udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Helymutató: Bács-Kiskun megye

1998. május 26.

A Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió irodalmi társaságai tartottak találkozót máj. 24-én Szegeden a helyi Dugonics Társaság rendezésében. A hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezett találkozóra Magyarországból Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből, Romániából Temesvárról és Aradról, Jugoszláviából pedig Zentáról érkeztek irodalmi társaságok képviselői azzal a céllal, hogy megismerjék egymás tevékenységét, terveit. Szándékaik szerint erősíteni kívánják a határ menti kulturális együttműködést. Hiszen a három országot érintő régióban élők sok szállal kötődnek egymáshoz - hangzott el a civil szféra és a kultúra kapcsolatáról tartott kerekasztal-beszélgetésen. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben minden második évben Szegeden, közbülső esztendőkben pedig az Eurorégió más-más országában tartanak hasonló találkozót. Az irodalmi társaságok képviselői délután ünnepi felolvasóülésen emlékeztek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. /MTI/

2000. június 10.

Magyar, román és szerb nyelven jelenik meg Gyulán az Eurorégió, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja, amely a tervek szerint az idén négyszer jelentkezik. Az első szám a térség művelődési és művészeti életét mutatja be Szolnoktól Újvidékig, Szegedtől Temesvárig. Az Eurorégió három ország - Magyarország, Románia, Szerbia - kilenc térségében /Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban, a Vajdaságban, illetve Aradban, Temesben, Krassó-Szörényben, Hunyadban/ élő, három nyelven beszélő hatmillió embert átfogó táj lapja. /"Eurorégió" három nyelven. Gazdasági lap bemutatója Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. július 12.

A Bács-Kiskun megyei múzeumok székelyvarsági kutatócsoportja dr. Bárth János vezetésével megjelentette a Székelyvarságról szóló monográfiát Kecskeméten. Az 576 oldalt kitevő néprajzi monográfia összeállításában közreműködtek székelyudvarhelyi kutatók is. A Székelyvarságról írt néprajzi monográfiával a kecskeméti-székelyudvarhelyi kutatócsoport a magyar nép tanyavilágát mutatta be. /Dr. Kardalus János: Havasalja havasa. Székelyvarság néprajzi monográfiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2001. április 12.

Ápr. 11-én együttműködési megállapodást kötött a bűnüldözés és a bűnmegelőzés hatékonyabbá tételére Kecskeméten Bács-Kiskun és Maros megye rendőrfőkapitánysága. A Magyarország és Románia közötti kormányegyezményen, illetve a két ország legfelsőbb rendőri vezetőinek felhatalmazása alapján született, egyelőre a jövő év végéig szóló megállapodás dokumentumát a két megye rendőrfőkapitánya, Gergényi Péter dandártábornok és Vasile Cotoara ezredes írta alá. /Együttműködés a bűnüldözésben. Bács-Kiskun és Maros megyei megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2001. szeptember 24.

Monumentális kőkeresztet készíttetett Maksa község lakóközössége, melyet a magyarországi testvértelepülésnek, Harkakötönynek (Bács-Kiskun megye) ajándékozott. Ez az első ilyen jellegű emlék, ami a Székelyföldről érkezik az anyaországba, a magyar kereszténység 1000 éves évfordulójának emlékére. /(kisgyörgy): Emlékkereszt kőből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1997. november 21.

Nov. 21-én Szegeden aláírták a Duna-Maros-Tisza Eurorégió alapító okmányát. Az alapító tagok magyar részről Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, Jugoszláviából a Vajdaság, román részről Arad és Temes megyék. Krassó-Szörény és Hunyad megyék is csatlakozni szeretnének. Az együttműködés a helyi önkormányzatok között, illetve a gazdasági, kulturális és tudományos terülten bővül. Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára levélben üdvözölte az új régió megalakulását. A térség gazdasági-kulturális és turisztikai együttműködését előmozdítani hivatott eurorégió fontosságáról beszédesen vall két számszerű adat: a régió területe 77.243 négyzetkilométer, összlakossága pedig megközelíti a hatmilliót. Az eseményen a román kormány nevében Remus Opris kormányfőtitkár mondott köszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./

1998. szeptember 14.

Békéscsabán tanácskozott a Duna-Körös-Maros-Tisza /DKMT/ Regionális Együttműködés elnökeinek fóruma. Az 1997. novemberében Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyék, valamint négy szomszédos romániai megye és a jugoszláviai Vajdaság által életre hívott szervezet vezető testületének Békéscsabán rendezett tanácskozása alkalmából Lechmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, a DMKT soros elnöke elmondta, hogy az elnökök értékelték a csaknem egy éves működésük során felhalmozódott tapasztalatokat. Megállapították, hogy meg kell határozni azokat a regionális jelentőségű fejlesztési célokat, amihez kiinduló alap lehet a Békés megyében már elkészült területfejlesztési koncepció, illetve ennek summázata, a délalföldi összesítés. Az elnökök mostani ülésükön tízmillió forinttal közös alapot hoztak létre az előkészületek költségeinek fedezésére, és felállították azt a bizottságot, amely a következő ülésükre megszervezi a DKMT égisze alatt működő jogi személyiségű regionális fejlesztési társaság megalapítását és az ehhez szükséges munkaszervezet kialakítását. A DKMT központja várhatóan Szegeden lesz. /Regionális konferencia volt Békéscsabán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2002. június 20.

Fehér megyével barátságot kötött Bács-Kiskun megye küldöttsége, névszerint Nagy Ferenc és Cseh Szakáll Sándor megyei alelnök tartózkodott pár napig Gyulafehérváron, hol Ioan Rus prefektussal, Ioan Maier alelnökkel folytatott eszmecserét a két megye között zajló kapcsolatok állásáról. A kormánybiztos a megyében élő magyar etnikum jogainak a legszigorúbb módon való tiszteletben tartásáról biztosította a vendégeket. Ezután az erdélyi román ortodoxia fellegvárába és a remetei sziklaszorosban elterülő ortodox kolostorba vitték a vendégeket. Vajon mikor jut el Nagyenyedre is a magyar küldöttség, tette fel a kérdést a lap. /(győrfi): Bács-Kiskun megyéből Gyulafehérvárra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2004. április 5.

Háromnapos konferencián vettek részt a hét végén Déván a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió szakszervezeti vezetői. Hunyadi kezdeményezésre Arad, Temes, Krassó-Szörény, Békés, Csongrád, és Bács-Kiskun megyék, valamint Vajdaság képviselői az együttműködés elmélyítése mellett foglaltak állást. Déván a magyarországiak és a vajdaságiak a romániai szakszervezeti, illetve munkatörvénnyel ismerkedtek. – Bizonyos részeket módosítani kell 2007-ig, az EU-csatlakozás várható időpontjáig, mondta Sárosi Péter Bács-Kiskun megyei szakszervezeti vezető. Különösen a kollektív munkaszerződés rendszere tér el lényegesen az EU jogszabályaitól. /Chirmiciu András: Tapasztalatcsere az EU-integráció küszöbén. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. május 24.

A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (DKMT) legkésőbb a jövő év közepéig elfogadja a területéhez tartozó három különböző országrészre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervet – közölte a Varga Zoltán, a DKMT soros elnöke. Első lépésben szakértők segítségével feltárják az eurorégió térségének – Romániában Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megye, magyar oldalon Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, Szerbia és Montenegróban a Vajdaság – erősségeit és gyengeségeit. /Közös fejlesztési terv. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2004. június 23.

Megkezdődött a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) eurorégiós együttműködés stratégiai programjának kidolgozása. A múlt hét végén a magyarországi Orosháza-Gyopárosfürdőn kétnapos konferenciát rendeztek. A magyarországi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés, a romániai Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyéket, valamint a Vajdasági Autonóm Tartományt tömörítő szövetség mintegy 5 millió ember érdekeit képviseli. Olyan program kidolgozását kezdték el, amelynek eredményeként a 2007–2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a DKMT jó eséllyel pályázhat határon átnyúló fejlesztések támogatására. A tervek között szerepelhet a Temesvár és Szeged közötti két nyomtávú villamosított vasútvonal kiépítése, az Arad és Fiume/Rijeka közötti vasútvonal korszerűsítése, a Bega-csatorna újra hajózhatóvá tétele, valamint az M5-ös autópálya továbbépítése Thesszaloniki irányába. /DKMT eurorégiós stratégiai program. Vasutat építenek Temesvártól Szegedig, korszerűsítik az Arad-Fiume vonalat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2004. december 9.

Székelyföldön radikális formát öltött az elmúlt két napon az elégedetlenség. A Hargita megyei önkormányzat nyílt levélben fordult testvérmegyéihez, azaz Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseihez. A levélben a megyei önkormányzat elöljárói jelzik: az elkövetkező hetekben-hónapokban felül fogják vizsgálni a testvérmegyei kapcsolatokat azokkal a megyékkel, ahol a nem szavazatok voltak többségben. Dec. 6-án sepsiszentgyörgyi lakosok tucatjai a Szent József-templomban álló Szent István-szobor előtt gyertyagyújtással tüntettek a kettős állampolgárságért, a népszavazás kudarca miatt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) felhívására. /Nem csitul az elégedetlenség a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2004. december 14.

Hargita Megye Tanácsa nyílt levelet intézett a testvérmegyékhez, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseinek.    A népszavazás után a határon túli magyarok elveszítettek egy illúziót, azt, hogy saját magukon kívül valakire is számíthatnának. Az elkövetkező hetek, hónapok alkalmasak lesznek arra, hogy újraértékeljék kapcsolataikat testvérmegyéikkel, kiváltképpen azokkal, ahol a NEM szavazatok voltak többségben. /Testvérmegyei kapcsolatok újraértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2005. március 22.

A magyarországi Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolások Közművelődési Egyesülete által a kistelepülések kisiskolásainak kiírt anyanyelvi és matematikai versenybe az anyaországiakon és a vajdaságiakon kívül idén az Arad megyeiek is bekapcsolódhattak. A Lakiteleken tartott kétnapos döntőre az Arad megyei gyerekek és kísérőik – 29 tanuló és 13 pedagógus – mentek, díjakat és dicséreteket is begyűjtöttek. A verseny mellett minden résztvevő kapott emléklapot és gazdag könyvcsomagot – az Apáczai Könyvkiadó, a Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzeti Oktatási Központ jóvoltából. /Kiss Károly: Kis nyelvészek, kis matematikusok. Díjakkal tértek haza Lakitelekről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2006. április 1.

A három ország szomszédos térségeit “egyesítő” Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió közgyűlését tartották meg március 31-én Temesváron. A Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei önkormányzatok, az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei tanácsok, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány alkotta regionális együttműködés soros tanácskozásán a kereskedelmi kamarák is képviseltették magukat. A jelenlévők eldöntötték: április végéig minden projektet összesítenek. /P. L. Zs.: DKMT-közgyűlés a kamarák részvételével. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2006. május 9.

