udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
10
találat
lapozás: 1-10
Helymutató:
Mezőbergenye
2003. június 3.
Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./2003. július 14.
Júl. 12-én Marosvásárhelyen a pár évtized elteltével a közös síkon egymásra találó két volt osztálytárs: Ősz Zoltán és Duha László kiállítását nyitották meg az Unirea Galériában. Duha Lászlónak eddig öt egyéni kiállítása volt, a "főállásban" orvosasszisztensként dolgozó Duha faragásai Magyarországra, Németországba, Franciaországba, Angliába, Svájcba, Izraelbe és a tengerentúlra is eljutottak. Ősz Zoltán román-magyar szakos tanárként 35 évet tanított a mezőbergenyei iskolában. Szintén 1986 óta számos tárlaton állított ki. Festményei révén a régi falusi vályogház, a mezőségi utcarészlet, a templom megörökítője, átörökítője. /Mezey Sarolta: Helyet kell adni a szépnek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./2003. július 18.
A református egyház szervezésében kétnapos, nagyszabású rendezvénysorozat színhelye lesz Mezőbergenye a hét végén. A gyülekezeti ház avatóünnepsége júl. 20-án lesz. Délután bemutatják Nagy Péter falumonográfiáját és Gálfy-Bódi Tamás Az ébredés dilemmái című kötetét. /mezey: Falutalálkozó és gyülekezetiház-avató Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./2003. november 5.
Nyárádtői román gazdáknak osztották ki a mezőpaniti magyar földművesek területeit Birtokháborítás miatt huszonkét mezőpaniti és mezőbergenyi magyar gazda ellen tett bűnügyi feljelentést Liviu Moldovan, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára. Az idős gazdák viszont nem tettek egyebet, csak beálltak saját földterületeikre, amely az államosítás előtt szüleiké volt. Lépésük jogosságát bírósági ítélet is megerősíti, ennek ellenére a földterületeket a szomszéd község polgármestere, Ioan Covrig saját falubelijeinek adta ki. Néhány napja a marosvásárhelyi bíróságot járja huszonkét idős magyar gazda és polgármesterük, Bartha Mihály. A régi paniti és bergenyei telekkönyvekben magyar nevek szerepelnek. Bartha Mihály az intézkedést törvénytelennek tartja. /Szucher Ervin: Huszonkét gazda harcol szülei földjéért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./2004. november 23.
Mezőpanit községközpont erős faluközösség, állandó népességgyarapodást ért el. Mezőpanit a hozzá tartozó településekkel (Csittszentiván, Mezőbergenye, Harcó és Kövesd) alkot egy nagyobb községet. Az összlétszám közel hatezer (5985) fő. Bartha Mihály, a község szülötte, polgármesteri minőségben a harmadik mandátumát tölti, úgyszintén Gálfi Sándor is Csittszentivánról alpolgármesterként. Sikerült a Tegyük széppé környezetünket! akció első szakaszát befejezni. Járdát öntöttek, melynek összhossza 4920 m. Hosszú távú tervük az ivóvíz bevezetése és a csatornarendszer kiépítése. /Ősz P. Zoltán községi tanácsos: Noblesse oblige! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./2005. augusztus 16.
Kiállítással ért véget a harmadik mezőbergenyei alkotótábor. Az ezerháromszáz lakost számláló falu nyolcszáz lelkes magyar közössége, a Domahidi Béla lelkész vezette református gyülekezet és a mezőpaniti önkormányzat jóvoltából szervezhette meg az örökmozgó Ősz Zoltán tanár az idei találkozást, nyolctagú családját is „hadrendbe” állítva. A művészek két-két alkotásukat ajándékozták a közösségnek. Néhai Molnár Dénes kezdeményezte a mezőpaniti, csittszentiváni, bergenyei táborokat. Ha lesz a falunak állandó tárlata, vonzóbbá válik a távolról érkező látogatók előtt is. /B.D.: Alkotótábor Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2005. augusztus 18.
Harmadik nyara, hogy Mezőbergenyének képzőművész vendégei voltak. A tábor szervezését idén Ősz Zoltán helybeli alkotó, nyugalmazott tanár a mezőpaniti önkormányzat és egyéni támogatók segítségével vállalta magára. A tábor utolsó napján a képeket kiállították a gyülekezeti központban. /Mezey Sarolta: Képeken a mezőbergenyei élet zamata. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./2005. október 29.
A mezőségi kisrégió – Marosszentkirály, Mezőbergenye, Csittszentiván, Mezőpanit, Kövesd, Harcó, Mezőmadaras és Mezőbánd – református lelkészei új egyházi lapot indítanak. A hetilap első számát október 30-án, vasárnap a csittszentiváni református gyülekezetben mutatják be. A lap főszerkesztője Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész. /Új egyházi lap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./2006. augusztus 31.
Mezőbergenyén a református gyülekezeti ház a héten immár negyedik alkalommal ad otthont képzőművészeti alkotótábornak. A tábor fáradhatatlan szervezője ez alkalommal is Ősz Zoltán helybeli nyugalmazott tanár, aki maga is amatőr képzőművész. – A mezőbergenyei alkotótábor lényege, hogy a meghívott művészek megörökítsék a falu természeti, építészeti kincseit, a jellegzetes arcokat, felfedezzék a faluban azt, ami fölött a falubeliek tekintete könnyedén átsiklik. Az a cél, hogy a művészek megmentsék a még menthető értékeket, mondta Ősz Zoltán táborszervező. /Mezey Sarolta: Menteni, amit még lehet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2006. december 11.
A mezőbergenyei művésztáborban született alkotásokból nyílt kiállítás december 10-én Marosvásárhelyen, a Teleki házban. Házigazdaként Ötvös József esperes, a Vártemplom lelkésze rámutatott, Bergenyét nem is mezőségi faluként, hanem székely mezőségi faluként kellene emlegetni. /Mezey Sarolta: Mezőbergenye művészszemmel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
lapozás: 1-10