udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 15 találat lapozás: 1-15

Helymutató: Lendva

1998. augusztus 25.

Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./

1999. május 6.

A Kárpát-medencében működő magyar kulturális ernyőszervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselői az 1996-ban szervezett budapesti és az 1997-es lendvai kezdeményezést folytatva, május 6-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartottak. Ezen a tanácskozáson a következő ajánlásokat fogadták el: 1. Szükségesnek tartják a magyar kulturális szervezetek állandó és folyamatos információcseréjét, azzal a céllal, hogy a szervezetek ismerjék meg egymás tevékenységét, tervezett és megrendezésre kerülő programjait. Ennek az információcserének eszköze lehet a nyomtatott és az elektronikus sajtó, egy évente megjelentetendő programfüzet és az internet. Felkérik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, hogy honlapján ezeket a programokat helyezze el. 2. Szükségesnek tartják, hogy évente más?más kárpát-medencei országban rendezzenek "szabad fórumot" a feladatok egyeztetésére és az együttműködés megszervezésére. Ezen a "szabad fórumon" mindegyik magyar kulturális "ernyőszervezet" képviseltesse magát, és jelen legyenek azon a magyar kormány illetékes intézményei is. 3. Felkérik a magyar kormányt, hogy az Állandó Magyar Értekezlet létrehozandó kulturális szakosztályának munkájába vonja be a magyar kulturális ernyőszervezeteket és támaszkodjék a kárpát-medencei magyar civil társadalom tevékenységére, vegye figyelembe e szervezetek törekvéseit, ajánlásait. A tanácskozás résztvevői arra törekszenek, hogy olyan információs és szervezeti "hálót" hozzanak létre, amely hatékonyabbá teszi a magyar kulturális szervezetek szolidaritását és együttműködését. A közös nyilatkozat aláírói: Romániából az EMKE Országos Elnöksége, Magyarországról az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Írószövetség, a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Szlovákiából a Csemadok, Jugoszláviából a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, és Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Szlovéniából a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselői. /Közös nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

2000. március 2.

A magyar kormány 1998. decemberében hozta létre az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság anyanyelvi felsőoktatásának, szakképzésének, pedagógus továbbképzésének támogatására. Egy éves tevékenységükről Budapesten, február 25-én tartott sajtótájékoztatót a kuratórium elnöke, dr. Berényi Dénes akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete - Debrecen) és Csete Örs, a Közalapítványi Iroda igazgatója. Az alapítvány munkáját Tanácsadó Testület segíti, tagjainak többsége a környező országok kiemelkedő oktatási szakemberei közül kerül ki: Bauer Győző professzor (Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézete - Pozsony), Pisnják Mária szaktanácsadó (Szlovénia - Lendva), dr. Korhertz Tamás magiszter (Jugoszlávia - Szabadka), Dékány Zsuzsanna (Horvátország - Suza), Wurst Erzsébet (Ausztria - Bécs), dr. Péntek János professzor (Babes-Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár), dr. Tonk Sándor történész (Kolozsvár), dr. Soós Kálmán kandidátus - (Ukrajna - Beregszász, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese). A közalapítvány támogatási célkitűzései az anyanyelvű felsőoktatás és szakképzés széles körű tevékenységi területeit érintik: intézményrendszer erősítése, bővítése, helybeli és anyaországi résztvevő oktatók javadalmazása, továbbképzése, tanulók, hallgatók ösztöndíjas támogatása, kollégiumi ellátásuk biztosítása, szakképzési és felsőoktatási tananyagok, segédanyagok, kutatási eredmények kiadása, terjesztése, anyanyelven történő kutatómunka,; informatikai rendszerek megerősítése, kifejlesztése stb. - A támogatás pályázati alapon történik. Magánszemélyek nem pályázhatnak, csak jogi személyiséggel rendelkező non-profit civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, intézmények. Kiemelt támogatásban részesült Felvidéken a Kálvin János Teológiai Akadémia, Kárpátalján a Beregszászi Tanárképző Főiskola és Erdélyben a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Százalékos arányban a 475 millió forintot - a beérkezett pályázatok alapján - a következőképpen osztották szét: Erdély 64%, Felvidék 12%, Kárpátalja 11%, Vajdaság 8%, határon túliak anyaországi képzése, továbbképzése 3% és a nyugati szórványmagyarság 2%. - A 2000. évre összesen 750 millió forint áll az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére. A három főbb támogatási programcsomag. a/ A határon túli magyar szakképzés intézmény- és képzési szerkezetét megrajzoló kutatás támogatása. Fel kell deríteni, milyen intézményekkel rendelkezik a határon túli magyarság, milyen is pontosan a szakképzés intézmény- és képzési szerkezete a környező országokban. Erről tényleges felmérést még nem készítettek. b/ A szülőföldjükön, illetve a Magyarországon tanuló (szak- és felsőoktatás) határon túli magyar fiatalok ösztöndíj-kiegészítése. c/ Pedagógus- és oktató továbbképzés a szakoktatás és felsőoktatás területén. Ide kapcsolódik a szakoktatás és felsőoktatás területén dolgozó fiatal oktatók életkörülményeinek javítása is. /Apáczai Közalapítvány - az anyanyelvű oktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2001. január 30.

Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanácselnök Magyarországon különböző szervezetekkel és a testvérmegyékkel tárgyalt. Budapesten a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökével, Edvi Péterrel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral a csíkszentmártoni gyermekotthon beruházása ügyében tárgyaltak. A magyarországi partnerrel közösen építik meg az elhagyott csecsemőket befogadó központot. A Zala megyei Közgyűlés hivatalos meghívására érkezett Zalaegerszegre Hargita megye küldöttsége. Zala megyében, ezek 60%-ban saját jövedelmükből finanszírozzák tevékenységüket. A küldöttség tagjai rövid látogatást tettek Muravidékre. Szlovéniában meglátogatták a lendvai várat. /Ígéretes kapcsolattartás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2001. június 29.

Június 17-19-én a budapesti Magyar Művelődési Intézet a szórvány közművelődésről szervezett meghívásos tanácskozást. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Őrvidék és Kárpátalja szórványképviselete elméleti, tanulmányi és helyi beszámolók alapján e korszakos problémákról alkotott képet, fogalmazhatott meg stratégiát. Gereben Ferenc, művelődésszociológus a felmérés alapján kifejtette, hogy Erdélyben legmagasabb az olvasási kultúra, legbővebb az elolvasási ízlésképlet. Gazda József nyugalmazott magyartanára megmaradási stratégiákat összegezte. Az oktatási, politikai, egyházi, művelődési, társadalmi stratégiák kellenek a fennmaradás érdekében. A szórványok beszámolói szerint a településben, nemzetben gondolkodók körében az értékek, a szimbólumok felértékelődnek. Alkotó értelmiségre, polgári életformát teremtő vezetőkre, megmaradást vállaló rimaszombati, lendvai, becskereki, belényesi, ipolyi, burgenlandi és aradi kulturális vállalkozókra, lelkészekre, múzeumigazgatókra, tanárokra, tanítókra, orvosokra, írókra, a szórvány problémáira érzékeny emberekre van szükség. /Kárpát-medencei tanácskozás. Szórványban, a megmaradásért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2003. május 23.

Jánosi György (volt) gyermek-, ifjúsági és sportminiszter meghívására az RMDSZ-en kívül működő Magyar Ifjúsági Tanács tíztagú küldöttsége részt vett a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) máj. 16-18. között Munkácson megszervezett rendes ülésén. A tanácskozás napirendi pontjai között nem szerepelt a MIK tagságának bővítése, ezért Jakab István MIT-elnök kérte a minisztériumot, hogy a MIK soron következő, lendvai ülésére hívja meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) képviselőit, lehetőséget biztosítva ezáltal az erdélyi régió minél átfogóbb képviseletének. A MIT küldöttei sajnálattal vették tudomásul, hogy a MIÉRT képviselője ellenezte a MAKOSZ képviselőjének meghívását a kárpát-medencei ifjúsági szervezetek együttműködési fórumára, a MIK-re. /Megosztott ifjúsági mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2003. november 13.

Gyurcsány Ferenc miniszter erdélyi látogatása tovább mélyítette a MIT és Miért közötti konfliktust. Valószínűleg a hét végi lendvai Magyar Ifjúsági Konferencián csapódik majd le Gyurcsány Ferenc múlt hétvégi erdélyi látogatásának visszhangja. A MIK teljes jogú erdélyi képviselőjeként ugyanis a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nehezményezi, hogy Gyurcsány csak egy szűk órát szánt az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek vezetőségére, míg a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (Miért) külön is tárgyalt. Magyarországon most alakul a Magyar Állandó Értekezlet ifjúsági tagozata, amelyben kizárólag a Miért képviseli majd az erdélyi fiatalok szervezeteit."Ahelyett, hogy a Miért is a MIK-et erősítené jelenlétével, inkább külön szervezetet alakítanak. Ezen a szervezeten mennek át ezentúl az erdélyi ifjúságnak szánt pénzek" - nyilatkozta a Krónikának Somogyi Attila, a MIK Állandó Bizottságának tagja. "Elfogadhatatlan, hogy csak egy meghívotti helyet ajánlottak fel nekünk a MIK-ben" - érvelt Kovács Péter Miért-elnök. Kovács elmondta: kiegyensúlyozottságra törekszenek, nem lesznek aránytalanságok a támogatások elosztásában. Minden jel arra utal azonban, hogy a Miért nem is szeretne csatlakozni a Fidesz-kormány idején megalakult, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő fórumhoz. "Nem tudjuk elfogadni, hogy az ifi Máért osztja majd el a GYISM-től jövő pénzeket, hiszen a Máért tulajdonképpen politikai szervezet, és hiányoznak belőle az egyházak, valamint a civil társadalom képviselői. Gyurcsánynak sem futotta az idejéből, hogy meghallgasson minden szervezetet. Az alig egyórányi beszélgetés fele eltelt a bemutatkozásokkal, érdemi kérdésekre már nem kerülhetett sor" - nyilatkozta Sándor Krisztina MIT-elnök, aki szerint az a cél, hogy ellehetetlenítsék a MIK-et, s ezáltal pedig a MIT-et is. /Bálint B. Eszter: Kinek oszt kártyát...Tovább mélyült a MIT-Miért konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

1997. december 17.

A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./

2004. január 19.

Egerben, a Forrás Szabadidő Központban ötödik alkalommal rendezték meg az Ötágú síp üzenete versmondó versenyt. Dr. Lisztóczky László főiskolai tanár, a zsűri elnöke elmondta, „nemzetünk verselő nemzet. Egyetlen népnek sincs ennyi nagy poétája, mint a magyarnak, így hát szavalója sem". A versenyen határon túli szavalók is felléptek: Szlovéniából Lendváról, Szlovákiából – Dobóruszkáról, Vajdaságból – Magyarkanizsáról, Erdélyből pedig Gyergyóból érkeztek versenyzők. Az első díjat a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia nyerte. /Dezső László: Gyergyói siker Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2004. január 27.

Január 23-án Nagybányán a civil szervezetekkel találkozott a nagybánya-központú területi RMDSZ elnöksége a helyi RMDSZ székházában. A városban működő legtöbb civil szervezet (EMKE, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a helyi RMPSZ, a Magyar Tanítók Klubja, az Erdélyi Múzeum-Egylet helyi orvosi köre, az EKE Gutin osztálya, a Nagybányai Ifjak Szövetsége, az RMGE, valamint a Romániai Magyar Nők Szövetségének helyi fiókjai) egy-egy képviselője megjelent a tanácskozáson. A tevékenységhez szükséges pénzforrások megszerzésének nehézségeiről esett a legtöbb szó. Ludescher István felhívta a figyelmet, hogy immár hivatalosan az önkormányzatokhoz is lehet pályázatokat benyújtani. . /(Farkas E. Zoltán): Civil szervezetekkel... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2004. december 10.

Trianon után bő 80 évvel már hallani sem akarnak rólunk a testvéreink, olvasható a népszavazásról a hetilapban. A szavazás eredményében benne van a magyar utódkommunista elit unszolása, ijesztgetése. Ők 23 millió románnal jutottak hatalomra, most pedig a 800 ezer határon túli magyarral győztek. Panaszkodnak, hogy apad, öregszik az ország. De a magyarra nincs szükségük. Lehet arab, kínai, japán – csak magyar ne legyen. Vajon hogyan viszonyult volna a népszavazáshoz Lendvai Ildikó – ha Lendván élne? Az izraeli miniszterelnök egymillió ukrán zsidót hívott haza letelepedni. A közelmúltban pedig a francia zsidókat hívta haza. És nem félt, hogy összeroppan az ország, pedig ott lényegében háború van. A román állam több ezer moldovai románnak biztosított állampolgárságot, népszavazás nélkül. A népszavazás eredményének kihirdetése után Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke önelégülten állapította meg: „Elbuktak". Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig olyan lendülettel vitte végig a választási kampányt, mintha csak a szocialista pártról lett volna szó, s nem a nemzetről. /– kolozsvári –: Nem vártunk alamizsnát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

2005. február 16.

A Hitel folyóirat februári számának lap címoldalán ez olvasható: Nem, az nem lehet. Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. Csoóri Sándor, Vasadi Péter, Pozsgay Imre, Duray Miklós, Pap Géza, Sütő András, Gál Sándor, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Dudás Károly, Vári Fábián László, György Attila, Zsidó Ferenc, Sepsiszéki Nagy Balázs, Csata Ernő, Magyari Lajos, Koncsol László, Fekete Gyula, Kodolányi Gyula, Tőkéczki László, Ablonczy László, Czakó Gábor, Tornai József, Tamás Menyhért, Domokos Mátyás, Nagy Gáspár, Ács Margit, Alföldy Jenő, Márkus Béla, Görömbei András, Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, N. Pál József, Elek Tibor, Rott József, Száraz Miklós György, Sturm László, Prágai Tamás, Brém Nagy Ferenc, Mórocz Zsolt és Szabó István. A folyóirat kevés példányban jut el Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, Szabadka környékére, Lendvára. „Senki sem kötelezte a maradék Magyarországot arra, hogy megvonja az állampolgárságot azoktól, akik fölött áthelyezték az államhatárokat.” – írta Duray Miklós. „Egy néptől, mely évtizedeken át határain belül bambán tűri pusztítását, sőt besegít önpusztítással, nehogy nacionalistának pellengérezze ki a sajtó, nem várható el, hogy a határain kívül rekedt sorstársaiért ébredjen fel évszázada alvó lelkiismerete.” – állapította meg Fekete Gyula. Csoóri Sándor pedig arról írt, hogy a mai divatos és sikeres íróinknak egyetlen szavuk sincs arról, hogy miért sorvad, miért fogyatkozik ez a nép. „Magasban járó elmélkedésekből már régóta arra tudok következtetni, hogy saját esztétikájukat, gondolataikat, előítéletüket ismerik csupán. De azt a valóságot, amelyben maga az istenadta nép él idehaza vagy a határainkon kívül, egyáltalán nem ismerik, legfeljebb hallomásból, mint a hutukat.” /Nagy Pál: Mi történt velünk? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2005. március 15.

Március 14-én a budapesti Kossuth Rádió Székelyudvarhelyről, az itteni Príma Rádió stúdiójából jelentkezett. Székelyudvarhely mellett még négy stúdióból szólt az ünnep-előzetes: Felvidékről Pozsony, Kárpátaljáról Ungvár, Szlovéniából Lendva és a budapesti stúdió volt egy időben adásban. A meghatározó téma a mostani ünnep. A Kossuth Rádió munkatársa megállapíthatta, hogy Magyarországon a hagyományőrzés valamiféle kikapcsolódást jelent, addig itt létkérdés a megmaradáshoz. /Csáki Emese: Udvarhelyről szólt a Kossuth. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

2005. április 30.

Megjelent A magyar irodalom szolgálatában. Írások Pomogáts Béláról /Közdok Kiadó, Budapest/ című vaskos kötet, Beke György szerkesztésében. Pomogáts Béla tavaly októberben volt 70 éves, s a hű pályatárs, Beke György ebből az alkalomból gyűjtötte egybe a róla eddig megjelent írások java részét. Juhász Ferenc költő, „a haza közalkalmazottjának” nevezte Pomogáts Béla irodalomtörténészt, kritikust, irodalomszervező mindenest. Pomogáts Béla első könyve Kuncz Aladárról szóló monográfia volt. 2004-ig 66 önálló kötettel jelentkezett, ezenkívül 45 kiadvány szerkesztése, sajtó alá rendelése az ő nevéhez fűződik. Gyakorta beutazza a Kárpát-medencét Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig, Marosvásárhelytől Lendváig, Kassától Kolozsvárig, jelen van a szellemi élet fórumain. Pomogáts teljesítményének nem kis hányada erdélyi kötődésű: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája (1983), Jékely Zoltán. Monográfia (1986), Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban (1987), Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból (1989), A romániai magyar irodalom (1991), Erdélyi tükör (1995), Épülő hidak (1998), Leletmentés (2000), Műhely Erdélyben (2001), „Transsylvan hősköltemény” (2001), Változó Erdély (2001), Erdély hűségében (2002), Villanófényben (2002), Kulcsok Erdélyhez (2003), Erdélyi tetőn (2004), Erdélyi autonómia – európai integráció (2004)… S mindehhez hozzátehetjük az általa tető alá hozott gyűjteményes köteteket, válogatásokat is, például ezeket: Kuncz Aladár: Tanulmányok, kritikák (1973), Dsida Jenő: Út a Kálváriára (1985), Erdélyi magyar olvasókönyv (1989), Nyirő József: Leánykérés a havason (1989), Erdély jelene és jövője (Beke Györggyel; 1991), Sütő András: Mese és reménység (1991), Erdélyi városképek (1994), Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő (1998), Áprily Lajos emlékezete. A kor falára (2002), Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei (2002), Jelszó és mítosz (2003), Vajúdó idők küszöbén. Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései (2004)… Czine Mihállyal és Ilia Mihállyal együtt Pomogáts Béla tudatosította, hogy az egyetemes magyar irodalomnak nincsenek, nem lehetnek trianoni határai. /Nagy Pál: Méltó köszöntés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2005. július 6.

A kisebbségi körülmények között végzendő tehetséggondozás volt a fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet július 4-5-én tartott Kárpátalján a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága. A tudományos összejövetelen bemutatkoztak a helybeli magyar tudományos intézmények, szervezetek, előadásokat tartottak hazai és a környező országokbeli magyar tehetséggondozó kollégiumok képviselői, majd kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg a tannyelvválasztás kérdéseit. Az elnöki bizottság 1996 óta képviseli a Magyar Tudományos Akadémián a határon túli magyar tudományosság ügyeit. A bizottság évente kihelyezett ülésekkel kívánja előmozdítani a környező régiók jobb megismerését. Volt már kihelyezett ülés Nagyváradon, Csíkszeredában, Felsőőrön-Bécsben, Somorján-Komáromban. Az idei Beregszászon és Ungváron tartott tanácskozás után jövőre a szlovéniai Lendván jönnek össze. (MTI) /Magyar Tudományosság Külföldön. Kárpátalján ülésezett az elnöki bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék