udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 199 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-199

Helymutató: Bánffyhunyad

1990. november 3.

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ első száma, főszerkesztője Török F. László. A folyóirat a hagyományőrzést és értékmentést tartja feladatának. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1990. december 30.

A nemrégiben újjáalakult bánffyhunyadi Kós Károly Művelődési Kör színjátszói ismét fellépnek jan. 6-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színház termében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

1991. október 31.

A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én, Széchenyi-emléktáblát helyeztek el Bánffyhunyadon, a református templom belső falára, Széchenyi István születésének 200. évfordulója emlékére. Magyarországról Katona Tamás jelent meg az ünnepségen, aki beszédet mondott. Az emléktáblát a református egyház és a budapesti Széchenyi Társaság készíttette, felirata: "Senki ember ne akarja megváltoztatni vagy éppen elpusztítani egy nemzet nyelvét. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, Bánffyhunyadon jártának emlékére. Református egyház, Széchenyi Társaság." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1992. július 16.

Kriza János Néprajzi Társaság jún. 4-5-én Homoródfürdőn tartotta idei második vándorgyűlését. Az előadások témái: a halál és a temetkezési szokások. Az előadók között volt Zakariás Erzsébet /Kolozsvár/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Zsók Béla /Bukarest/, Tankó Gyula /Gyimesközéplok/, Bárány Mihály János /Marosvásárhely/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Vasas Samu /Bánffyhunyad/, Tánczos Vilmos /Csíkszereda/, Csergő Bálint /Csíkszereda/, Asztalos Enikő /Marosvásárhely/, Balázsi Dénes /Székelyszentlélek/, Gazda József /Kovászna/ és Virág Magdolna /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1993. március 18.

Az 1992. jan. 7-i népszámlálásról kiadott előzetes adatok szerint Kolozsváron 328 008 ember él, ebből 248 289 /75,7 %/ román, 74 483 fő /22,7 %/ magyar. Torda 61 135 lakosából 7 035 lélek /11,5 %/ magyar, Désen 41 016-an élnek, közülük 6 725 fő /16,4 %/ magyar, Aranyosgyéres lakossága 29 275 fő, ebből 2 804-en magyarok /9,58 %/, Szamosújvár 26 249 lakójából 4 756-an vallották magukat magyarnak /18,1 %/, Bánffyhunyadon 9 921-en élnek, közülük 3 350-en /35,78 %/ magyarok. /(B. Á.): Kolozsvár lakossága: 75,7 százalék román, 22,7 százalék magyar? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

1993. május folyamán

Napvilágot látott a Kalotaszegi Füzetek (Bánffyhunyad) első száma. A tervek szerint évharmadonként fog jelentkezni, tanulmányokat fognak közölni benne.

1993. július 1.

Tordaszentlászlón negyedik alkalommal rendezték meg Szent László napján a kórusfesztivált, amely a régió dalárdáinak, templomi kórusainak évi megmérettetése volt. Huszonöt magyar kórus gyűlt össze közelebbről vagy távolabbról, Szlovákiából, Pécsről, Kolozsvárról, Bánffyhunyadról, Nagyenyedről és még sok településről. A zenei anyanyelv megtartó erejében bízva énekeltek a kórusok. /Kisgyörgy Réka. "Fogadd el hálaénekünk?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. október 2.

Szilágysomlyón okt. 2-án avatták fel az új EMKE székházat. Simonfy Irén festőművész, a megyei EMKE elnöke köszöntötte a vendégeket. Jelen volt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke, aki emlékeztetett: az elmúlt rendszerek elsősorban az önálló magyar intézményeket számolták fel, utána a kisközösségeket. Hasonló EMKE-otthont avattak pár héttel ezelőtt Zilahon, néhány napja Torockón, a közeljövőben pedig Bánffyhunyadon lesz hasonló avatás. Dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy két ihletforrás létezik, a Biblia és a transzszilván lélek. A Biblia szerint a megmaradás módozata az építkezés. /Fejér László: Az EMKE újabb háza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1994. november 30.

A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1996. március 8.

