Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Helymutató: Mamaia

1993. október 8.

Szept. 29-e és okt. 3-a között Mamaiában rendezték meg a Keleti Románság Konzultatív Tanácsának összejövetelét, amelyen tizenegy, Románián kívül élő román közösség negyven képviselője jött el. Értékelésük szerint Ukrajnában a román kisebbséget "történelmi agresszió" éri, a Magyarországon élő románokat csaknem teljesen asszimilálták, a Besszarábiában élő románok nemzeti öntudatát pedig nagymértékben sikerült kitörölnie a birodalmi politikának. Elhatározták, hogy fokozott mértékben támogatni fogják ezeket a román közösségeket: Románia könyveket fog küldeni, tanulmányi ösztöndíjakat fognak adni Romániába tanuló fiataloknak stb. /B. T.: Bukarest: Sorvasnak a román kisebbségek. = Magyar Hírlap, okt. 8./

1994. október 14.

A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./

2001. május 25.

A hét végén a nemzeti kisebbségek ifjúsági szervezetei megbeszélést tartottak Mamaián. A téma: a romániai sajtó és a nemzetiségek közötti viszony. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő ügynöksége szolgáltatta a vitaanyagot. Az egyik felmérés a roma lakosság jelenlététről szól, azt taglalja, hogy a román sajtó hogyan kezeli ezt a nemzeti kisebbséget. A másik felmérés a nemzeti türelmetlenség megnyilvánulásait vizsgálja néhány keleteurópai ország - Románia, Jugoszlávia, Szlovákia és Magyarország - sajtójában. A felmérés szerint a román sajtó hajlik a diszkrimináció művelésére a romák viszonylatában, de a többi kisebbséget sem kedveli különösebben - inkább csak megtűri. A fiatalok arról vitatkoztak, hogy miként lehetne más képet kialakítani a nemzeti kisebbségekről. Lehetetlen feladattal birkóztak az összegyűlt fiatal tollforgatók. A román sajtó is már a piacról él. Nem érdeklik őket a nemzeti kisebbségek értékei. Szenzációt kívánnak. Például azt falják, ha a kisebbségiek valami deviánsat produkálnak, amiből az derül ki, hogy milyen barbárok vagy milyen fogyatékosak a kisebbségek. /Zsehránszky István: Lecke - újságcsinálóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2002. június 3.

Romániának a Fekete-tenger térségében fekvő országokban levő képviseleteivel való találkozó olyan esemény, mely a Fekete-tengert állítja a román diplomácia középpontjába, nyilatkozta jún. 1-jén Mamaián Mircea Geoana külügyminiszter a román nagykövetekkel való találkozóján. Geoana szerint a Fekete-tenger maximális jelentőségre tett szert Európa és Románia számára. A külügyminiszter kijelentette, a román nagykövetségek segítségével azt szerette volna megítélni, milyen módszerekkel lehet célratörőbben képviselni a gazdasági és politikai együttműködési román exportokat a Fekete-tenger térségében levő országokkal, számot vetve ugyanakkor azzal is, hogy Románia "a Nyugat kapuja a Kaukázus és Közép-Ázsia térsége felé". A román hivatalos személyek azt is elemezték, hogyan lehetne a Fekete-tenger partját és Konstancát "a román befolyás igazi tevékenységi hálózatává tenni a Fekete-tenger térségében és tovább". /Hatékonyabb együttműködést a Fekete-tenger térségének országaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2004. május 27.

Az Európai Unió bővítésének várható következményeiről, a nyugat-balkáni térség stabilizálásának és demokratizálásának a lehetőségeiről tanácskozik máj. 27-28-án tizenhat közép-európai ország államfője Mamaián. Ion Iliescu államfő lesz a vendéglátó. Külön témaként szerepel a külföldi befektetések ösztönzése, a regionális szállítási infrastruktúra fejlesztése. A közép-európai országok államfői immár tizenegyedik alkalommal gyűlnek össze, hogy megvitassák a térség gondjait. /Mamaián találkoznak a közép-európai államfők. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2004. május 28.

Mádl Ferenc köztársasági elnök máj. 27-én Mamaiára érkezett, hogy részt vegyen a közép-európai államfők kétnapos találkozóján. /Mádl Ferenc Mamaián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2004. május 29.

Nyugat-Balkán stabilizálásának és demokratizálásának lehetőségeit vitatták meg a Mamaián kétnapos tanácskozásra összegyűlt közép-európai államfők. A tanácskozáson részt vevő Mádl Ferenc államfő a magyar újságírók érdeklődésére elmondta: a fekete-tengeri városban összegyűlt 17 elnök kötetetlen eszmecsere keretében tekintette át, milyen változásokat hoz a térség életében az Európai Unió (EU) tíz tagállammal való bővítése. A másik fő kérdéskör az EU további bővítése volt. A magyar államfő Leonyid Kucsma ukrán elnökkel is megbeszélést folytatott és kérte közbenjárását a beregszászi főiskola problémájának rendezésében, miután a városi tanács szeretné visszavenni a magyar nyelven is oktató intézmény magyar állami pénzen tatarozott épületszárnyát. /Tágabb Európa mellett a közép-európai államfők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2004. november 2.

Okt. 8–11. között Gyulafehérvár vendégül látta a Congresul spiritualitatii romane (A román szellemiség kongresszusa) elnevezésű kirakatrendezvényt, 1993 óta sorrendben a nyolcadikat. Huszonnégy ország román nemzeti kisebbségének, illetve diaszpórájának 300 képviselője egyhangú szavazattal nyilvánította ki egyetértését olyan javaslatokkal, mint a határok fölött átívelő érdekképviselet, a románok világszövetségének megalakítása, az anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtése, az autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata. Mélységes elismeréssel és követendő példaként emlegették, hogy Besszarábiában, Szerbiában, Magyarországon élő testvérközösségek szobrokat, egyéb emlékműveket állítanak a román kultúra nagyjainak. A román média nem vett tudomást a gyulafehérvári eseményről, mert a kongresszust kisajátította a szélsőséges sovén-nacionalizmus. Már az 1993. évi első herkulesfürdői összejövetelén ott bábáskodott Adrian Paunescu szenátor, akkor még a Román Kommunista Párt hagyományait felvállaló Szocialista Munkáspárt 2. számú (Ilie Verdet után) élharcosa. Most, 11 év után, a VIII. kongresszuson az igazgatótanács elnökének visszaválasztott Adrian Paunescu mellett a vezetőségben helyet kapott a fia, Andrei Paunescu is. Jelen volt Raoul Sorban, a román sovinizmus veteránja, Mircea Chelaru, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Carolina Ilica, a Vatra Romaneasca alapító tagja, valamint Viorel Roman, a Iosif Constantin Dragan ex-vasgárdista milánói román hazafi, Vatra-díszelnök Natiunea című extrémista hetilapjának németországi munkatársa. Az 1993. évi első kongresszus elnöki asztalánál ott volt Gheorghe Funar, akkor még PUNR-elnök, ma a Nagy-Románia Párt főtitkára. 1993-ban Augustin Buzura író vezette Román Kulturális Alapítvány szervezte meg Mamaián A keleti románság konzultatív összejövetele című fórumát, és azóta azt évente megtartják. Paunescunak tehát állandó versenytársa van. /Barabás István: Jó anya? Rossz anya? Határon túli nemzetrészek örök dilemmája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2005. augusztus 24.

A napokban Mamaián tanácskoztak a Megyei Tanácsosok Országos Egyesületének képviselői. Bunta Levente, Hargita megyei tanácselnöke a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy az összejövetelen az RMDSZ képviseletében aláírta a helyhatósági törvény módosításával kapcsolatos közös nyilatkozatot. A vitában elfogadták azt a javaslatot, hogy ne decentralizációról, hanem helyi autonómiáról beszéljenek. Bunta javasolta, hogy a nemzeti össztermékből százalékos minimumként kell biztosítani a helyi közigazgatásoknak a különböző költségek fedezésére az összeget. Eddig soha nem volt ilyen megoldás. A gyűlésen pártállástól függetlenül elutasították a helyhatósági törvény módosítására /a jogok szűkítésére/ vonatkozó törvénykezdeményezést és ezt közös nyilatkozatban fogalmaztunk meg. /Sarány István: Erős önkormányzatokra van szükségünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

2005. október 11.

A Volt Politikai Foglyok Egyesülete szeptember 18–20-a között Mamaiaban tartotta XII. kongresszusát, melyen a megyei szervezetek 267 küldöttje vett részt. C. Ticu Dumitrescu elnök rövid megnyitóbeszéde után sor került a megnyitó áhítatra. A részt vevő magyar küldöttek örömére ezen a kongresszuson magyar nyelvű imádság is elhangzott, melyet Bustya Dezső ny. lelkipásztor, volt püspök-helyettes tartott. Elnöki beszámoló hangzott el, megemlékeztek a múlt kongresszus óta elhunytakról, a területi elnökök és más küldöttek hozzászóltak. Végül elfogadták a kongresszus zárónyilatkozatát. A kongresszus szomorúan állapította meg, hogy bár 15 év telt el a „változás” óta, még mindig nem került sor a kommunizmus perére. Amíg a nácizmus áldozataira ma is emlékművekkel és a fasizmust elítélő nyilatkozatokkal emlékeznek, a kommunizmus nemzetközi elítélése sehol sem történt meg, sem nyugaton, sem a posztkommunista országokban. Ez utóbbiakban a jelenlegi vezetés sok helyen a kommunisták második nemzedékének, az egykori ifjú kommunista szervezeti titkároknak a kezében van. Ezek elődjeiknél veszélyesebbek: amazok nagyrészt műveletlenek voltak, míg fiaik Oxfordban és Párizsban tanultak. A volt politikai foglyok kihalására várnak, tőlük még morális elégtételadás sem remélhető. A média nem érdeklődik, amit a mostani kongresszus is mutat. – Nem mondhatunk le a nyilvános bocsánatkérésről, a morális elégtételről! – hangzott el. „A kommunizmus mint eszme megbukott, ez küzdelmeink vitathatatlan eredménye. Ezt ellenségeink is elismerik. De csak relatíve győztünk, mivel továbbra is a kommunisták vezetnek, uralkodnak. Az elmúlt 50 év megváltoztatta az emberek mentalitását, s ebben az agymosás által létrehozott mentalitásban a kommunizmus tovább él” – mondotta az egyesület országos elnöke, Ticu Dumitrescu. Csekély eredménynek mondható, hogy október 1-jétől a börtönévek után járó nyugdíj-juttatásokat 10%-kal emelik. De mi ez, összehasonlítva a volt szekus-tisztek nyugdíjával? A posztkommunista kormány többet juttat a gyilkosoknak, mint az áldozatoknak. A 267 küldött között 22-en voltak magyarok. Az egyesület marosi, gyergyói, csíki, udvarhelyi és sepsiszéki küldöttei minden reggel közös áhítaton vettek részt az Aurora Szállodában, melyen együtt énekeltek és imádkoztak, igét hirdetett dr. Bustya Dezső ref. lelkipásztor. /Dr. Bustya Dezső és Gráma János, Maros megyei küldöttek: A Volt Politikai Foglyok Egyesületének XII. kongresszusa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

lapozás: 1-10