udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
8
találat
lapozás: 1-8
Helymutató:
Németszentpéter
1999. június folyamán
Sok helyen csak I-IV. osztályos magyar iskola van, mint például Vadászon, Pankotán, Simándon, Németszentpéteren, Gyorokon. Már korábban az összevont magyar I-IV. osztályt is felszámolták Radnán, Tornyán, Szederháton és Munáron. Néhány évvel ezelőtt Borosjenőn a magyar szülők megpróbáltak magyar nyelvű tagozatot indíttatni az iskolában. A tanfelügyelőség rosszindulata miatt meghiúsult a magyar tagozat megindítása. Ezután elhatározták a helyiek, hogy szavalóversennyel megpróbálják összefogni a környék magyar fiataljait. Idén május elején már ötödször tartották meg a város szülöttéről, a színész Horváth Béláról elnevezett szavalóversenyt. /Ujj János: Anyanyelvük becsülete. = Szövétnek (Arad, az Alma Mater Alapítvány időszakos kiadványa), június - III. évf. 3. sz./2000. szeptember 29.
Arad megye iskoláiban idén 198 első osztályos magyar kisdiákot köszönthettek. Ez 51-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb létszámcsökkenés az Arad városi iskoláknál tapasztalható, de idén nem iratkozott magyar első osztályba egyetlen gyermek sem Simándon és Nagylakon. A kisvarjasi elemi iskola Nagyvarjasra ment át, mert ott nagyobb volt idén a gyermeklétszám. Teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás Németszentpéteren, ahol csak egyetlen harmadikos maradt. /Új tanév - új reménységek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./2002. december 30.
Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a jelen körülmények között a megtartás is sikernek minősül a magyar oktatásban. A sikerek közé tartozik az, hogy Tornyán újra indult a magyar óvoda, Majláton meg tudták tartani a magyar óvoda két csoportját, Pankotán az iskolát és az óvodát is. Nagy probléma a pedagógushiány. Az Apáczai Alapítványnál elnyert pályázat alapján támogatják azokat a gyermekeket, akik azért kénytelenek ingázni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 140 - elsősorban I-VIII. osztályos - gyermek részesül ebben a támogatásban. Jelenleg tíz szórványhelységben folyik magyar nyelvű oktatás. Állami finanszírozással folyó anyanyelvű oktatás van Pankotán, Szapárligeten, Fazekasvarsándon, Borosjenőben, Vingán. Idén sikerült beindítani az Apáczai Alapítvány támogatásával a nem hivatalos, hétvégén folyó magyar oktatást Németszentpéteren, Tornyán, Székudvaron, Lippán és Csermőn. /Gujdár Gabriella: Az aradi magyar oktatás jó, de lehetne jobb is. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./2003. május 5.
Huszonöt év alatt Arad megyében megszűnt tíznél több magyar tannyelvű kisiskola. Dezsőháza, Galsa, Németszentpéter, Radna, Szederhát, Nagyvarjas, Gyulavarsánd, Simánd, Csermő, Aradon Zsigmondháza, Rácfertály, Pernyáva maradt anyanyelvű iskola nélkül, hogy csak az eszébe jutó régi tanintézeteket említse, írta Ujj János. S időközben négyosztályos "kisiskolává" minősült vissza a gyoroki, fazekasvarsándi, pankotai, szentpáli, míg a valamikor erős bentlakással is rendelkező tornyai eltűnt az anyanyelvű oktatás térképéről. A hivatástudattal van baj. Valamikor kipellengéreztek egy falusi tanítónőt, mert végigjárta faluját, s meggyőzte a szülőket, hogy anyanyelvű iskolába írassák gyermekeiket. Tettéért a szekuritátén is faggatták. Vajon akad-e jelenleg pedagógus, aki hozzá hasonlóan végigjárná azt a falut? /Ujj János: Iskolák, tanítók. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./2005. október 22.
Prelaucek József katolikus plébános egy éve szolgál az Arad megyei Németszentpéteren, ahol összesen 200, a hozzá tartozó filiákban, Székesúton és Nagyfaluban további 150 híve van. Németszentpéterről a németek már elköltöztek, a hívek legtöbbje magyar és vegyes családban él. Az iskolában zajló hitoktatás is magyar és román nyelven zajlik a 30 gyermek számára. Idén Székesút község tanácsa 10 000 (100 millió) lejjel támogatta a hatáskörébe tartozó 3 település ortodox templomait, sőt a székesúti katolikus templom tetejének a javítására is kiutalt 500 (5 millió) lejt. Szükséges a németszentpéteri templom felújítása is, mert bádogfedele több helyen lyukas. /Balta János: Sürgős javítás szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2006. július 3.
Arad megyében, Németszentpéteren nagyon rég óta nem gyűlt egybe annyi magyar, mint június 29-én, a templom búcsúnapján, amikor több mint 50 ember találkozott, hogy az RMDSZ Arad megyei vezetőivel, néhány befektetővel együtt gondolkozva megpróbálják kilendíteni a kátyúból a település és a közösség szekerét. Az egykor virágzó településből mára alig maradt valami. Erről az évek óta csorgó fedelű templom, bezúzott ablakokkal, leszakadt mennyezettel éktelenkedő községháza, az utcákon részben megcsonkított köztéri szobrok tanúskodnak. A Németszentpéteren élő közel 250, a községbeli 400 magyar több választási ciklus alatt sem tudott tanácsost állítani a községi önkormányzatba. Tóth Csaba megyei ügyvezető RMDSZ-elnök a németszentpéteri és a Székesút községbeli magyarság körében beindítandó közösségépítést sürgette. Ígéretet tett a februárban lezajlott és Németszentpéter községi rangjának visszaszerzése ügyében pozitív döntést hozott referendum hivatalos érvényesítésére. A megbeszélésen gyűjtést kezdeményeztek a templom felújítására. Javasolták a magyar nyelvű fakultatív oktatás beindítását, Fazakas Ágnes és Nicolaiciuc Katalin felvállalták a gyermekek felkutatását. /Balta János: Sorsforduló Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./2006. július 13.
Németszentpéteren az 1968-as területrendezés előtti túlnyomórészt németek, továbbá magyarok laktak. A patinás községháza, a templommal együtt minden középület példás rendben volt, német és magyar nyelvű iskolák működtek, színes kulturális élet zajlott. Most a hazalátogató, kitelepült németek szörnyűlködnek a lehangoló jelen miatt, amikor minden középület romos állapotban, dűlőfélben, a katolikus templom teteje évek óta becsorog. Egy szálig kivágták az előző plébános, Hegedűs János által ültetett, termő gyümölcsfákat. A télen tartott referendumon a lakók 98%-os részvétel mellett Németszentpéter önállósodására voksoltak. A közakarat törvénybe iktatásának folyamata elakadt. Amikor megszületik az önállóság, a település közel 240 fős magyarsága a lakosság 15%-át fogja képezni, tehát kis összefogással képviselőt küldhet a községi tanácsba. Akkor kerülhet pénz a templomjavításra, a magyar rendezvényekre. /Balta János: Németszentpéteren az összefogáson múlik. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./2006. október 19.
Nagy sikernek örvend Arad megyében, Németszentpéteren a fakultatív magyar nyelvű oktatás, amelyre eddig 20-an iratkoztak be. A helybelieken kívül székesúti és munári gyermekek is magyarul kívánnak tanulni. Viszhányó Aranka tanítónő munkáját mindenben támogatja az iskolaigazgató, Pascu Ioan, ugyanakkor nehézséget okoz, hogy a gyermekek közül többen nem beszélnek magyarul. /(b): Németszentpéteren 20-an magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
lapozás: 1-8