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ székházában a Megyei Ügyvezető Tanács (MÜT). Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy a tanácskozáson szó volt a március 15-i ünnepségek megszervezéséről. A tervek szerint Kolozsváron megkoszorúzzák a Petőfi Sándor- és Nicolae Balcescu-emléktáblákat, a színházban színvonalas előadást tekinthetnek meg az érdeklődők, majd a Farkas utcai templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak. - A helyhatósági választásokkal kapcsolatosban Tordán, Aranyosgyéresen, Szamosújváron, Désen, Bánffyhunyadon, valamint az említett helységek vonzáskörzetében is sikerült összeállítani az RMDSZ jelölőlistákat. Főleg azok a falvak, amelyek semmilyen központhoz nem tartoznak, valamint Egeres és környéke okoznak gondot. /Vidéken is összeállították a jelölőlistákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1996. március 30.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség összeállította az 1996/97-es tanév beiskolázási tervét. Victor Dragoi főtanfelügyelő elmondta, hogy a magyar tagozatos iskolák közül a Brassai és a Báthory Líceumnak négy-négy, az Apáczai Líceumnak két, az "Onisifor Ghibu" (volt természettudományi), a "Gheorghe Lazar", a Zenelíceumnak egy-egy, a Könnyűipari Iskolaközpontnak egy, a Református Kollégiumnak két, a "Maranatha" Kollégiumnak, a Római Katolikus Főgimnáziumnak, az Unitárius Kollégiumnak és az Elektrotechnikai Líceumnak egy-egy kilencedik osztályt kérnek. Désnek, Szamosújvárnak, Tordának és Bánffyhunyadnak egy-egy magyar tannyelvű kezdő középiskolai osztályt javasolnak. A tanfelügyelőség ismét vissza kívánja helyezni a magyar tannyelvű tanító- és óvónőképző kilencedik osztályt az Apáczai Líceumból a Gheorghe Lazar Líceumba. 1990-ben hosszas harc árán lehetett csak az utóbbi iskolából (ahol nincs megfelelő magyar könyvtár stb.) az Apáczaiba áthozni a magyar tanítóképzőt. /Sz. Cs. Előterjesztik az 1996-97-es tanév beiskolázási tervét Költöztetnék a magyar tanító- és óvónőképzőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1996. június 19.

Antony Gall ausztráliai Kós-kutatónak a Kós Károly építészete című kiállítása a Kós Károly Művelődési Társaság szervezésében Bánffyhunyadra is eljutott. Az ünnepélyes megnyitón Kós Károly szellemiségéről, politikai hitvallásáról Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés című folyóirat főszerkesztője beszélt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1996. június 29.

Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./

1996. július 5.

Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1996. augusztus folyamán

Bukarest, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyszeben és Kolozsvár után Bánffyhunyadon is bemutatták Antony Gáll ausztráliai Kós Károly-kutatónak Kós Károly építészete című kiállítását. /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug./

1996. augusztus folyamán

Bukarest, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyszeben és Kolozsvár után Bánffyhunyadon is bemutatták Antony Gáll ausztráliai Kós Károly-kutatónak Kós Károly építészete című kiállítását. /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug./

1996. szeptember 29.

Kolozs megyében folytatódtak a választási kampánygyűlések. Szept. 29-én Bánffyhunyadon és Kőrösfőn Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselőjelölt találkozott a választókkal. Ugyanezen a napon Magyarvistán és Türén Újvári Ferenc és Papp Judit képviselőjelöltek, Tordatúron Buchwald Péter szenátor képviselőjelöltekkel vett részt választási gyűlésen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1., 877. sz./

1998. március 5.

