udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Helymutató: Marosdécse

1999. június 24.

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2001. szeptember 7.

Fehér megyében ez év elejéig sehol sem függesztettek ki magyar nyelvű helységnév-táblát. A lehetőséggel sem Magyarlapád, sem Torockó nem élt, előbbi a többségiek "érzékenységére" való tekintettel. Augusztus elején Marosdécse két bejáratánál magyarul is feltüntették a falu nevét a román felirat alatt. Példamutató tettüket egy apróbb elírás "beárnyékolja" ugyan - a falu neve helyesen Marosdécse, s nem az, amit a táblára írattak -, ám ez eltörpül a döntés és a tett fontossága mellett, hiszen olyan szórványvidéki településről van szó, melynek magyarsága évek óta apad, de úgy tűnik, közösségünkhöz való tartozásuknak tudata távolról sem halványul. /(ferencz): Példamutató décseiek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2003. április 1.

Miriszló községközpont református temetőjében több sírt meggyaláztak, virágtartókat törtek le, tábláikat ledöntötték, egyes, sírokat övező kerítéseket összetörtek, értesítette a lapot Kórodi Kiss Ibolya helyi lelkész. A lelkész hetekkel ezelőtt feljelentést tettek a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen, aminek egyelőre semmi eredménye. A falu helységnévtábláját is lefestették, hasonlóban a Miriszlóhoz tartozó Marosdécse helységnévtáblájához, annak magyar feliratát is lefestették. /Vandalizmus a temetőben, helységnévtábla-lefestés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2003. november 26.

A közigazgatásilag Miriszlóhoz tartozó Marosdécse mintegy fele vallja magát magyarnak (mintegy 280 tagja van a helyi református gyülekezetnek, és ezt kb. tucatnyi lélek gyarapítja Maroscseszvéről). A családfők már évek óta Magyarországon vagy Spanyolországban dolgoznak, és jövedelmüket hazajuttatják. A Marosvásárhelyen végzettek kilencven százaléka Magyarországon akarja elkezdeni orvosi pályafutását, miközben Erdélyben sok település küszködik krónikus orvoshiánnyal. A lelkész előző állomáshelyein, a Hunyad megyei Lozsádon mintegy 150, majd Tordatúron kb. 200, és most itt, Marosdécsén közel 300 lelkes közösségnek hirdetheti az Igét. Marosdécsén tíz év alatt negyvennel csökkent a reformátusok száma és mintegy felére esett vissza a román és magyar óvodásoké. /Szabó Csaba: Csendes Marosdécse. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2004. augusztus 25.

Fehér megyében aug. 20-án, Szent István ünnepén a megfogyatkozott lélekszámú településeken lévő templomokban tartanak ökumenikus istentiszteletet. Tavaly Marosszentimrén, idén Magyarigenben ünnepeltek, ahol Gudor Botond református lelkész teljesít, mondhatni, misszionárius szolgálatot. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke Deák Ferenc szavait idézte: “Amit elvesznek tőlünk, visszaszerezhetjük, csak az vész el, amit magunk adunk oda. Gudor Botond röviden ismertette a magyarigeni erődtemplom történetét és beszámolt a felújítási munkálatokról. Az ünnepségre Nagyenyed, Torockó, Felenyed, Marosújvár, Felvinc, Székelykocsárd és Marosdécse helységekből mintegy öt autóbusz szállította a különböző felekezetekhez tartozó híveket. /N. T.: “Csak az vész el, amit magunk adunk oda”. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

2005. április 2.

Fehér megyében Marosdécsen a református egyház visszakapta az iskolát. Kiss Levente lelkész elmondta, hogy a református hívek adományaiból 1929-re épült fel az iskola, az államosításkor a román állam tulajdonába került. Az iskola visszaadása nem jelent birtokba tételt is, a törvény szerint a tanintézmények öt esztendeig megmaradnak eredeti rendeltetésükben. Célszerű lenne az épületet meghosszabbítani és megépíteni egy kisebb konyhát, raktárral, valamint egy mintegy 100 személy befogadására alkalmas termet. Ha sikerül megegyezni a polgármesterrel, a román elemit kiköltöztetnék, a felszabadult termet pedig a hozzáépítendő résszel egyfelől a magyar elemi, másfelől az egyház és a közösség használhatná. /T. A.: Összefogó erő lehet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2005. április 30.

Kiss Levente református lelkipásztor 12 éve került Marosdécsére, ahova 11 évi tordatúri (Tureni) szolgálat után érkezett. Pályafutását Lazsádon, egy Hunyad megyei kis faluban kezdte. Lazsádon akkor nagyon lelkes 240 fős gyülekezetet fogadta, mára már megcsappant a létszámuk. Tordatúron egyházellenes, kommunista szellem uralkodott, nehézség árán sikerült felépíteni a templomtornyot. Marosdécsén 220 fős a gyülekezet, amikor idejött, még 300-an voltak. Ebben szerepet játszott az elvándorlás is. A gyülekezetben 60% a 60 év felettiek aránya. /T. A.: Az emberről tettei beszélnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2005. december 17.

Marosdécsén az óvoda épületét kívülről lemeszelték, az ablakokat kijavították, de az udvara gazos maradt. A sarokban omladozó, se ajtaja se ablaka illemhely van. Ide hozzák naponta a falu 34 óvodás gyermekét. A csoportok román nyelvűek, pedig a kiscsoportban csak 3 óvodás román anyanyelvű. Az új magyar óvónő kérni fogja az óvoda magyar tagozatának beindítását. A falu iskolájában működik magyar tagozat. Az iskolában nincs folyóvíz. /Takács Ildikó: A marosdécsei ugaron. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék