udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
11
találat
lapozás: 1-11
Helymutató:
Küküllőmente
2004. április 28.
Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2004. szeptember 1.
A szamosújvári börtönből negyven évvel ezelőtt szabadult lelkészek és vallási meggyőződésük miatt üldözöttek Szamosújváron jöttek össze, hogy emlékezzenek. Az istentiszteletet követően látogatás tettek a börtönben. A találkozón részt vett Vitéz Veress Zoltán, a Küküllőmenti 56-os szervezkedés egyik főszereplője, akit bátyjával együtt tartóztattak le. /(Rostás-Péter Emese): Emlékezés ünnepi hálaadással Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./2005. július 8.
A Szent József Gyermekotthon működése 2003 szeptemberében indult Szovátán. 2004 nagyhetére beköltözhetővé vált az új otthon, azonban leégett az épület. A munkálatok újból elkezdődtek, az új gyermekotthon most már majdnem teljesen elkészült. Gyermekvédelmi tevékenységük többféle. Egyes családok gondjai ruhaadománnyal, élelmiszercsomaggal megoldhatóak. Napközi otthonos foglalkoztatás célja a hátrányos helyzetű, de jó képességű gyerekek segítése, naponta délután. A napközik öt helységben működtek az elmúlt tanévben: Nyárádszeredában, Vármezőn, Sóváradon, Kibéden és Illyésmezőn. Ezt a hálózatot szeretnék tovább bővíteni a jövőben Szovátán és környékén, a Nyárád és Küküllő menti falvakban, a Gyergyói- és a Csíki-medencében. /Pál Marika és Szilágyi Réka: Önkénteseket munkatársakat várnak a szovátai gyermekotthonba. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./2005. augusztus 4.
A Küküllő-menti Szászszentlászló községhez tartozó Almakeréken a település fennállásának 700. évfordulóját ünneplik augusztus 3–8. között. Az öt napig tartó emlékünnepség az interkulturalitás jegyében zajlik, mert ma is szép számmal élnek itt szászok, vannak magyarok is, de a falut többségében románok lakják. Fellép a falu fúvószenekara, bemutatják a helység, valamint az Apafi család történetét, lesz utcabál, és orgonakoncertet is tartanak a Boldogasszony tiszteletére emelt gótikus templomban, amely egyike a legszebb szász vidéki erődtemplomoknak. /Fám Erika: Az Apafiakra emlékeznek Almakeréken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2005. október 4.
Október elsején, a zene világnapján ötödik alkalommal rendezett Bonyha református közössége kórustalálkozót. A Küküllőmente falujában zsúfolásig megtelt a kazettás ősi templom. Fellépett a sáromberki Református Vegyes Kar, a gógánváraljai Református Kórus, a marosvásárhelyi Szabadság úti Ifjúsági Kórus, a marosvásárhelyi Hozsanna Kórus, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar és a helybeli kórus. A találkozó öt évvel ezelőtt Dénes Előd lelkipásztor- karnagy kezdeményezésére jött létre. /Kovács András karnagy: V. Egyházzenei Kórustalálkozó Bonyhán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./2005. október 5.
Október elsején kezdődtek a Dicsőszentmártoni Kulturális Napok, amelyet a Kis-Küküllő Alapítvány rendezett. A kuratórium elnöke, Kakassy Sándor elmondta, a rendezvények nemcsak a magyar közösségnek szólnak. A Kisvállalkozások a jövő Európájában címmel meghirdetett tanácskozáson Lázár Balázs az ITD Hungary, a magyar kormány beruházási vállalkozásfejlesztési-támogatási ügynökség tevékenységét mutatta be. Megrendezték a Kis-Küküllő menti magánbortermelők versenyét. Ezután díjakat adták át. Pro Urbe-díjat kapott dr. Sóvágó László, a testvértelepülés, Hajdúszoboszló polgármestere, a magyar közösség kapcsolatainak ápolásáért. Kitüntették dr. Vincze Ferencet, a hajdúszoboszlói önkormányzat főjegyzőjét, neki köszönhetően léphetett fel a dicsőszentmártoni Népszínház az anyaországban, továbbá 1 millió forintot juttattak a Kis-Küküllő Alapítványhoz, amiből megoldják a Közművelődési Központ téli fűtését. Sikeres volt a kolozsvári Puck bábszínház vendégjátéka. Bemutatták Csepregi András és Csepregi Henrik: Dicsőszentmárton régi képekben című kötetét. /Vajda György: Dicsőszentmártoni Kulturális Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./ 2005. november 18.
Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke beszélt a szórványmisszióról, a szórványprogramokról és az alapítvány tevékenységéről. Rendszeres tevékenységük az algyógyi szórvány-lelkésztalálkozó és szórványtovábbképző, a szórványdíjazás, a szórványlap szerkesztése, tanácsadási munka lelkészeknek, pedagógusoknak. Emellett fontos az amerikai erdélyi szórvány-testvérkapcsolat is, a Válassz testvért mozgalom, amelyik egyedülálló a maga nemében: amerikai magyar családok rendszeresen támogatnak egy szórványgondozó egyházközséget és lelkészt. Ebben az évben szerették volna szervezni az Egyház és anyanyelv című konferenciát, mert égetővé vált a nyelvhasználat, nyelvcsere, nyelvváltás a romániai magyar történelmi egyházaknál és híveiknél. Folytatják a gyülekezetjárást az egyetemistákkal, teológusokkal, továbbá a romtemplomok takarítását, a nyári gyülekezeti missziót és a magyarságfelmérést. Emellett segítenek a rászorultakon, elsősorban nagycsaládosokon és gyermekeken. Nagyon fontos a Holt-tenger dokumentációs program. Erdély szórványterületein ugyanis gyors ütemű a tárgyi, szellemi értékvesztés, lassan alig marad utolsó tanú, emlékező egy-egy településen. Néhány éve kezdték el ezt a programot, hogy ezen a területen rögzítsenek mindent. A szórványközpontok között vannak a gyülekezeti házak, otthonok, menhelyek. Az igazán nagy feladatot az oktatási központok látják el. Ezek líceumok és elemi iskolák közé szerveződnek: falusi vagy városi bentlakások. A tudatos tervezés nyomán születhettek új oktatási intézmények, iskolák, mint a nagybányai Németh László, a máramarosszigeti Leöwey Klára Gimnázium, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a szilágysomlyói önállósuló magyar iskola. Különleges arculatot kölcsönöznek a szórványközpontoknak a teleházak, faluházak, magyarházak. További feladat a lefedetlen területek behálózása, különös tekintettel a Mezőségre, a Küküllők mente szórványvidékeire és Dél-Erdélyre. Nagy gond ezeknek az intézményeknek a fenntartása. A normatív jellegű fenntartás életbevágóan fontos. Sürgős feladat befejezni az építés alatt álló válaszúti, besztercei, felőri bentlakásokat. Anyagi okok miatt bezártak a medgyesi és hétfalusi iskolai bentlakások. A Diaszpóra Alapítvány foglalkozik a Kárpátokon kívüli misszióval is. 1996-ban jártak először a fiatalokkal Havasalföldön, a következő évben ezt Moldvában és Dobrudzsában folytatták, és azóta minden évben legalább egy kis csoport fiatal az ott élő és szolgáló lelkészekkel bejárja a Kárpátokon kívüli régiókat. Ebben az évben ellátogattak a régi Méhed, mai nevén Mehedinti megyébe, Szörényvárára (Turnu Severin). A regáti magyarság egy része rejtőzködve csendesen beolvadt, más része próbálja őrizni önazonosságát. /Dézsi Ildikó: „Szórványjárásunk célja a segítés, a szolgálat” Interjú Vetési Lászlóval, a Diaszpóra Alapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ 2005. december 30.