A Rákosi-érában és az 1956-os forradalomban való részvétel miatt másodszor is börtönbüntetésre ítélt jogászdoktornak, a fel­sőcsernátoni dr. Rákossy Árpádnak szobrot állító igyekezet többször is elakadt, most újra van remény. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, dr. Bodóczky László, a sepsiszentgyörgyi származású Péter Zoltán kecskeméti vállalkozó közvetítésével lebonyolított megkeresés nyomán újabb adatokat közölt dr. Rákossy Árpád 1951. és 1958. évi elítélésével kapcsolatosan. Ugyanő közölte dr. Zinner Tibor Megfogyva és megtörve című, 2006-ban megjelent könyvének dr. Rákossy Árpádra vonatkozó oldalait. Kezdeményezés történt az ítélet semmissé nyilvánítása érdekében. Az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folyamatban van. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság emléktábla állítását tervezi dr. Rákossy Árpád és több bíró kollégája emlékére, akik részben társai voltak az első, 1951-es ügyben, valamint az 1956-os forradalomban vezető szerepet vállaló bírók emlékére. A Chicagóban élő, felsőcsernátoni származású Demeter (Dezső) Edit dollár adományt juttatott el a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület folyószámlájára a szoborállítás tervének kivitelezésére. Az összeg a chicagói Szabad Magyar Református Egyháztól származik. Dr. Rákossy Árpád életútját és bírói ténykedését, példaértékű emberségét szülőföldjén nem ismerik. Ez nem csoda, hisz az ifjú Rákossy Árpád 1919-ben menekült Debrecenbe, majd Budapestre, ahol a megszálló román csapatok ,,utolérték” és letartóztatták, szabadulása után Budapesten telepedett le. Nélkülözések között a szegedi egyetemen két jogi diplomát szerzett.   Dr. Rákossy Árpád 1940-ben, a második bécsi döntés után a sepsiszentgyörgyi megyei bíróságra kapott kinevezést. A román átállás után Kézdivá­sárhelyre költözött, itt a szovjet hadsereg parancsnokától főszolgabírói megbízatást kapott, ezt a tisztet három hónapig látta el, majd a lakosság újabb három hónapra megválasztotta.  1945 nyarán visszaköltözött Sepsiszentgyörgyre. 1948-ban a román hatóságok sok társával együtt kiutasították szülőföldjéről (illetve az országból) azzal az ürüggyel, hogy az 1940-es bécsi döntés után magyar ejtőernyős tisztségviselőként érkezett Háromszékre, holott ő a szülőföldjére tért vissza. Rövidesen a kecskeméti bíróság élére került, és itt 1951-ben először azért ítélték el, mert a bírói tanács elnökeként kezdeményezte egy tanyasi gazda és szomszédja felmentését a háborús bűn elkövetésének vádja alól, bizonyítottnak látván azt, hogy a Kovács Balázs nevű vádlott önvédelemből szúrta le a tanyáján őt bántalmazó és megalázó részeg orosz katonát, aki feleségére és lányára szemet vetve őt akarta kivégezni.  Dr. Rákossy Árpádot és több társát az ÁVO letartóztatta. Kovács Balázst kivégezték, társát, aki segített neki a tetemet eltüntetni, tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték. Rákossy és társainak koncepciós elítélése egyben a magyar jogászok általános megfélemlítésének, az állásukból való eltávolításának a pere is volt. (Több mint ezer jogászt ítéltek el vagy kényszerítettek arra, hogy állását elhagyja.) Dr. Rákossy Árpád 1956 februárjában szabadult. 1956-os forradalomban való részvétele miatt újabb pert akasztottak a nyakába. Cser­nátonnak, ahová hamvait végakarata szerint hazahozták, emlékeznie kell, munkásságát és emberi tartását Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásár­helynek, Székelyföld egészének méltányolnia kell, írta Sylvester Lajos. Az Ikafalváról Budapestre áttelepedett Fetés András sokat tett     Dr. Rákossy Árpád emlékének megőrzéséért.   /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor szobortalapzatára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2006. november 29.

Bemutatkozásokkal kezdődött a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió november 28-i temesvári közgyűlése, mert a három magyarországi tagmegye (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád) közgyűlését újonnan megválasztott elnökségek képviselték. Constantin Ostaficiuc soros DKMT-elnök bemutatta a közös román-magyar kormányülés napirendjének eurorégiós vonatkozásait. A Triplex Confinium hármas határkő ipari park megvalósíthatósági tanulmánya költségvetését egyhangúlag szavazták meg a közgyűlés résztvevői. Felmerült egy közös eurorégiós brüsszeli képviselet létrehozásának ötlete is. /Temesváron ülésezett a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék