában július 18-ig 120 diák fejleszti tudását fúvós- és ütőhangszereken. A hetedik rétyi zenei tábor résztvevői, néhány kezdő kivételével, többnyire gyermekzenekarok tagjai. Hagyománnyá vált, hogy olyan ismert diákzenekarok, mint a szentegyházi gyermekfilharmónia, a korondi, gyergyócsomafalvi zenekar évről évre Rétyre jön nyári képzésre. Idén a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zeneiskola, a küküllődombói, uzoni, csíkmadarasi, szecselevárosi, oneoti-i zenei műhelyek is elküldték tanítványaikat a Pro Musica Alapítvány által szervezett táborba, melynek legfőbb támogatói a rétyi szülők. /Gyermekzenészek Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

1995. július 30.

Júl. 30-án rendezik meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. Több tánccsoport is benevezett, így Jobbágytelke, Magyaró, Cserged, Ádámos, Köménytelke, Dombó. Kisikland, Sárpatak, Erdőszakál, Vajdaszentiván, Lövér, Bátos, Kisfülpös, Libánfalva, Tóhát, Marosszentgyörgy, Körtvélyfája és Mezőceked. A távolabbi megyéből is érkeznek tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2001. augusztus 6.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervezésében aug. 3-5. között Küküllődombón immár ötödik alkalommal rendezték meg az unitárius ifjúsági egyletek színjátszó seregszemléjét. Az idei mottó: Érted - Világ. Közel 350 fiatal töltött három napot Küküllődombón Erdély mintegy 16 településéről, és Brassótól Csíkszeredáig, Lupénytól Nagybányáig jöttek olyan csoportok is, amelyek csak megfigyelőként vettek részt. Nyitottak és szabadelvűek, felekezetre való tekintet nélkül mindenki itt lehet, reformátusok, baptisták és katolikusok, hirdették. A versenyben részt vettek a jobbágyfalvi, homoródalmási, várfalvi, aranyosrákosi, fiatfalvi, dicsőszentmártoni, bethlenszentmiklósi színjátszó csoportok, úgyszintén a budapesti UNIK, a székelykeresztúri, marosvásárhelyi és a nagyajtai DFIE, a kolozsvári UK, versenyen kívül a környékbeli és más tájakról érkezett fiatal színjátszó csoportok. /(lokodi): Érted - Világ. V. ODFIE Színjátszó Találkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2001. augusztus 16.

Magyarkirályfalván a helyi RMDSZ és a Kis-Küküllő Alapítvány Szent István-napi ünnepséget szervez aug. 19-én. Fellépnek: a hajdúszoboszlói városi pedagógus énekkar, a kolozsvári Diszonancia gitár-zenekar, a küküllődombói és a helybéli tánccsoport, a Küküllőmente hagyományőrző népi zenekar, helyi szavalók és népdalosok, valamint a küküllődombói fúvószenekar. Az ünnepség táncházzal zárul. /Szent István-napi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2001. november 6.

Dicsőszentmártonban a Magyar Kulturális Napok megnyitó ünnepsége fagyos légkörben zajlott, hideg volt ugyanis a terem. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepséget a város szülötte, a Németországban élő Kóródy István klarinétművész, az alapítvány tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A Pro Urbe - Santo Martini Gloriosa - plakettet, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész munkáját és a kitüntető oklevelet elsőnek Kóródy Istvánnak nyújtották át. A kitüntettek között volt Bényi Árpád debreceni festőművész és dr. Mihály János sebészfőorvos. A jéghideg teremben gyér közönség előtt zajlott a Kis-Küküllő menti magyar műkedvelők fellépése, köztük volt a szászcsávási Rajkó együttes és a Jámbor István vezette (ugyancsak szászcsávási) híres cigányzenekar, a vámosgálfalvi Frisskarézó gyermektánccsoport, a küküllődombói Tulipánfa ifi csoport és a magyarkirályfalviak ifjú és felnőtt párokból álló hagyományőrző tánccsoportja. /Bölöni Domokos: Pro Urbe. Mélyhűtött díjak a Művelődési Házban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2002. szeptember 16.

Szept. 15-én ünnepélyes keretek között kezdte meg kilencedik tanévét Kolozsváron az Unitárius Kollégium. Az istentisztelet után Popa Márta igazgatónő rövid tanévnyitó beszéde hangzott el. A kollégium friss diákjai nem csupán a megyéből érkeztek, hanem az ország legkülönbözőbb részeiből: Petrozsényből, Küküllődombóról, Dicsőszentmártonból, Sepsiszentgyörgyről, Olthévízről, Homoródalmásról és Homoródújfaluból. A vidéki diákok többségét az Unitárius Egyház korszerű bentlakásában helyezik el. A volt diákok többsége - 85 százalék - egyetemen tanul tovább, öregbítve az iskola jó hírnevét. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a kollégium épületének templom fölötti részében unitárius óvodát avattak. /V. K.: Erdélyt képviselik az Unitárius Kollégium új diákjai. Az idéntől unitárius óvoda is működik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

1997. augusztus 29.

A kilencvenes évektől felújították az unitárius fiatalok találkozóját, Székelykeresztúr, Oklánd, Küküllődombó, Árkos, Bözöd és Homoródalmás után idén Ürmösön tartották, ez volt a XIX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. Az EUIK 1996-tól jogi személyiség, teljes jogú tagja a Magyar Ifjúsági Tanácsnak. Idén eljött és előadást tartott a Californiában élő dr. George Williams professzor is. Gellért Juditnak köszönhető az erdélyi és az amerikai unitárius egyházak közötti barátság ápolása. Ürmös magyar többségű falu, 1804 lakosából 877 magyar, 387 román, 5 német, 535 más nemzetiségű. /Brassói Lapok, aug. 29./

1997. szeptember 5.

A Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletek első színjátszó találkozójukat szervezték meg Nagyajtán aug. 29-31-e között. Felléptek a vendéglátókon kívül Homoródalmás, Ürmös, Küküllődombó, Szentegyháza, Marosvásárhely, Dakt, Fiatfalva, Jobbágyfalva, Fogaras, Olthévíz, Gagy ifjú színjátszói. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

2003. május 21.

A Marosvásárhelyen élő Hunyadi László nemcsak a legismertebb, de a 89-es rendszerváltás óta legfoglalkoztatottabb erdélyi szobrászok egyike. A hetvenedik életévében járó művész elmesélte, hogy 1989 előtt tíz esztendőben egyetlen szobrot sem készített, ezért örült a megnyíló lehetőségnek. Így született a segesvári Apor Vilmos-, a székelyudvarhelyi Márton Áron- és Orbán Balázs-, valamint a vásárhelyi Petőfi-szobor. De elkészült a keszthelyi háborús emlékművel, a kalocsai sétálóutcát díszítő, Asztrik bíborost ábrázoló, valamint a hajdúhadházi köztéri szobraival is. Hunyadi László a hetvenes évek végén közel két esztendőt az agyagfalvi 48-as emlékművön dolgozott. Kulcsár Béla korai halála után a munkát Kiss Leventével közösen fejezték be.. Mire elkészültek, a művészeti líceumot beolvasztották a pedagógiai szaklíceumba, ő pedig úgy döntött, oda már nem követi kollégáit. Ezért a nyolcvanas éveket szabadúszóként élte át. Ekkor fordult az iparművészet és az ötvösség felé. Hunyadi László már szülőfalujában, Dombón kezdte formálni az agyagot. Hunyadi hangsúlyozta, hogy a fiatal szobrászok alig szerzik meg a mindennapi betevőre valót. Félő, hogy felszámolják az utánpótlást. Ezen sürgősen változtatni kellene. /Sz. L.: A boldog kivétel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2003. augusztus 18.

Magyarkirályfalva végvárnak számít. A közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült Szent István napja tiszteletére és a település fennállásának 671. évfordulóján kopjafát állítani a református templom udvarán. Magyarkirályfalván a lakosságnak több mint 60 %-a magyar. A bomlás, elvándorlás nem kerülte el a királyfalviakat sem. Pál Antal-Sándor levéltáros a falu múltját idézte fel az általa felkutatott dokumentumok alapján. Érdekes volt követni, ahogy a lakosság létszáma és etnikai összetétele alakult az évszázadok során. Első írásos feljegyzés az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel, de következtetni lehet, hogy már az 1200-as években is éltek itt. A kopjafa alkotója, Hunyadi László szobrászművész szólt arról, miért vállalta el szívesen e munkát, s mit szimbolizál az ősi magyar kultúrában a kopjafa. György Horváth László volt magyarkirályfalvi - jelenleg Magyarországon élő - lelkész Seprődi Jánosról szólt, akinek tudomása szerint a kolozsvári Házsongárdi temetőben eltüntették sírkövét. Az ünnepi műsorban fellépett a küküllődombói fúvószenekar, a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egylet dalárdája, néptáncot mutatott be a dombói Tulipánfa együttes, majd a királyfalvi Kaláka együttes. Az este táncházzal és bállal zárult, amelyen a szászcsávási cigányzenekar húzta a talpalávalót. /Vajda György: Kopjafaavatás Magyarkirályfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2004. május 6.