A Maros, a Nyárád és Küküllő mentén sok gazda fogott falusi vendéglátásba, vidéki turizmusba. Többen a szállásadás mellett programokat szerveznek, a Felső-Nyárád mentén például gyógynövénygyűjtésre, gyalogtúrákra, lovagolni stb. invitálják vendégeiket. A mikházi születésű Janka Béla, aki ma New Yorkban él, fogékony maradt a vidéki élet iránt. Bízik abban, hogy a szülőfaluja is kínál olyan értékeket, amelyekért érdemes oda látogatni idegeneknek. Eddig 300 ezer dollárt ruházott be: panziót épített, 800 négyzetméteres felületen zöldövezetet, sétányt, gépkocsiparkolót alakított ki. A fogadó földszintjén ízlésesen kialakított vendéglő, bár várja a vendégeket. Mikházán ezzel hét új munkahely létesült. Turistavonzó itt a mikházi búcsú, továbbá a Mikházi Napok rendezvényei és a Csűrszínház is. Janka Béla folytatja a beruházást. A jövő évben sátortáborhelyet alakítanak ki, faházat is építenek. /Kilyén Attila: Mikháza a falusi vendégfogadás útján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./2006. január 21.
Marosvásárhelyen 1906-ban 48 magyar és német nyelvű kiadvány jelent meg, amikor a város lélekszáma még nem érte el a húszezret. Száz évvel ezelőtt a hat nyomdában, a marosvásárhelyi kiadványok mellett, mezőségi, gyergyói, küküllő-menti lapokat is nyomtattak. 1906-ban Marosvásárhelyen négy napilap /Székelység, Független Székelységet, Szabadságot és Székely Ellenzék/, továbbá nyolc hetilap /Derű, Székely Hírlap, Székely Iparos, Székely Lapok, Ellenőr, Közérdek, Marosvölgy és Székely Világ/ látott napvilágot. /Csifó János: A százéves Székely Világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./2006. január 31.
Egyelőre még csak kevesen döntöttek úgy, hogy évi 100 vagy 50 eurós életjáradék fejében megválnának földjeiktől. “A termőföld évszázadokon keresztül éltette és eltartotta a küküllő-menti embereket, s ez maradt az egyetlen lehetőség a jövőre, az uniós körülmények között is, hogy megmaradjanak ezen a földön. Bűn lenne elherdálni őseink véres verejtékével megszerzett földjeinket egy kétes és bizonytalan ügyletekkel kecsegtető életjáradék reményében” – vélekedik a küküllő-menti Hármasfalu gazdakörének elnöke, Nemes József. A társult gazdálkodás, a földek tagosítása lehetőséget nyújt arra, hogy egymást segítve az új körülmények között is kihozhassák a földből azt, amire képes. Dr. Scholcz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója szerint a szegényebb vidékek lakói válnak meg könnyebben a földjüktől életjáradék reményében. A Nagykároly környéki falvak lakói azonban nem adják el a földet. Ott a határszélen különösen nagy értéke van a jó földnek. Egy év múlva, mikor Románia az EU tagja lesz, a föld is felértékelődik. Gotthárd Béla székelyudvarhelyi ügyvéd szerint a törvényt nem ismertették kellőképpen, kevés információ jutott el a falun élő idős földtulajdonosokhoz. A közbirtokosságoknak lehetőségük lenne, hogy az eladó földeket megvásárolják. Rajtuk áll, hogy a székelyföldi termőföld ne kerüljön ebek harmincadjára. /Mi lesz veled, erdélyi föld? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2006. május 25.
Dicsőszentmártonban május 13-án és 14-én a Kis-Küküllő Alapítvány, a helyi RMDSZ, az RMPSZ helyi szervezete és az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /ALKISZ/ rendezésével tizenhatodik alkalommal tartották meg a Küküllő menti általános iskolások népdaléneklő- és szavalóversenyét, valamint a Küküllő menti líceumi tanulók szavalóversenyét. Az anyanyelv ápolása az elsődleges cél, emellett hagyományápoló szerepe is van e versenyeknek. /Szlovácsek Ida: Él a vers és a népdal a Küküllők mentén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
lapozás: 1-11