udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Helymutató:
Marosjára
2003. április 4.
Ápr. 2-án iskolafórumot rendeztek az Erdőcsinádi Általános Iskola, hogy több év után végre megoldást találjanak az iskolába ingázó marosjárai és kisillyei tanulók szállítására. Erdőcsinádon a kisebb gyermeklétszám miatt összevont osztályok működtek az V-VIII. osztályban. A most folyó tanévben sikerült önálló osztályokat beindítani annak köszönhetően, hogy a szükséges létszámot a marosjárai és a kisillyei gyerekekkel egészítik ki. Marosjárából húszan, Kisillyéből hatan járnak Erdőcsinádra. Az ingázó tanulóknak három, illetve négy kilométert erdőn, hegyen-völgyön át vezető földúton gyalog kell megtenniük. A járai szülők levelet intéztek a főtanfelügyelőhöz, melyben jelezték a körülményeket. A szülők pályáztak a Communitas Alapítványnál, de nem részesültek támogatásban. Szükség lenne arra, hogy járművel vigyék a gyerekeket iskolába. /Mezey Sarolta: Iskolafórum Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./2004. február 7.
Amióta Marosjárán és Kisillyén megszüntették az öt-nyolc osztályos iskolát, a tanulók gyalog járnak az erdőcsinádi – legközelebbi – iskolába. A szülők többször kérték az iskolabuszt, de eddig nem tudták ezt elérni, a járai gyerekeknek napi tizennégy kilométert kellett veszélyeknek kitéve, az erdő mellett, a határon keresztül – gyalog megtenniük. Végre most február elsejétől megjelent az iskolabusz. A buszt eredetileg a teleki román tagozatos gyermekek szállítására kapták. A helyi tanács úgy döntött, hogy ezzel az iskolabusszal a járai és a kisillyei magyar gyermekek utaztatását is ellátják. /Mezey Sarolta: Sokévi gyaloglás után. Busszal járnak iskolába a járai és kisillyei gyerekek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2004. július 12.
Marosjárán a református és a római katolikus egyház közösen szervezte a most tartott első falunapokat. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Megkoszorúzták a hősök sírját. Az iskolában Sándor János fafaragó, Egyed Ufó Zoltán fotó- és Székely Beáta festészeti kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, de nagy látogatottságnak örvendett a falumúzeum is. Nagy Róbert történelemtanár a falu történetét, ifj. Szabó Mihály református lelkész a falu demográfiai alakulását ismertette. /Nagy Annamária: Marosjáraiak találkozója – 2004.= Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./2004. július 15.
Júl. 10-én első alkalommal szerveztek falutalálkozót Marosjárában. A helybeli iskolában berendezett falumúzeumot látogathatták meg az érdeklődők. A falumúzeumban van szövőszék (1890), fonógép (1906), fateknő (1910), továbbá vannak kenderéhelők, csőrelők, motolla, korsók, kannák és asztalos- szerszámok. /Nagy Annamária: Falumúzeum a múlt és jelen tiszteletére. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2004. július 21.
Megpezsdülni látszik az élet Marosjárában. 15 évvel ezelőtt létesült az Árva Fiatalokért Alapítvány. A kezdeményező Márffi Gabriella Svájcban élő hegedűművész, az általa gyűjtött pénzösszeggel építették a házat. A művésznő azóta is gondoskodik a folyamatos fenntartásáról. Négy évvel ezelőtt az épületet tanulmányi házzá alakították. Diákok számára tartanak előadásokat, érettségi felkészítőket, mások egyszerűen ismereteik gyarapítása, tudásszomjuk kielégítése céljával jönnek. A házban egész évben tevékenység folyik. Marosjárában sok anyagi nehézségekkel küzdő családból származó gyerek él. A faluban működő I-IV. osztályos iskolában összevont osztályokban tanul a 14 gyerek.. A jó képességű gyerekeket az alapítvány támogatja, s így többen tovább tanulhatnak. /Nagy Annamária: Tanulmányi ház Marosjárában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./2005. március 22.
Gernyeszegen megpezsdült az élet, ami az egyház, az iskola, az RMDSZ és a lakosság közötti jó együttműködésnek tulajdonítható – állapította meg Incze Jenő polgármester. A kultúrotthon korszerűsítése után elindult a művelődési élet. Az egyetlen gond a pénzhiány. Májusban kezdődik el a sportterem építése, amit az új tanév kezdetéig szeretnének befejezni. Jövőre elindul a vízhálózat építése. Vezetékes telefonra a kérések nagy részét 10-15 évvel ezelőtt nyújtották be, a Romtelecom azonban nem intézkedett. A polgármester Nagy Zsolt kommunikációs RMDSZ-es miniszternek személyesen nyújtotta át igényüket, s a miniszter felvállalta, hogy szívügyének tekinti a Maros megyei települések lakóinak gondját. Felújították az óvodát, megújult környezetben játszhat Körtvélyfája 75 óvodása. A gernyeszegi általános iskola része annak az országos pályázatnak, amelynek során 11 Maros megyei iskolában információs és dokumentációs központot létesítenek. A helyiségben lesz olvasósarok, öltöző, könyvespolcok és videó. Gernyeszeg községközponthoz nyolc falu tartozik. A helyi önkormányzat 2006-ra népszavazást tervez, melynek célja Körtvélyfájának önálló községközponttá alakulása. A referendum során két községre szakadnak: Gernyeszeghez Marosjára, Kisillye és Erdőcsinád; Körtvélyfájához Marospéterlaka, Telek, Kis- és Nagyszederjes tartozik majd. /Nagy Annamária: „Felfelé ívelő időszak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
lapozás: 1-6