udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
59
találat
lapozás: 1-30 | 31-59
Helymutató:
Nagyszentmiklós
1990. június 24.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Bárányi Ferenc /sz. Nagyszentmiklós, 1936. máj. 13./ képviselő Temesváron él, anaszteziológus főorvos, az orvostudományok doktora. Interpelláció szükséges a kormány 1990. máj. 12-i törvénytelen tanügyi határozata ellen és szükséges a sajtótörvény. Szükséges a Vatra Romaneasca és más szélsőséges szervezetek tevékenységének felülvizsgálása és törvényes ekeretek közé szorítása. Az anyanyelvű oktatást garantálni kell az óvodától az egyetemig. Vissza kell állítani a magyar nyelvű, önálló Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet Marosvásárhelyen. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./1992. május 22.
Máj. 16-án Nagyszentmiklóson megalakult a Szentmiklósi Magyar Ifjúsági Szervezet /SZEMISZ/. Székház híján az RMDSZ birtokában levő teremben jönnek össze, ahol délelőtt óvoda működik. /Ifjúságébresztő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1993. november 20.
Nov. 20-án Nagyszentmiklóson ünnepélyesen leleplezték Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Mircea Tomus román és Kálmán Attila magyar művelődésügyi államtitkár, majd Viorel Coifan, Temes megyei tanácselnök, Dukász Péter, Temes megyei RMDSZ-elnök és dr. Bárányi Ferenc képviselő. /Gazda Árpád: Bartók szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ 1994. június 22.
Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./1998. április 7.
Az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése értelmében az RMDSZ dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselőt jelölte az új koalíciós kormány egészségügyi tárcájának élére, s a kormányfő a javaslatot elfogadta. Az új kormány tagjait a jövő héten a parlament együttes ülésén mutatja be a megbízott miniszterelnök. Az új egészségügyi miniszter-jelölt főbb életrajzi adatai: Dr. Bárányi Ferenc 1936. május 13-án született a Temes megyei Nagyszentmiklóson. Temesváron érettségizett, majd Marosvásárhelyen, az Orvostudományi Intézetben szerzett orvosi diplomát 1961-ben. 1976-ban doktorált. 1979-től aneszteziológus főorvos a temesvári 3. sz. sebészklinikán. A forradalom itt érte. Az RMDSZ-nek megalakulásától tagja, 1990-ben, 1992-ben és 1996-ban Temes megyei képviselővé választották. 1990-1996 között a képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának elnöke volt, tagja a Parlament Európai Integrációs Bizottságának. 1997-től az Országos Orvosi Kamara alelnöke, erről a tisztségéről miniszteri kinevezése után le kell mondania. Számtalan orvosi és tudománynépszerűsítő cikke, tanulmánya jelent meg, emellett irodalmi munkásságot is kifejtett, két novelláskötete és egy regénye jelent meg. Tagja a Román Írószövetségnek. Római katolikus vallású, nős, két gyermeke van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1244. sz./ Tokay György életrajzi adatai: Tokay György 1939. március 27-én született. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem jogi fakultásán végzett 1960-ban, jogászként, újságíróként dolgozott. Az RMDSZ-nek megalakulása óta tagja, 1990 óta az RMDSZ parlamenti képviselője, a szövetség különböző vezető tisztségeit töltötte be, többször volt a parlamenti frakció elnöke és ebben a minőségben a szövetség ügyvezető politikai alelnöke. A parlamentben az emberi jogi és kisebbségi szakbizottság tagja, az EBESZ parlamenti közgyűlésén részt vevő román parlamenti küldöttség tagja volt. Az 1996-ban megalakult koalíciós kormányban a miniszterelnök alá rendelt, a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalt felügyelő megbízott miniszter tisztségét töltötte be. Tokay György nős, két gyermek apja.1999. július 21.
Július 16-án Csanádon találkoztak a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitásában érdekelt üzletemberek képviselői. Viorel Coifan megyei tanácselnök elmondta, hogy a határátkelő 3 millió eurós finanszírozást kap egy Phare CBC program keretében, ebből a román félnek 1,2 millió jut. Arra figyelmeztetett, hogy a határátkelő megnyitása után a teherszállító kamionok áthaladása negatív hatással lesz az útmenti települések (Kisbecskerek, Sándorháza, Lovrin, Nagyszentmiklós, Csanád) lakóinak életére. A határátkelő 2000-ben már működőképes lesz. /Döntő előrelépés határátkelő ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./1995. március 17.
A Bartók-év nyitányát márc. 19-re tervezték, az ünnepi koncerteket délelőtt Nagyszentmiklóson, délután Temesváron tartották volna. A Temes Megyei Művelődési Felügyelőség az utolsó pillanatban betiltotta a két koncertet, azzal az indokkal, hogy időben túl közel esnek a magyarok nemzeti ünnepéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1995. április 1.
A Nagyszentmiklós környéki Keresztúr színmagyar falu, magyar tagozatának összevont I-IV. osztályába kilenc tanuló jár, a román osztály tizenkét tanulója közül csak egy román anyanyelvű. Szapáryfalván csak IV. osztályig van magyar tagozat, Kisszentpéteren megszűnt a magyar tagozat, Keresztesen heten járnak magyar osztályba, de nincs magyar tanítójuk. A Temesváron tartott Anyanyelvű oktatás a szórványban című vitafórumon Kiss Ferenc tanfelügyelő ismertette az adatokat: az 1990/91-es tanévhez képest Temes megyében 1993 tanulóról 1701-re csökkent a magyar nyelven tanulók száma. A Bánságban csak minden harmadik magyar gyermek jár anyanyelvű iskolába. Kevés a szakképzett pedagógus. Az egyetlen pozitívum, hogy a magyar óvodások száma 1989 után 600-ról 750-re nőtt. A megye egyetlen magyar nyelvű líceuma, a temesvári Bartók Béla Líceum évről évre alig tudja betölteni a három párhuzamos osztály helyeit, derült ki Halász Ferenc igazgató beszámolójából. A katolikus líceum magyar tagozatán kevés a jelentkező. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./2000. március 1.
Nagyszentmiklós, Csanád és Makó polgármesterei, valamint Temes és Csongrád megyék önkormányzatainak több tanácsosa Nagyszentmiklóson arról tárgyaltak, hogy a három nevezett település egyesülésként jegyeztesse be magát a bíróságon. Ez lenne a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió első kistérsége. A bejegyeztetés jogi eljárása folyamatban van a Temesvári Bíróságon. Ezzel a Phare-program kínálta lehetőségekkel tudják együttműködésüket fejleszteni. Nagyszentmiklóson irodát nyit az egyesülés. Az iroda munkatársai a zöldségtermesztés, szárnyastenyésztés, kereskedelmi kapcsolatok és szabadövezet kialakításának kérdéseit hivatottak ügyintézni. /Polgármesterek találkozója. Létrejön a DKMT első kistérsége. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./2000. április 1.
Temesváron márc. 27-én RMDSZ-fórumot tartottak. A megyei szervezet elnöke, Toró T. Tibor elmondta, a mintegy 7-8000 kérdőív, szétküldésének a célja "megmozgatni" a temesvári magyarságot, "közelebb kerülni a választókhoz". Rövid beszámolót tartottak négyéves tanácsosi tevékenységükről Dukász Péter és dr. Oberst László városi, valamint Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok. Szóba került a temesvári Magyar Ház és a nemrég leleplezett, majd vandál módon összetört Klapka-emléktábla helyzete. A Magyar Ház "magántulajdonként" hamarosan lekerül a jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok listájáról, az összetört emléktábla ügyében pedig folyik a nyomozás... Halász Ferenc politikai alelnök elmondta, kevés esély van rá, hogy a tábla visszakerüljön a Klapka-házra, mert a város jelenleg a volt tulajdonosokkal pereskedik az épületért és ezért nem adhat ki építési engedélyt ez ügyben. Többen javasolták, hogy a Magyar Ház perét el kell vinni egészen a strasbourgi nemzetközi bíróságig. Fórika Éva jogásznő szerint azonban ezt csak végső megoldásként kell igénybe venni. Toró Tibor professzor szóvá tette, hogy Temesvár nagy szülöttei közül Pesthy Frigyes, Kerényi Károly és sok más magyar személyiség megérdemelne egy-egy utcát a Bánság fővárosában. - Létrejött a DMKT Eurorégió, nemcsak németországi, hanem jól fizetett magyarországi munkalehetőség is kínálkozik. - Varjason a román osztályokban 28-an igényelték a magyar nyelv fakultatív oktatását. Az érem másik oldala: van a megyében már néhány olyan magyar óvoda, pl. Nagyszentmiklóson, amelyben több a román gyerek, mint a magyar, ezért az oktatás inkább román nyelven folyik... /Pataki Zoltán: Strasbourgba kell vinni a Magyar Ház ügyét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./2000. május 18.
Temesváron mintegy negyedszáz V-VIII. osztályos magyar tanuló vett részt máj. 8-án a prózamondó- és szavalóversenyén. A magyar államiság ezeréves fennállásának évfordulója alkalmából, Tácsi Erika magyartanárnő által szervezett vetélkedőn Aradról, Déváról, Igazfalváról, Nagyszentmiklósról, Lugosról, Vajdahunyadról, Újszentesről és Temesvárról érkezett kisdiákokból álló csapatok vettek részt. /Regionális prózamondó- és szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2000. július 24.
Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./2001. január 9.
Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2001. február 27.
Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./2001. március 24.
Márc. 25-én, születésének 120. évfordulóján világszerte megemlékeznek Bartók Béla életéről és munkásságáról. A nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság emlékünnepséget rendez a szülővárosban. A Nákó-kastélyban hangverseny lesz, előtte megkoszorúzzák Bartók Béla szobrát. Temesváron a Megyei Könyvtár kiállítással adózott a nagy zeneszerző emlékének. /Ünnepség a nagyszentmiklósi Nákó-kastélyban. Bartókra emlékezik a szülőföld. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./2001. június 12.
A virágnak megtiltani nem lehet címmel tartották meg az elmúlt hétvégén a második újszentesi pünkösdi hagyományőrző-vetélkedőt I-VIII. osztályos tanulók számára. A népdalénekes vetélkedőn a házigazda újszentesiek mellett a temesvári Bartók Béla Líceum és 26-os Általános Iskola, illetve a csanádi és a nagyszentmiklósi általános iskolák tanulói vettek részt a rendezvényen. /"A virágnak megtiltani nem lehet" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2001. szeptember 11.
Szept. 7-én Nagyszentmiklóson tartotta soros ülését a Határmenti Partnerség Bizottság (HPB), amely a Makó-Nagyszentmiklós európai minirégió vezető testülete, amelynek társelnökei dr. Búzás Péter, makói polgármester és Oncu Iosif, nagyszentmiklósi polgármester, tagjai a kistérség polgármesterei, önkormányzati képviselői és vállalkozói. A nagyszentmiklósiak régi álma egy információs központ létrehozása (Makón már működik egy Euroinfo központ), a találkozó egyik naprendi pontja az erről szóló projekt megvitatása volt. A HPB munkájába a jövőben szorosan bekapcsolódik a Csongrád és a Temes megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Nagyszentmiklóson kamarai kirendeltség létesül. A csongrádiak, szintén európai támogatással, üzleti információs központot hoznak létre Szegeden, amely a román-magyar üzleti kapcsolatokról szolgáltat naprakész információkat. /(Pataki Zoltán): Makó-Nagyszentmiklós mini-eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./2002. október 5.
1913-ban szentelték fel Nagyszentmiklóson az evangélikus kis templomot. Évek óta vészesen pusztul a templom tornya. A templom falairól lehullott a vakolat. Segíteni kellene, amíg még nem késő. /Gruics Pál: Levél Nagyszentmiklósról. Féltjük a templomot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./2002. október 27.
Október elején ünnepelték a temesvári ferences nővérek rendjük erdélyi letelepedésének 100. évfordulóját. Temesvári házukban négy nemzetiség leányai élnek szeretetben, békében együtt, segítve a temesvári betegeket. A nővérek a temesvári Caritas háziápoló programja keretében dolgoznak, néhány vidéki, Temesváron tanuló lánynak otthont adnak, imacsoportot vezetnek. A kolostoraikból elűzött nővérek a kommunista uralom alatt civilben dolgoztak tovább temesvári, aradi, belényesi, lugosi, lippai, nagyszentmiklósi, szászvárosi kórházakban. A közösségi élet újrakezdésére 1992-ben nyílt lehetőség. A még életben lévő kilenc nővér Temesvárra költözött, ahol 1994-ben létrejött a provincia székhelye. Jelenleg 11 örök- és egy ideiglenes fogadalmas van a zárdában. Három nővér 24 órai állandó gondozást vállalt az idős papok otthonában, ahol a 92 éves Boros Béla c. érsek és a nyugalmazott Kräuter Sebestyén püspök tartózkodik. /Assisi Szent Ferenc leányai. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./2002. november 16.
Még száz lelket sem számlál a zsombolyai református gyülekezet, bár a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 188-an vallották magukat református magyarnak. Papp Csaba tiszteletes szerint a nyilvántartásában lévőknek is csak mintegy húsz százaléka látogatja rendszeresen az istentiszteleteket. Tavaly egyetlen keresztelő sem adódott, temetni viszont öt gyülekezeti tagot kellett. A legtöbben máshonnan költöztek ide. Papp Csaba a második állandó református lelkésze Zsombolyának. Hozzá tartozik még Nagyszentmiklós, Nagyősz, Klári, Gyertyámos, Valkány és Teremi. Ezeken a településeken alig akad néhány híve. Egyedüli hely, ahol lehet és kell építkezni, az Nagyszentmiklós. Ott mintegy nyolcvan református él, és ha sikerül egyezségre jutni a néhány fős evangélikus gyülekezettel, templomuk is lesz. /Sipos János: Reformátusság a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./2002. december 4.
A Szegedi Népi Együttes közreműködésével, a Temesvár és Szeged közötti testvérvárosi kapcsolatot gyümölcsöztetve immár két éve folyik az a hároméves népitánc-oktatótanfolyam, amelyet Temesváron, a Bartók Béla Líceumban tartanak hétvégeken havonta, másfél havonta. Ezen a hétvégén is több mint százan, főként iskolások és fiatalok, valamint pedagógusok és csoportvezetők gyűltek össze, hogy Gombos László táncoktató irányításával újabb lépéseket, motívumokat sajátítsanak el - tájékoztatott Szívós László, a simonyifalvi Leveles és Pitypang népi táncegyüttesek vezetője. Arad megyét ez alkalommal csak a simonyifalviak képviselték. A résztvevők zöme Temesvárról, Dettáról, Nagyszentmiklósról, Csanádról, Újszentesről érkezett. /(Kiss: Folyamatos népitánc-tanulás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2003. március 24.
Márc. 23-án Nagyszentmiklóson a város nagy szülöttjére, Bartók Bélára emlékezett az Aranka-parti város. A rangos rendezvényt a helyi Pro Bartók Társaság és vezetője, Tamás Sándor szervezte. A rangos rendezvényt a helyi Pro Bartók Társaság és vezetője, Tamás Sándor szervezte. Megkoszorúzták a zeneszerző köztéri szobrát, majd a Nákó-kastélyban hangversenyt rendeztek, felléptek a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolások. /(Sz. I.): Bartók Bélára emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./2003. március 24.
Márc. 24-én Óteleken oktatási tanácskozásra gyűltek össze a helyi és környékbeli pedagógusok, RMDSZ-es politikusok és a civil szervezetek képviselői. Az összejövetel célja feltérképezni a magyar oktatás jelenlegi helyzetét, és lehetőséget találni a gondok megoldására. A tanácskozáson Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kiss Ferenc tanfelügyelő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök is jelen volt. Erdei Ildikó, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke elmondta, hogy különböző régiókra - Temesvár, Ótelek, Végvár, Lugos, Nagyszentmiklós, Zsombolya és Újszentes, valamint e települések környékei - osztották a megyét, és minden tájegységre ellátogatnak. Az oktatási stratégia szerint a felsorolt ,,központi" települések iskoláit meg kell erősíteni. Talpai Adél, az óteleki általános iskola igazgatója felsorolta az intézmény főbb gondjait. Pozitívumként az épület jó állapotát, az iskola infrastruktúráját, a testvérvárosi kapcsolatokat, gondként a közvetlen telefon, fax, internet hiányát, a rossz út miatti megközelíthetetlenséget, saját vízforrás és csatornarendszer hiányát, valamint a magyar gyermekek létszámcsökkenését említette. Lehetőségként az iskolabusz megszerzését ajánlották. Távlati terveik között szerepel egy bentlakás létrehozása. /Nagyálmos Ildikó: Gondfelmérés, megoldáskeresés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./2003. március 25.
Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2003. április 15.
A Bánsági Magyar Napok kiemelkedő eseménye volt a megye táncegyütteseinek hét végi közös fellépése Igazfalván, Lugoson, Temesváron. Beérett a Szeged Néptáncegyüttes vezetőjének (Nagy Albert) és oktatóinak (Gombos András, Tóth Gábor, Paragi Zoltán) sok éves fáradságos munkája, önzetlen támogatása. Ezen vidéken újjáéledt a népi viselet és tánc. Igazfalván soha ilyen nagyszabású ünnepe nem volt a magyar népi táncnak, mint az elmúlt hét végén. Temes megye valamennyi hagyományőrző csoportja jelen volt. Sőt, a végvári, a dettai, az őscsanádi, a nagyszentmiklósi és a temesvári együttesek mellé felzárkózott az alakulóban lévő lugosi néptánccsoport, amelynek ez volt az első bemutatkozása. Az ünnepség a falu központjában népviseleti felvonulással kezdődött. Az együttesek Lugoson is zsúfolt nézőtér előtt mutatták be táncaikat. A rendezvénysorozat a temesvári Diákházban tetőzött. /Sipos János: Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./ 2003. június 25.
Aláírták az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt Temes megyei szervezetei közötti megállapodást. A protokollumban rögzített tulajdonjogi, szociális, oktatási kérdések tisztázása mellett a szövetség vezetői hatékonyabb együttműködést, nagyobb kommunikációs készséget várnak a kormánypárt helyi tisztviselőitől. Halász Ferenc RMDSZ-elnök utalt arra, hogy Temesben jóval a kiszabott határidő lejárta után született meg az egyezmény. A késedelem oka a szociáldemokraták elzárkózásában keresendőt. Halász Ferenc elmondta, hogy gazdasági kérdésekben kikötötték: a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tartson fenn kapcsolatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megyei szervezetével, továbbá az SZDP is támogassa azt a javaslatot, hogy a lakosok személyi jövedelemadójuk 1,5 százalékát a civil szervezetek támogatására fordíthassák - belátásuk szerint. Tulajdonjogi kérdésekben a restitúció felgyorsítása, az elkobzott egyházi ingatlanok és a Magyar Ház maradéktalan visszaszolgáltatása. Emellett a Nagyszentmiklós és Csanád között ingázó tanulók szállításának megoldása, az óteleki iskola támogatása, a Csiky Gergely Állami Színház nagytermének renoválása, a Csanád-Kiszombor határátkelő bővítése, a bodófalvi híd felépítése, egyéb infrastrukturális tételek szerepelnek a szövetség kívánságlistáján. /Pataky Lehel Zsolt: Aláírták a Temes megyei RMDSZ-SZDP-protokollumot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./2003. augusztus 11.
Aug. 8-án a nagyszentmiklósi RMDSZ volt a házigazdája a szövetség kistérségi találkozójának. A Temes megyei RMDSZ - a Temesváron létező nyolc körzet mellett - hat régiót alakított ki a tagszervezetek közötti kommunikáció, az együttműködés hatékonyabbá tétele céljából, és a megyei vezetőség külön-külön valamennyi térséget felkeresi augusztus-szeptember folyamán. A szervezeti élet, a helyi magyar közösségek mindennapi kérdéseinek megvitatása, valamint a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülés szerepel a Temes megyei RMDSZ kistérségi találkozóinak napirendjén. A megjelentek elmondták: még messze áll az RMDSZ a jó működéstől. /Pataky Lehel Zsolt: Kistérségi RMDSZ-találkozók. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./2003. augusztus 18.
A vidéki szervezetekkel való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében a Temes megyei RMDSZ elnöksége hat kistérségre osztotta fel a megyét. A nyolc temesvári körzeti szervezet létrehozása még folyamatban van, ezeknek a kistérségekhez hasonló szerepük lesz a tagsággal való kommunikáció szempontjából. Az első kistérségi RMDSZ-találkozóra Nagyszentmiklóson került sor. A találkozók azonos napirenddel zajlanak: a régió TKT képviselőjének megválasztása, a jövő évi helyhatósági választások előkészítése, a helyi gondok megvitatása. A nagyszentmiklósi régió a nagycsanádi Fodor Ferencet választotta TKT-képviselőjéül. A szentmiklósiak támogatást kértek az RMDSZ székház bebútorozásához, a keglevicsháziak a kultúrház felújitásához, míg a csanádiak az iskolás gyerekek nagyszentmiklósi ingázásának problémáját vetették fel. /Pataki Zoltán: Kistérségekben gondolkodik a Temes megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2003. szeptember 3.
Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2003. október 4.
Egy éve került Papp Csaba református lelkipásztor Zsombolyára. A városban van imaház, és 122 a gyülekezeti tagok száma. Nagyszentmiklóson 86-an, Gyertyámoson 12-en, Klári-Szőlőkben 14-en, Valkányban 7-en, Nagyőszön 6-an, Pusztakeresztúron több mint 20-an vallják magukat reformátusnak. Nyolcvan százalékuk idős ember, a fiatalok közül pedig sokan vegyes házasságban élnek. A felsorolt falvakban családi házaknál, megüresedett vendéglátó helyiségekben tartják az istentiszteletet. Papp Csaba lelkész tanító híján, felvállalta a zsombolyai magyar tagozat I-IV. osztályosainak oktatását is. /Sipos Erzsébet: Az út elején. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./