Febr. 28-án Kolozsváron tartotta éves tanácskozását az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa. Boros János megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy a Funar féle városvezetés mellett az RMDSZ munkáját akadályozza a parasztpárti túlzó dominancia, emiatt az RMDSZ nem jutott hozzá bizonyos tisztségekhez. - A legeredményesebben a kalotaszentkirályi, bánffyhunyadi, szamosújvári, tordai, aranyosgyéresi körzetek dolgoznak. Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök felháborítónak tartotta, hogy több vegyes iskolában a román igazgatók utasítására nem egy magyar tanár románul tanította a földrajzot és a történelmet, holott az érvényes kormányrendelet előírja a két tantárgy anyanyelven való oktatását, majd a megyei tanügy helyzetéről szólva a munka összehangolására figyelmeztetett. A törvények kellő ismeretének hiánya miatt megyei szinten csak 50 %-os arányban használják ki a magyar oktatási lehetőségeket. Előfordult az is, hogy reál-szakos megyei tanfelügyelői állást hirdettek meg és egyetlen jelentkező sem akadt. Örömmel kell viszont elkönyvelni, hogy Török Ferenc személyében helyettes megyei tanfelügyelője van a magyar oktatásnak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., Kisgyörgy Réka. Hatalom nélküli hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1998. március folyamán

A kalotaszegi református egyházmegye lélekszáma 13.934 fő, 1997-ben 132 keresztelő volt, 42-vel több, mint az előző évben, temetés pedig 248 volt, tizenhattal kevesebb az előző évinél, ennek ellenére is csökkent az egyházmegye lélekszáma. /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), márc./

1998. május 12.

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

1998. május 31.

Máj. 31-én a Pro Kalotaszeg Egyesület szervezésében a Kolozs megyei Gyerőmonostoron és Bánffyhunyadon megemlékeztek a 155 éve született Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkára, "Kalotaszeg nagyasszonyára". A megemlékezés a több mint 800 éves magyargyerőmonostori református templomban kezdődött, ahol dr. Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője és püspök-helyettese hirdetett igét. A helyi méltatásokat követően dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár nyomatékosan hangsúlyozta "a nagy erdélyi patrónák" nyomdokain járó hajdani papleány sokrétű tevékenységének mához és megmaradásunkhoz szóló üzenetét. "Csak tiszta forrásokból merítsünk itt, a Kalotaszegen is, mint tette ezt hajdanán Gyarmathy Zsigáné is, aki szellemi kisugárzásával és sokrétű tevékenységével maradandót alkotott népe és az egyetemes magyar kultúra számára" - mondotta. A templom kertjében Hory Farkas, a nagy általános műveltséggel rendelkező néhai apa sírját a Kolozs megyei RMDSZ nevében Boros János megyei elnök koszorúzta meg. Ugyanaznap Bánffyhunyadon emléktáblát lepleztek le azon a házon, ahol Gyarmathy Zsigáné élt és alkotott, majd a nagy számban megjelent emlékezők dr. Péntek János egyetemi tanár előadását hallgatták meg. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Művelődési és Egyházügyi Főosztályának ünnepi üzenetét Sebesi Karen Attila előadó tolmácsolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1276. sz./

1998. június 12.

Jún. 7-én, vasárnap népművészeti kiállítással zárult a Bánffyhunyadon a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség háromnapos találkozója. A szervezet tanácskozásán a székely, a kalotaszegi és az anyaországi művészek tapasztalatcseréje zajlott. /Hagyományőrző kiállítás nyílt Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár),jún. 12./

1999. május 13.

Bánffyhunyadon a városi könyvtár 1951-ben kezdte működését. Jelenleg 49 681 kötet alkotja a könyvállományt, ebből 6431 a magyar és 1158 az idegen nyelvű. /Minden tizenharmadik bánffyhunyadi lakos könyvtárba jár. Közel 50 000 kötet vár böngészésre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1999. május 20.

Széman Péter főorvos kezdeményezésére egy csoport kárpátaljai orvos látogatott el szűk családjával Szilágysomlyóra. E sokat próbált, nehezen élő emberek kikapcsolódása, pihenése, volt a cél. A vendégek elmondták, közülük sokan már fél éve nem kaptak fizetést - kit szülei segítenek, ki orvosi hivatása mellett kénytelen mellékesen árucserével foglalkozni; mások még az árvíz nyomait takarítják mai napig is. A vendégek megismerhették Kraszna, Csucsa, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Zilah, Zsibó, Mojgrád nevezetességeit. Kolozsváron a Farkas utcai templomban orgonakoncertet is hallgathattak. - A vendégek jelenlétében a helyi születésű dr. Andrasofszky Barna gyermektüdőgyógyász főorvosnak (aki a MET elnöke és számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa) átnyújtották a Szilágynagyfalu díszpolgára oklevelet, valamint a Szilágysági magyarok sorozat első díszoklevelét. Ezzel a sorozattal kívánunk emléket állítani minden Szilágyságban élő vagy onnan elszármazott magyarnak, aki munkásságával jelentősebb érdemeket szerzett, és aki sokat tett szülőföldjéért. /Széman Rózsa (Szilágysomlyó): Kárpátaljaiak Szilágysomlyón. Kiosztották az első Szilágysági magyarok díszoklevelet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

1999. május 24.

Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

1999. június 30.

A Brassai Sámuel Líceumban a 226 érettségire beiratkozott diák közül a megjelent nappalisok és estisek közül 191-nek sikerült a román szóbeli vizsgája. Az Apáczai érettségi központban az Apáczai Líceum, a Református és Unitárius Kollégium diákjai vizsgáztak. Itt a 163 diák közül csak ketten buktak meg a román szóbelin. A Báthory Líceumban - ahol a Báthory Líceum és a Római Katolikus Líceum vizsgázott - a 132 diák közül egy bukott el a román szóbelin. Az Elektrotechnikai Szaklíceumban 43 megjelent diák sikerrel vette a román s a magyar szóbeli vizsgát egyaránt. Désen a líceum minden magyar diákja sikeres volt mindkét vizsgán, Tordán is csak egy diák bukott meg románból; magyarból száz százalékos volt a sikerarány. Szamosújvár is remekelt: a román s a magyar szóbeli vizsgán minden diák átment. Bánffyhunyadon csak ketten voltak képtelenek elérni az ötös jegyet románból. A magyar szóbeli eredménye is ismert: mindenkinek sikerült. /Szabó Csaba: Folyik az érettségi Remekeltek diákjaink a román és magyar szóbeli vizsgákon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

1999. július 20.

Péntek László Akiket Kalotaszeg nem feled /alcíme: In memoriam Vasvári Pál 1849. július 6./ című könyvét a szabadsághős halálának 150. évfordulója alkalmából jelentette meg a Vasvári Pál Társaság és a Pro Kalotaszeg Kulturális Társaság. /Akiket Kalotaszeg nem feled. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Péntek László, a bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke e könyvecske megírásával újra bizonyságát adja szülőföldje iránti szeretetének. Akik ismerik az említett emlékmű sorsát, tudják azt is, hogy ezelőtt öt évvel a bánffyhunyadi és kőrösfői RMDSZ-szervezetek, valamint a Pro Kalotaszeg Alapítvány képviselői többször álltak a kolozsvári törvényszék előtt, koholt vádak miatt, amelyeket a kopjafa ellenségei tettek le írásos formában a Kolozs megyei törvényszék asztalára. A kis emlékfüzet a `48-as hős utolsó napjait próbálja rekonstruálni, azt a csatát, amelyben Vasvárit - aki különben éppen Avram Iancuhoz igyekezett békét kötni - a mócok négyszáz bajtársával együtt lemészárolták. /Akiket tényleg nem felejtenek el. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1999. július 24.

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ legfrissebb, június-júliusi összevont száma. Hidán Csaba: Hunok, avarok, magyarok című rövid történelmi áttekintése is szerepel a Buzás Pál által szerkesztett folyóiratban. Fekete Károly Kalotaszeg a történelmi dokumentumokban című összeállítása ezúttal Kalotadámost, Magyarókerekét, Nagykalotát és Tóttelket mutatta be. /Nyár eleji Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1999. szeptember 2.

A Kalotaszeg (Bánffyhunyad) folyóirat augusztusi 8. száma Kós András sztánai születésű neves szobrász emlékképeit közölte indítónak. A bánffyhunyadi volt Kalotaszegi Múzeum sorsáról tovább folyik a vita. Az Erdélyi műemlékeink sorozatban ezúttal Kőhalom váráról olvashatunk. /(horváth): Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-199




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék