udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
188
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-188
Helymutató:
Moszkva
1990. március 8.
A konstruktív román-szovjet dialógus érdekében márc. 7-én Moszkvába érkezett Sergiu Celac külügyminiszter és márc. 8-án tárgyalt szovjet kollégájával, Sevarnadzéval. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./1990. március 11.
Moszkvában sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra Sergiu Celac külügyminiszter moszkvai látogatásáról és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszterrel való megbeszéléséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./1990. június 7.
Jún. 7-én Moszkvában, a Varsói Szerződés /VSZ/ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSZ feloszlatását. Megjegyezte, hogy washingtoni látogatásán Bush elnök elmondta: továbbra is számolnak a Varsói Szerződéssel. Antall József miniszterelnök javasolta különbizottság létrehozását a szervezeten belüli katonai együttműködés felszámolásának elemzésére, egy másikat a VSZ funkciójának megvizsgálására. Iliescu elnök tanácskozott Gorbacsovval, aki meghívta a román elnököt hivatalos moszkvai látogatásra. Ugyanezen a napon Moszkvában román kezdeményezésre Victor Stanculescu védelmi miniszter találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. Für Lajos magyarországi látogatásra hívta meg Stanculescut. /A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ 1991. január 9.
Kialakulóban van a Moszkva-Peking-Bukarest tengely, írta a Dreptatea jan. 9-i száma.1991. március 9.
Bukarestben gyűlést tartott a Bukarest-Chisinau /Kisinyov/ Kulturális Szövetség, szolidaritást vállalva a Moszkva akaratával szembeszálló Moldovai Köztársasággal. Iasiban a Besszarábiáért és Bukovináért Társaság gyűlésezett. Felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság nem nyithat diplomáciai képviseletet Romániában, csak főkonzulátust. /MTI/1991. március 22.
Moszkvában márc. 22-én Adrian Nastase külügyminiszter parafálta az új szovjet-román államközi szerződést. Az okmány kimondja az európai határok sérthetetlenségét és szorgalmazza a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. Nastase Kijevbe és Kisinyovba is elutazik, hogy tájékoztasson a megkötött egyezményről. Az egyezményt a közeljövőben Moszkvába utazó Iliescu elnök fogja aláírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./ 1991. április 4.
Ion Iliescu elnök Gorbacsov meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazott, ahol ápr. 5-én aláírta az új román-szovjet együttműködési és barátsági szerződést. Iliescu találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel is. Iliescu kifejtette: Romániának a történelmi, nyelvi és etnikai kötődés alapján jó lehetősége van a szovjet Moldovával való kapcsolatok fejlesztésére, ugyanúgy Oroszországgal és más szovjet köztársaságokkal. A szerződés kimondja a határok sérthetetlenségét, a két állam nem vesz részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben, rendszeresen tanácskozik egymással a két állam kormánya és parlamentje, fejlesztik együttműködésüket katonai téren, együttműködnek a Fekete-tenger és a Duna hasznosításában. A szerződést 15 évre kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./1991. június 7.
Victor Stanculescu ipari miniszter hazatért Moszkvából, háromnapos munkalátogatásáról, ahol az 1990-es hátralékok kölcsönös tisztázásáról, a fizetési mérleg kiegyenlítéséről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./1991. július 17.
Nemrég Moszkvában tartották meg a Fekete-tenger melletti országok /Törökország, Bulgária, Románia és a Szovjetunió/ együttműködési értekezletet. A Törökország kezdeményezésére létrehozandó Fekete-tengeri együttműködési övezetről nyilatkozat-tervezetet adtak ki, melyet az érintett országok államfői fognak aláírni. Bár közvetlenül nincs kijárásuk a Fekete-tengerhez, Görögország is igényelte a tagságot, Jugoszlávia pedig a megfigyelői státust. A Szovjetunió mellett Ukrajna, Örményország, Azerbajdzsán is részt akar venni az együttműködésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./1991. augusztus 2.
Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1991. augusztus 28.
Jurij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes figyelmeztette a moszkvai román nagykövetet, hogy Moldova státusa a Szovjetunión belüli alkotmányos státustól függ. /MTI/1991. szeptember 9.
Adrian Nastase külügyminiszter szept. 9-én Moszkvába érkezett a szept. 10-én kezdődő EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette: a kisebbségek kérdésével a genfi konferencia foglalkozott, úgy véli, hogy most nem ez a kérdés lesz a középpontban. /MTI, TASZSZ/1991. november 14.
Moldova szempontjából nem lenne bölcs dolog, ha egyesülne Romániával, jelentette ki a Komszomolszkaja Pravdának /Moszkva/ adott nyilatkozatában Mircea Snegur moldovai államfő. Elmondta még, hogy a köztársaság lakosságának többsége ugyancsak az azonnali egyesülés ellen van. /MTI/ 1992. január 4.
Románia és Oroszország hosszú lejáratú kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4-5./1992. március 8.
A román Külügyminisztérium nyilatkozata cáfolta a moszkvai televízióban elhangzott információt, amely szerint Romániából érkeztek önkéntesek a Moldovai Köztársaságba, akik beavatkoztak a fegyveres incidensekbe és már 28 koporsót szállítottak vissza Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./1992. március 13.
Adrian Nastase külügyminiszter villámlátogatása keretében Moszkvában tárgyalt A. Kozirev orosz külügyminiszterrel, többek között a Moldovában kialakult feszült helyzetről. /Román rádió, MTI/1992. március 25.
Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./1992. június 1.
Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter azzal vádolta Romániát, hogy páncélozott csapatszállító járműveket és fegyvereket szállít a Moldovai Köztársaságnak, valamint román katonai szakértők tartózkodnak Moldovában, továbbá Romániában katonai kiképzésben részesítenek moldáviaiakat. Mircea Snegur moldovai elnök a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonja a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. /MTI/ /Nem tilos, de nem is tisztességes. = Népszava, jún. 1./1992. június 2.
Moszkvában - többszöri halasztás után - tárgyalóasztalhoz ült jún. 2-án a moldovai és az orosz külügyminiszter. Szó volt a Moldovában élő oroszok helyzetéről és az ott állomásozó 14. hadsereg helyzetéről. - /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1992. június 27.
Változatlanul folynak az összecsapások a Dnyeszter mentén. Ukrajnába csak az elmúlt héten százezer menekült érkezett. A moldovai rendőrség Benderiben a gyárak értékes gépeit leszereli és elszállítja. Bombázásokról is jött hír. A 14. hadsereg újból figyelmeztetett arra, hogy megakadályozza a légitámadást a polgári lakosság ellen. A felderítés Románia határ menti repülőtereiről felszálló harci gépeket észlelt. /(vida)? Százezer menekült. Elismeri-e Moszkva a Dnyeszter Menti Köztársaságot? = Magyar Nemzet, jún. 27./1992. július 3.
Adrian Nastase külügyminiszter a moszkvai külügyminiszterhez, Andrej Kozirevhez írt levelében Románia aggodalmáról beszélt, amelyet Oroszország Moldovával kapcsolatos magatartása, illetve a 14. hadsereg újonnan kinevezett parancsnokának kijelentései váltottak ki. A 14. hadsereg akciói kimerítik az agresszió fogalmát, írta Nastase. Amennyiben nem szűnnek meg ezek az akciók, akkor Románia a Biztonsági Tanácshoz kíván fordulni. /Magyar Hírlap, júl. 3./1992. július 9.
A 14. hadsereg főparancsnoka, Lebegy vezérőrnagy a Pravdának adott telefoninterjújában ismét azt állította, hogy a moldovaiak soraiban román katonák is harcolnak és Moldovában nagy mennyiségű, Romániából származó fegyvert halmoztak fel. /Pravda (Moszkva), júl. 9., Magyar Nemzet, júl. 10./1993. február 8.
Febr. 8-én és 9-én Moszkvában tárgyaltak a román-orosz alapszerződésről, a román küldöttséget Ion Gorita külügyi államtitkár vezette. A tárgyaláson szóba került Moldova, továbbá a korábban Romániához tartozó Kígyó-szigetek kérdése is. /Román alapszerződés. = Magyar Hírlap, febr. 9./ 1993. április 20.
Románia "a világ egyik legliberálisabb kisebbségi törvényével" rendelkezik, állította a Nyezaviszimmaja Gazeta ápr. 20-i számában az újonnan kinevezett moszkvai román nagykövet, Constantin Girbea. Elutasította azt, hogy a "magyar-kérdés" aktuális lenne Romániában. Kolozs megyében például, ahol a magyarok mindössze 20 %-át adják a lakosságnak, több magyar újság jelenik meg, mint román, mondta. "Hallották volna, hogy elnökünk, Iliescu úr a világ összes románjának elnökévé kiáltotta volna ki magát?! Magyarország kormányfője, Antall József ugyanis ezt tette! /V. L.: Az új moszkvai román diplomata a kisebbségekről. = Magyar Nemzet, ápr. 21./1993. július 20.
Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök vezetésével román katonai küldöttség utazott Moszkvába, az orosz vezérkari főnök, Kolesnyikov meghívására. Nemrégiben a két védelmi miniszter szakértői megegyezést kötöttek, ennek szellemében parafálják a katonai együttműködési szerződést. A tárgyaláson nem került szóba a Dnyeszteri Köztársaság területén állomásozó 14. hadsereg kérdése. /Románok Moszkvában. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 20./1993. augusztus 26.
Andrei Sagheli miniszterelnök vezetésével aug. 23-án a Moldovai Köztársaság kormányküldöttsége utazott Moszkvába, ahol többnapos látogatáson a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. A tárgyalásról visszatérve Andrei Sagheli kijelentette, hogy "minden megvitatott kérdésben teljes az egyetértés". Megegyezés született az áru- és energiacseréről, Moldova tagja lesz a FÁK gazdasági uniójának. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./ 1993. szeptember 27.
Szept. 27-én Nicolae Vacaroiu miniszterelnök vezetésével kormányküldöttség utazott Moszkvába. A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok, a két ország közötti alapszerződés és a román kincsre vonatkozó kérdések vizsgálata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./1993. szeptember 28.
Moszkvában a FÁK csúcstalálkozóján aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel a Moldovai Köztársaság is a FÁK teljes jogú tagja lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./1993. október 4.
Borisz Jelcin elnök a NATO-tagországoknak írt levelében a kelet-európai országok felvétele ellen foglalt állást. Erre reagált Traian Chebeleu elnöki tanácsos, mondván, senkinek sem kell engedélyt kérnie a NATO-tagsághoz. Chebeleu szerint az alapvető kérdés az, hogy a NATO továbbra is azonos módon viszonyul-e a térség államaihoz. Bármilyen különbségtevés megbontaná az övezet egyensúlyát. /Bogdán Tibor: Románia a NATO és Moszkva között. = Magyar Hírlap, okt. 4./1993. november 5.
Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./