Tizenötödik darabjához ért az unitárius falufüzetek sorozata, amelyet immáron az Illyés Közalapítvány, külföldi intézmények, az amerikai egyesült államokbeli unitárius-univerzalista egyesület és az egyházközségek támogatnak. Néhai Imreh Domokos unitárius kántortanító és Kisgyörgy Zoltán által írt árkosi kötetet másodszor is kiadták. A sorozat új füzete Nagyajtát mutatja be. A sorozat alapító szerkesztője Gyerő Dávid püspöki tanácsos, utódja Szabó László unitárius missziós lelkész, egyházi közügyigazgató. Nagyajta bemutatását, a nemzeti és felekezeti megoszlást, az unitárius egyház és műemlék vártemplomának történetét, valamint a község jeles szülötteit Fekete Levente unitárius lelkész mutatta be. A református egyházról, templomról és felekezeti iskoláról Nagy Károly Kázmér lelkipásztor írt. Az iskolatörténetet, a Kriza János Emlékbizottságot és Alapítványt Barabás Mihály filológia szakos tanár, az iskola igazgatója jegyezte. A sorozat eddig megjelent füzetei: Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka, Siménfalva, Fiatfalva, Küküllődombó, Nyárádgálfalva, Szentgerice, Várfalva és Nagyajta. /Kisgyörgy Zoltán: Falufüzetek: Nagyajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

2005. június 1.

Az Ébresztő nevet viselő gimnazista lap, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium és az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ) szervezésében május 27. – június 5. között zajlanak a II. Ébresztő Gimnazista Napok. Harangláb általános iskolája május 28-án az Ébresztő gyermeknap nevű rendezvénynek adott otthont, ahol megjelentek a désfalvi, magyarkirályfalvi és a küküllődombói általános iskolák és a Traian Gimnázium képviselői is. A négy tanintézmény jó néhány éve testvériskolai kapcsolatokat ápol, a tanulók találkoznak, együtt szórakoznak, együtt ünneplik közös lapjukat, az Ébresztőt. Az Ádámoson évente megszervezett ALKISZ szórványtábor újabb lehetőséget nyújt az ismerkedésre. Május végén az ALKISZ ifjúsági szervezet tábornépszerűsítő karavánt indított, melynek első állomása Dicsőszentmárton. Június negyedikén gyalogtúrát szerveznek Magyarózdra. A II. Ébresztő Gimnazista Napok június 5-én a dicsőszentmártoni magyar gimnazista gálával zárulnak. Az ünnepségen fellép a szászmedgyesi Báthory István Gimnázium színjátszó csoportja, a Traian Gimnázium néptánccsoportja és furulyaköre, jelezte Gagyi Zoltán, a Traian Gimnázium tanára, az Ébresztő diáklap irányító szerkesztője és az ALKISZ vezetője. /Mészely Réka: II. Ébresztő Gimnazista Napok. Iskolaszépítés Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2005. június 15.

Az egyházak kifosztása földreformmal kezdődött, majd jött az egyházi iskolák államosítása, könyvtárak, levéltárak, anyakönyveket elkobzása. Amikor mindez lezárult, következett a kegytárgyak megdézsmálása. Bukarestben elhatározták, hogy közgyűjtemény jellegű nemzeti történelmi múzeumot alakítanak ki. A múzeum anyagát a nagyobb városok gyűjteményeiből és az egyházaktól szedték össze. 1971 tavaszán páncélozott jármű állt meg többek között néhány unitárius egyházközség lelkészi hivatalánál, és az előzetesen elkészíttetett leltár alapján felszólították a lelkészt, hogy adja át az egyházközség legértékesebb tárgyait a bukaresti múzeumnak, úgymond megőrzésre. Ami az unitárius egyházat illeti, Nyárádszentmártonból, Désfalváról, Küküllődombóról vittek el egy-egy kelyhet, Kolozsvárról egy kisebb úrvacsorai tányért /pathénát/ és egy nagyobbat 1560-as évszámmal. Az úgynevezett megőrzést évente igazolták egészen 1990-ig, utána csak ritkábban. Időközben az egyházak többször visszakérték kegytárgyaikat, de válaszra nem méltatták őket. 1990 áprilisában azután sok levelezés után, három darabot, a nyárádszentmártoni és désfalvi kelyhet, valamint a kolozsvári pathénát visszaadták. Azóta többször kérték a további kegytárgyak visszaadását, de sorozatos miniszteri utasítások ezt megakadályozták. 2000-ben már törvény írta elő jogos tulajdon visszaadását. Végül a minisztériumi bizottság véleménye alapján engedélyezték a visszaszolgáltatást. Elmentek Bukarestbe, hogy elhozzák a kegyszereket. A múzeum türelmet kért addig, amíg a törvény végrehajtási utasítását kibocsátják. Ezzel is eltelt két év. Újabb levélben kérték a törvény végrehajtását. Levelezés közben megkérdezték: miért kérik vissza. A minisztériumi bizottságnak újra jóvá kellett hagynia a visszaadást. Ez megtörtént 2005 áprilisában. Kiderült, hogy csak a kolozsvári úrvacsorai tányért adják vissza. A küküllődombói kehely a szakértők véleménye szerint a XIV. század végén vagy a XV. század elején készült gótikus munka. Tehát kb. 600 éves. Emiatt ez kincstári besorolást adták neki, ezért miniszteri rendeletre volt szükség kiadásához. Lassan ez is megszületett, 2005 május végén megkapták a kelyhet is. Harmincnégy év telt el a kegytárgyak elvétele és visszaadása között. /Mikó Lőrinc egyházi tanácsos: Unitárius kegyszereink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2006. február 9.

Az ALKISZ /Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ ifjúsági szervezet és az Ébresztő /Dicsőszentmárton/ diáklap február 4-5-én a magyarkirályfalvi, küküllődombói, ádámosi és dicsőszentmártoni iskolásoknak szervezett sí- és szánkótábort a Bogdánon. A napokban a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium negyvenöt diákja töltheti ugyanitt vakációját. /ALKISZ-Ébresztő tábor diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

2006. július 5.

Amitől a Külüllódombón az alszegiek évek óta tartottak, bekövetkezett. Egy felhőszakadás nyomán kiöntött nem a Kis-Küküllő, sem a Nagy- Küküllő, hanem a dombói „szerelempatak”, s betonkerítéseket elsodorva árasztott el jó néhány házat, sodort el állatokat, szennyezett kutakat. A falu bejárata környékén lakó 30-35 család évek óta több ízben is kérvényezte a Nagypatak medrének szélesítését, mélyítését, a gondatlan gazdák felszólítását a meder tisztítására. Mindhiába fordultak a polgármesteri hivatalhoz. A hirtelen áradáskor a fiatalok összefogásának köszönhetően az éjszaka sötétjében, hatósági segítség nélkül, mellig vagy nyakig érő vízben sikerült homokzsákos gátat emelni, így védve meg a házakat attól, hogy ne ömöljön még több víz a szobákba, konyhákba. A polgármester ott volt a csaknem vízbe fúló fiatalemberek mellett, a kocsijából nézte a történteket. /Simon Kerekes Csilla: Nyugodt álma volt, polgármester úr? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2006. július 29.

Július 23. és 29. között zajlik Ádámoson az immár hatodik éve megrendezett szórványtábor. A tábort az alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúság Szövetség (ALKISZ) szervezi meg minden évben. Gagyi Zoltán, az ALKISZ elnöke tájékoztatott: százöt gyermek érkezett a táborba. Anyagi gondok miatt idén csak egy hétig tart a tábor. Magyar szórványtáborról volt szó, az Ádámosi Polgármesteri Hivatal nem tudja hivatalosan támogatni a kezdeményezést, a román nyelvű tanácsosok ellenállása miatt. Az egyik nap fellépett a küküllődombói fúvószenekar, a dicsőszentmártoni Kökényes néptáncegyüttes pedig táncházat tart a táborlakóknak. /Menyhárt Borbála: Hasznosat kellemesen. Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

lapozás: 1-18