udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Helymutató:
Lund
2005. május 17.
Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./2005. december 21.
Nagyváradon szimpóziumon értékelték Wagner Nándor szobrászművész életművét Erdélyből Svédországon át Japánig címmel. A művész életét Wehner Tibor művészettörténész ismertette, majd levetítették Gyulyás József Égi szférák, illetve a József Attila-szobor születése című filmjeit. Wagner Nándor a különböző kultúrkörökben is megtalálta a helyét. Wagner Nándor 1922. október 7-én született Nagyváradon. Érettségi után Budapesten a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, a háború megszakította mindezt. A háború után Magyarországon telepedett le, több szobrával díjat nyert. A magyarság erkölcsi feltámadását ábrázolta Corpus Hungaricum című munkája, mely 45 éves múzeumi raktárban pihentetése után Székesfehérváron avatták fel 1999. október 6-án. 1956-ban beválasztották a Képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ezért a forradalom leverése után el kellett hagyni az országot, Svédországba ment. Először Lundban rajzott tanított. Összesen nyolc szabadtéri emlékművét állították fel. 1969-ben feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel áttelepültek Japánba. Több pályázatot nyert, munkáit kiállították. Kerámiával is foglalkozott. Megalkotta híres Filozófusok kertje című nyolcalakos szoborkompozícióját, melyet halála előtt Budapestnek adott, ma a Gellért-hegyen látható. Wagner Nándor Japánban megfogalmazott hitvallása: „Biztos vagyok abban, hogy alkotásaimmal hazám javát szolgáltam. Ha a nemzet élni akar, Széchenyi István útján kell járnia!” /Gurzó K. Enikő: Wagner Nándor égi szférái. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 21./
lapozás: 1-2