udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
51
találat
lapozás: 1-30 | 31-51
Helymutató:
Mákófalva
1996. február 22.
Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban ülésezett az EMKE Kolozs megyei egyesülete. A megbeszélésen többen jelen voltak az országos elnökség tagjai közül is. Az EMKE rendszeresíteni fogja egy-egy régió magyar művelődési életének áttekintését. A Kolozs megyei /szórványba szorult/ közművelődési életnek van olyan kistája, például a Mezőség, ahol pang a magyar kulturális élet, visszaszorul a családba, a tévékészülék mellé. Ennek ellenére itt is van követendő minta, ilyen a vándorkönyvtárak működtetése. Ezeken a településeken tíz-tizenöt évvel ezelőtt még magyar nyelvű felsőtagozatok működtek. Virágzó művelődési élet a kalotaszegi falvakban, Kolozsváron és részben az Aranyos-Torda vidéken létezik. Kolozsváron Kiss Irén és társai fáradhatatlan munkája eredményeképpen erős honismereti kör működik. A Kolozs megyei művelődési élte műkedvelő központú. Az elérhető csúcsot Mákófalva színjátszói jelzik, akik már megjelentek a budapesti színpadokon, ezenkívül kétszer voltak Angliában is. Ferencz László tiszteletes előterjesztette a Kőrösfői Emlékpark tervét: a református egyház tulajdonában levő templomkertben szabadtéri színpadot építenek, itt tartják évente a Vasvári Napokat, itt hozzák létre egy erdélyi személyiségek szoborpanteonját. Mindezt a Pro Kőrösfő Alapítvány akarja felkarolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./ 1996. szeptember 29.
Szept. 27-29-e között negyedik alkalommal rendezték meg Gyergyószentmiklóson a Műkedvelő Színjátszó Találkozót, amely az idén a MŰSZIT nevet vette fel, és fő szervezője Gergely Edit utolsó éves magyar-finn szakos egyetemista. A találkozón fellépett együttesek: Gaudeamus /Érmihályfalva/, Szovátai Népszínház, Diákszínház /Sepsiszentgyörgy/, Mókamesterek /Kézdivásárhely/, Vakvarjúcska /Kolozsvár/, Kós Károly Népszínház /Mákófalva/, Fábián Ferenc Színjátszó Társulat /Gyergyószentmiklós/, Diákszínpad /Kovászna/, Hahota Társulat /Marosvásárhely/, Fickó Társulat /Dés/, Zsebszínház /Kolozsvár/, Dicsőszentmártoni Népszínház, Lendvay Márton Társulat /Nagybánya/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8., 9./1995. március 27.
Márc. 27-én harmadszor rendezik meg Sepsiszentgyörgyön a nemzetközi amatőr színházfesztivált, a Concordia-napokat. Az első napon a mákófalvi, a kézdivásárhelyi, majd a fogarasi Babits Mihály Színjátszó Csoport lép fel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./2000. október 6.
Mákófalván. okt. 8-án, vasárnap az aradi vértanúk és az 1848-as szabadságharc, valamint az első és második világháború mákói hősei és áldozatai emlékének adóznak. Az ünnepségen részt vesz az aranyosgerendi fiatalok egy csoportja is, akikkel a mákói fiatalok a nyár folyamán Algyógyon töltött tábori napok alatt kerültek közeli kapcsolatba. Megalakulása óta először fellép a mákói egyházi vegyes kórus, majd a mákófalvi fiatalok mutatnak be ünnepi műsort. /Dupla ünnep - háromszínű jelzés a világháborús emlékművön Mákófalva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2000. február 3.
Mákófalva egyházközsége dec. 31-én hálaadó ünnepség keretében búcsúztatta lelkipásztorát, Tóth Jánost, aki 40 éven át végezte helybeli szolgálatát. Több mint 43 éves szolgálat után vonult nyugdíjba. /Mille Sándorné: 43 év szolgálat után. Nyugdíjba vonult a mákófalvi lelkipásztor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2000. augusztus 21.
Mákófalván aug. 20-án sokan díszes népviseletet öltöttek, Palkó Attila nyugalmazott történelemtanár előadása hangzott el a nagy királyról. Az ünneplés a templomkertben folytatódott, ahol a zsoboki Gál Potyó István munkáját dicsérő millenniumi kopjafát avattak. Wass Albert Üzenet haza című versével az ünnepség első része véget ért, délután István, a király című rockoperát vetítették le. Este a Kós Károly Művelődési Házban a mákófalvi egyhetes szórványtábor résztvevői léptek fel. /Mákófalva. Millenniumi kopjafát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2001. január 25.
Mákófalva református egyházközsége Gyülekezeti Levél címmel negyedévenként megjelenő lapot, indított. ″Ez a lap jókedvet, lelki nyugalmat, hitben való megerősödést, műveltséget és változást akar szívünkbe, házunkba, falunkba hozni″- írta beköszöntőjében Imre István Zoltán református lelkész. /Kovács Pali Ferenc: Gyülekezeti levél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2001. február 22.
Tavaly alakult meg a Mákófalvi Ifjúsági Színkör. Jan. 28-án volt a sikeres bemutatójuk. Ezután vendégszerepeltek Kalotaszeg falvaiban, Szucságon, Zsobokon, Kapuson és Mérában. /"Légyen neked egy kis boldogság a földön!..." = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2001. március 5.
Márc. 3-án tartották meg Mákófalva iskolájában a népművészeti tárgyak vásárral egybekötött kiállítását. Az eseményre sokan érkeztek Székelyföldről, sőt Magyarországról is. A Kalotaszegi csillagok nevet viselő rendezvény sikeres volt. Kovács Pali Ferenc, a rendezvény szervezője elmondta: öt évvel ezelőtt a székelyföldi Csernátonban megalakult a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége. Ez összefogja a fafaragókat, a szövő-, varróasszonyokat, a kerámiával és a bútorfestéssel foglalkozó népművészeket. A vásárra érkezők néprajzi előadásokat hallgathattak. Az előadók Mérából, Inaktelkéről, Tordaszentlászlóról, Kolozsvárról, Szentendréről és Budapestről érkeztek. /Barazsuly Emil: Kalotaszegi csillagok Mákófalván. Amatőr képzőművészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc.5./2001. március 12.
Csökken az erdélyi magyarság lélekszáma. A napokban lezajlott megyei RMDSZ küldöttgyűlésen figyelmeztettek ugyan a magyar nyelvű műszaki oktatás hiányára, a református diakonisszakképzés megszüntetésének veszélyére, arra, hogy nincs magyar nyelvű menedzserképzés, de senki sem foglalkozott azzal, hogy a magyarság kihalása fenyeget Erdélyben. Bánffyhunyadon, Kalotaszeg "fővárosában" tavaly mindössze két magyar osztály indult, azok is minimális létszámmal. A bánffyhunyadi református lelkészi hivatal kimutatása szerint 1999-ben 14 keresztelés volt és 37 temetés. Mákófalván 2000-ben 15 temetés volt és 5 keresztelés! Bár Kalotaszeg falvaiban viszonylag magas az életszínvonal, kevesen vállalnak egy gyermeknél többet. Kell egyáltalán magyar egyetem, ha nem lesz aki ott tanuljon? - tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Nánó Csaba: Ki jár majd a magyar egyetemre? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2001. április 18.
Ápr. 17-én Türében Nádas menti református kórustalálkozót tartottak, tájékoztatott Varga György tanárt, a mérai református egyházközség gondnoka. Ezt a találkozót immár a harmadik alkalommal szervezik meg. Eddig Méra adott otthont a nem verseny jellegű találkozónak, s most Türe következett. Részt vettek a kisbácsi, szucsági, mérai, mákófalvi, bogártelki kórusok és természetesen a házigazdáké. A kórustalálkozóra évente többször, sátoros ünnepek alkalmával kerül sor: karácsonykor és húsvétkor. /Nádas menti református kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2001. május 1.
A Székelyföldön ma ezernél több aktív fafaragó tevékenykedik, akik közül legalább 150-en székely kapukat faragtak/faragnak. Több ezerre tehető a szövő-hímző nők száma, 15-20 fazekasmester dolgozik népi stílusban, több százan évente írják a húsvéti tojást. Hagyományőrző csoportok tömörítik a népi mestereket Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyen, és segítik azokat az alkotásban. 1995 óta létezik és tevékenykedik a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közel 150 aktív taggal, amely a székelyföldi tájegységekben tevékenykedő hagyományőrző csoportokat fogja össze. Mákófalván márciusban megrendezték a kalotaszegi és székelyföldi népi alkotók közös kiállítását. Előtte 2000 októberében Alsócsernátonban szerveztek kiállítást és szimpóziumot. A székelyföldi, az erdélyi magyar népművészeti mozgalom ma nagy erő, de vannak még tennivalók. A népművészet megrontója a piac, a pénzkereset. Az RMNSZ tevékenysége arra irányul, hogy biztonságot és kritériumot nyújtson a népi alkotóknak. /Élve nem temethetjük el a népművészetet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./2001. május 21.
Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./2001. július 17.
Immár másodszor szerveznek református szórványtábort Mákófalván. A júl. 16-án kezdődött sátortáborba Szeben megye két településéről, Szentágotáról és Bürkösről érkezett egy húsz fős, fiatalokból álló csoport. Sok kirándulást szerveznek a környéken, Kőrösfőn a templomot, a Vasvári-kopjafát, Csucsán a Boncza- kastélyt látogatják meg, Kolozsvár nevezetességeivel ismerkednek. Lesz kürtőskalács- és szalonnasütés, ismerkedés a népművészettel. - Ezen a nyáron is megszervezték a szamosújvári szórványtábort, 62 gyermekkel. Olyan kicsinyekről van szó, akiknek nem magyar tannyelvű iskolába járnak. /(erkedi): Szórványtáborok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2001. július 28.
A múlt héten immár második alkalommal szervezett református szórványtábort a mákófalvi református lelkész, Imre István Zoltán. Tavaly a Szeben megyei Mihályfalváról érkezett tizenhárom fiatal, az idén pedig tizennégy szentágotait és négy bürkösit látott vendégül ugyancsak Szeben megyéből. Az idei résztvevők tizenöt és huszonhat év közötti fiatalok, akik az elmúlt hét során ellátogattak Kőrösfőre, Csúcsára, Kolozsvárra is. A lelkész elmondta, hogy a táborozás során a szórványból érkezetteknek magyar élményben lesz részük. Szentágota tizenkét-tizenháromezer lakosú kisváros, ahol mindössze négyszáz magyar él. Bürkös hétszáz lelkes falu, amelyből körülbelül száz a magyar lakos. Ágotán negyven éve nincs magyar oktatás, mert gyerek hiányában megszűntek a magyar osztályok. Bürkösön szintén tizenöt évig nem volt magyar iskola, de biztató, hogy a tavaly hét gyerekkel újraindult az első és második osztály. Szentágotának mindössze 1998 óta van önálló lelkésze, Kozma Endre tiszteletes úr személyében. Az egyházi élet is azóta indult be, a mintegy kétszázötven református azóta minden vasárnap istentiszteleten vehet részt a szászok evangélikus templomában. Mindenütt románul kell beszélni: iskolában, utcán, a barátokkal, mondták a fiatalok. /Lőrincz Emese: Otthon románok vagyunk... Sátrat bontott a református szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2001. augusztus 20.
A Szent István-napi néptánctalálkozón aug. 17-én Magyarfenesen volt a népviseleti felvonulás és az ünnepi nyitógála. Aug. 18-a a különböző településeken tett látogatássokkal telt, ahol már a csoportok szétváltak, és Mákófalván, Kisbácsban, Jegenyén, Kalotaszentkirályon, Várfalván, Szamosújváron és Széken élvezték az együttlét örömeit. Aug. 19-én a népviseleti felvonulás helyszíne már Kolozsvár belvárosának utcái voltak. A felvonulás után került sor az ökumenikus istentiszteletre, a Szent Mihály-templomban tartottak, ahol Szent István-napi megemlékezésen vettek részt az egybegyűltek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke, a néptánctalálkozó szervezője bemutatta a csoportokat, amelyek sorra elénekeltek egy-egy zsoltárt vagy saját népük himnuszát. A kitűnően megszervezett Szent István-napi néptánctalálkozó este a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget. /Köllő Katalin: Ünnepség az alázat és szeretet jegyében. Kolozs megyei Szent István-napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2001. szeptember 1.
Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./2001. szeptember 6.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete az őszi tisztújításra készülődve megtartotta utolsó elnökségi ülését. A megyei gazdaszervezet idén is több faluban szeretne mezőgazdasági szaktanácsadást indítani. Tervek szerint Magyarnagykapuson, Kalotaszentkirályon, Mákófalván, Bálványosváralján, Harasztoson, Magyarszováton, Széken és Várfalva községben találkoznának az agrárszakemberek a gazdákkal, Torockóra pedig tanulmányi kirándulást szerveznének a virágtermesztés iránt érdeklődők számára. A gyűlésen elhangzott: az RMGE-nek stratégiát kell váltania. Fontos a magyar lakta településeken olyan gazdákat felkutatni, akiknek a portája mintagazdasággá alakítható, és ebben pályázási segítséggel, szaktanácsadással segítenének az agrárszakemberek. /Őszi mezőgazdasági szaktanácsadásra készül az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2001. október 13.
Okt. 12-én nyílt meg Élő kalotaszegi népviselet címmel Vas Géza fotókiállítása Sztánán. Vas Géza évek óta Kalotaszeg dokumentációs fotózásával foglalkozik. Az utóbbi öt évben Mákón, Tordaszentlászlón, Nagykárolyban, Zsobokon, Csíkszeredában, Szentegyházán, Budapesten, Villányban és Kárpátalján állította ki képeit a Segesvárt született, Kolozsvárt élő fotós. /(Fejér László): Élő kalotaszegi népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2002. augusztus 10.
Harmadik alkalommal szervezett Anyanyelvápoló, Hagyományőrző, Közösségfejlesztő Szórványtábort Mákófalván Imre István Zoltán lelkipásztor. Az eddigi két alkalommal Szeben megyei fiatalok vettek részt a táborban, idén már Temes megyéből, Temesvárról és a környéken lévő néhány településről is érkezett tizenhat táborlakó. Csoportvezetőjük a szintén nagyon fiatal Forrai Beáta, a Temesvár belsővárosi segédlelkész. A tábor ideje alatt sokat énekeltek, egymástól tanultak új énekeket. Ellátogattak Csucsára, a Boncza-kastélyba is. A tábort anyagilag a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatta, továbbá a helybeliek. /Kerekes Edit: Szórványtábor Mákófalván, a Sínai-hegy és a Kánaán földje között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./2002. augusztus 15.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze aug. 15. és 18. között a Kárpát-medence határokon kívül rekedt magyar közösségeinek és Európa más kisebbségeinek, népcsoportjainak, kis népeinek, regionális kultúráinak képviselői, hogy számot adjanak népük, régiójuk népzenei és néptánc hagyatékáról. Negyedik alkalommal készülnek lázas izgalommal öt Kolozs megyei település - Kolozsvár, Magyarfenes, Bánffyhunyad, Mákófalva és Bálványosváralja - magyarjai, hogy a fesztivál helyi rendezvényeit közösségi ünnep rangjára emeljék. Aug. 20-a táján, Szent István királyra nemzetközi néptáncfesztivál keretében emlékezik sok ezer Kolozs megyei magyar. Jelezheti, hogy nem vagyunk egyedül. Jelezheti, hogy ha már nem is vagyunk sokan, együtt azért még elegen vagyunk, írta Pillich László. Az elszármazottak számára legyen a hazalátogatás ünnepe, az otthonlévők pedig bár e néhány órára öltözzenek ünneplőbe, kérte. /Pillich László: "Ave beate Stephane"= Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./2002. augusztus 19.
Kettős ünnepség helyszíne volt a hét végén Mákófalva. A Szent István-napi rendezvény mellett az Ilona-napi Falutalálkozót is megszervezték. A IV. Szent István-napi néptáncfesztivált Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a több helyszínen zajló rendezvény üzenete, hogy addig vagyunk és élünk magyarként a Szent István király által bírt területeken, amíg át tudjuk adni gyerekeinknek és unokáinknak a falvaink, folyóink, hegyeink, dombjaink magyar neveit és a hagyományainkat. Fellépett többek között a szlovákiai Zselíz városból érkezett Kincső néptánccsoport. Pélmonostor hagyományőrző tánc- csoportja a horvátországi Dráva-szög magyar táncait hozta el. A Horváth Béla Stúdió Színpad /Kolozsvár/ versekkel és népdalokkal szerepeltek, a szentmihályi vegyes dalkör népdalcsokorral, a györgyfalviak pedig néptánccal. A mákófalvi Kós Károly népház hagyományőrző csoportja népi vásári komédiát adott elő. /Valkai Krisztina: Kettős ünnepség Mákófalván "Fordítsd arcodat a nap felé, hogy az árnyékok mögéd kerüljenek". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2002. október 15.
A Nádas menti falvak kórustalálkozóját ezúttal Mákófalván szervezték, okt. 13-án, vasárnap. A házigazda a két éve alakult mákói vegyes- és leánykar volt. A református egyház Kós Károly Népházában volt a találkozó. A Kós Károly által tervezett művelődési házat, az állam által eltulajdonított épületet a mákóiak peres úton visszaszerezték, a hollandok anyagi támogatásával és a mákóiak áldozatos munkájával felújították. Az évente háromszor megrendezett kórustalálkozónak sorra minden Nádas menti falu házigazdája. A kórustalálkozóra eljöttek a vistaiak, a bogártelkiek és a türeiek is. A hollandoknak már tízéves a kapcsolatuk a faluval, régi ismerősként és jó barátként szoktak vissza-visszatérni. Holland segítséggel és a mákóiak áldozatos munkájával sikerült teljes mértékben felújítani a parókiát, most épül az imaház. A 700 lelkes Mákófalva lakossága rohamosan fogy. Ezelőtt húsz-harminc évvel 1700-an éltek a faluban. /Borbély Tamás: Kórustalálkozó "angyaljárással". Mákófalva élni akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2002. december 9.
Dec. 8-án Zsobokon hármas kiállítást nyitottak meg a Bethesda Gyermekotthon dísztermében. Gróf Bánffy Miklós (akinek lánya, Kabdebó Lívia szintén megjelent az ünnepségen) a legismertebb, ő sokat tett a zsoboki református templom újjáépítéséért. Nevelőapja, Kovács Lajos 15 esztendeig tanított a faluban, és gyakran elhozta ide fogadott fiát, Horescu János festőművészt is. A kiállítás a Bánffyhoz kapcsolódó fotókat, kézirat- és könyvborító másolatokat, Kovács Lajos hagyatékát és Horescu festményeit mutatta be a közönségnek. Mákófalván pedig átadták a gyülekezetnek a több éve épülő közösségi házat. Rendbehozatalára megmozdult a falu népe. /Sándor Boglárka Ágnes: Adventi csodavárás Kolozs megyében. Tevékeny emberek, gyarapodó gyülekezetek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2003. február 17.
Febr. 15-én Egeresben találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei, szenátorai és képviselői. Az ilyen megbeszéléseket kéthavonta tartják. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke problémaként említette az egészségügy helyzetét: a községek, de még a megyei jogú városok is orvoshiánnyal küszködnek, vagy az ingázó orvosok problémáival szembesülnek, képtelenek lakást biztosítani a kiköltözni hajlandó személyzetnek, gyógyszertárak hiánya nehezíti meg a betegek helyzetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy értékelte, politikai hiba volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetése, ugyanakkor kijelentette, hogy a nagypolitikán túl az Egeresen összegyűlt elöljáróknak elsősorban Kolozs megye magyar érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A találkozón panaszáradat fakadt a földterületek osztályozása, parcellázása kapcsán, a gazdák tulajdonában lévő földterületek bevallását illető bürokratikus rendszer lehetetlensége. A falusi gazdák közül igen sokan nyűgnek érzik a földet, amelynek megmunkálására erejük és eszközeik sincsenek, ezért szabadulni szeretnének tőle. Egyesek szerint az egyházak bekapcsolódhatnának a földvásárlásba, Eckstein szenátor földalap létrehozását, részvények kiosztását javasolta. Kovács István, Magyargorbó alpolgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalban mindmáig kurblis telefont használnak, Both György mákófalvi tanácsos 265 letett kérvényről számolt be, amelyre mindeddig azt a választ kapták, hogy nincs megfelelő kapacitás. Farkas Ferenc, Magyarkályán alpolgármestere és Domokos László, Magyarszovát polgármestere a helyi rendőrség önkényességét kifogásolta. /K. E.: A vidéki elöljárókon csattan az ostor. Polgármester-találkozó Egeresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2003. május 23.
Egyesületbe tömörültek a kalotaszegi népművészek. A mákófalvi székhelyű Bokréta Kulturális Egyesület összefogja Kalotaszeg népművészeit. Az egyesület elnöke Kovács Pali Ferenc, alelnöke Kudor István. Stílusosan, Mákófalva utolsó pávás homlokzatú házát vásárolnák meg az egyesület otthonának, ám egyelőre nincs meg az ahhoz szükséges pénzösszeg. Türében a hétvégén régiók népművészeinek találkozójára kerül sor. A Bokréta Kulturális Egyesület első önálló rendezvényére Mákófalván, július 20-27. között kerül sor. A népi bútorfestő táborba olyan 15 éven felüliek jelentkezését várják, akik nem idegenkednek a falusi környezettől. /(ke): Egyesületet alapítottak a kalotaszegi népművészek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2003. május 26.
Régiók találkozója címen kézművesek seregszemléjére került sor Türében. A háromnapos eseménysorozat programjában kiállítás, néprajzi jellegű előadások, falulátogatás, illetve a kézművesek beszélgetése szerepelt. A találkozót a Bokréta Kulturális Egyesület, a Kalotaszeg Hagyományőrző Társaság és a helyi református egyházközség szervezte. A ma is többségében magyarlakta falu - több mint négyszáz lelket számlál a református egyházközség - százhúsz-százharminc román lakosa is beszél magyarul. Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, a mindeddig utolsó mákófalvi bútorfestő elmondta: egyesülete tagja annak a hat évvel ezelőtt alakult szövetségnek, amely Romániai Magyar Népművészeti Szövetség név alatt összefogja az ország összes magyar kézművesét. A Bokréta még fiatal, idén tavasszal jegyezték be hivatalosan; célja, hogy a régió népi kézműveseit tömörítse. Első lépésként szervezték meg a türei találkozót, amelyet hagyománnyá szeretnének tenni. /V. K.: Kézművesek találkozója Türében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/2003. május 31.
2002 Kossuth-év volt. 2003-at a Rákóczi-évként jegyzi a hálás utókor. A Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsmonostori Református Egyházközség közös szervezésében került sor május 24-én a kolozsmonostori református templomban arra a kórustalálkozóra, a nagyságos fejedelem emléke előtt tisztelgett műsorával. Vendéglátó a kolozsmonostori gyülekezet három éves kórusa volt karnagyával, Kállay-Miklós Tündével. Vincze Zoltán történész-tanár a Rákóczi- családnak az összmagyarság és külön Erdély históriájában játszott szerepéről beszélt. Guttman Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte az összesereglett kórusok tagjait. Felléptek a Mákófalváról, Körtvélyfájáról, Marosvásárhelyről, Kolozsvár négy gyülekezetéből és a magyarországi Nagyatádról érkezett kórusok. /Miklós Ferenc: Rákóczi-év - 2003. Énekben emlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2003. június 30.
A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2003. július 5.
Nyolcadik alkalommal gyűlt össze Budapesten, jún. 29-júl. 8 között mintegy hatszáz határon túli magyar fiatal tucatnyinál több országból a Vendégségben Budapesten rendezvényre. A többszáz fiatalt a Kós Károly Kollégiumban szállásolták el, itt zajlott a programok egy része is. Az első nap a Rév-Komáromi Gimasz Diákszínpad lépett fel, másnap a Petőfi Csarnokban erdélyi, felvidéki, horvátországi, kárpátaljai, németországi és szlovéniai művészeti csoportok, szólisták mutatkoztak be. Erdélyből fellépett a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Együttes, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a balánbányai Ördögborda Gyermek Néptánc Együttes, a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes és Mihók Előd Gyimesközéplokról. A program ideje alatt az előcsarnokban a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató kiállítást lehetett megtekinteni. Július 1-én, a Nemzeti emlékezet napja c. program keretében a Rákóczi-szabadságharc 300., Deák Ferenc születésének 200. és Petőfi Sándor születésének 180. évfordulójára emlékeztek. Délután a budai várnegyed történelmi és építészeti emlékeivel ismerkedtek, este a Vidámparkban szórakoztak. Ellátogattak a Parlamentbe is. Idén Felvidék mutatkozott be. Minden évben más- más régió történelmével, néprajzával, jellegzetességeivel ismerkednek a résztvevők. A fiatalok megnézték a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, az egyik napon hatszáz népviseltbe öltözött résztvevő menettáncban vonult a Vörösmarty térre, bemutatót tartva a budapestieknek, mintegy nyitányaként a találkozó keretében első alkalommal megrendezésre kerülő ÉGTÁJAK - Határon Túli Magyar Művészeti Fesztiválnak. /(Guther M. Ilona): Vendégségben Budapesten. Zajlik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./