Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Helymutató: Orosháza

1993. május 11.

Kádár Ferenc költő, az RMDSZ nagykárolyi elnöke, tanácsos elmondta, szeretnék megakadályozni a tervet, 2500 katonának a városba telepítését, mert az gondot okozna, a 250 tiszt családostól való letelepedése pedig az etnikai összetételre is hatással lenne. Nagykárolyban nagy a munkanélküliség, ugyanakkor a tisztfeleségek majd elsőbbséget élveznek a munkahelyeken. Nagykároly testvérvárosa, Orosháza felajánlotta, hogy kiadja a nagykárolyi újságot, a nyomdaköltséget is vállalja, de a hivatalos körök ezt nem engedték meg, ezért még mindig nincs magyar újságja a városnak. /Gál Éva Emese: "Van remény a fellendülésre" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1996. július 26.

Benedek Zoltán tizedik könyvét tette az olvasó asztalára. Tizenöt évvel ezelőtt már szerepelt a könyv a Kriterion tervében, azonban akkor nem engedélyezték kiadását. Most Orosházán látott napvilágot Érmellék /Helios Kiadó, Orosháza, 1996/ című könyve. Érmellék Erdély egyik tájegysége, résztája a Partiumnak. A szerző ismerteti a terület geológiai múltját, növény- és állatvilágát, a régészeti feltárásokat, a vidék történelmét, a népszokásokat, a hagyományt, a közoktatást, a művelődési élet múltját, a tájegység hatvan falujának kismonográfiáját, de a határnevekről és dűlőnevekről sem feledkezik meg. Benedek Zoltán könyve negyven évi kutatómunka eredménye. /A Hét (Bukarest), júl. 26./

1999. március 1.

Kiss Kálmán, a határőrség megbízott parancsnok román kollégájával /Aurel Neagu/ tárgyalt a szervezett bűnözés elleni együttműködésről, tájékoztatott febr. 28-án az Orosházán tartott sajtótájékoztatóján. A jövőben összehangolják az akciókat. /Magyar-román határvédelmi megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1999. július 7.

Júl. 7-én megkezdődött Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán a XVI. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényt a csíkszeredai Heruvimii kórus nyitotta meg. Ezután az orosházai ének-zene tagozatú általános iskola diákjai álltak az emelvényre. Utánuk moldvai diákok következtek: a targu neamt-i Ars Antiqua furulyásai, vezetőjük, Szekeres Balázs az 1997-98-as tanévben verbuválta össze a csapatot. A százhalombattai Musica Matricana gitárzenekar is fellépett, vezetőjük, Miklós Béla Csíkmadarason született. A legnagyobb közönségsikert a debreceni Monteverdi kórus aratta. Júl. 8-án folytatódik a fesztivál, a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola régizene-együttese, az isztambuli Erdal Salikoglu, a nagykárolyi Collegium, a bukaresti Lyceum Consort, a kolozsvári Minium-Amarillys, a budapesti Kobzos Kiss Tamás, Musica Historica és Ars Renata mutatják be műsorukat. /XVI. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

2000. november 3.

Nagy László, Nagykárolyban élő Károlyi Gáspár-kutató több mint öt évi "nyomozással" oklevéltárakból, egyetemi és teológiai könyvtárakból összegyűjtötte a Károlyi Gáspárról szóló könyvészetet. Pár éve könyvet is írt róla, mely a magyarországi testvérvárosban, Orosházán jelent meg. Legújabb kutatásainak eredményei egy következő, Károlyi Gáspárról szóló könyvben látnak napvilágot nemsokára. Könyvét azoknak szánja, akiket Károlyi Gáspár és kora érdekel, jelentette ki a vele készült beszélgetésben. Károlyinak születési éve sem ismert, csak következtetésekből fogadják el 1529-et vagy 1530-at. Szenczi Molnár Albert a Biblia hanaui kiadásában (1608) Caroli Gaspar-nak. a kiadás címlapján Cároli Gaspar-nak írta nevét. A Tótfalusi Kis Miklós amszterdami bibliakiadásában (1685) Karoli Gaspar, az 1700-as amszterdami kiadás címlapján Karoly Gaspar olvasható. 1704-ben a casseli kiadás címlapján jelenik meg fonetikus átírással Károli Gáspár alakban, és nevének ez az írott formája a bibliakiadások címlapján napjainkig megmaradt. Az 1990-ben Budapesten kiadott Szent Biblia címlapján: Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Annak ellenére, hogy a Károli alak hosszú életűnek bizonyult, a név helyes írása Károlyi. Az 1890-ben felavatott gönci szobrán is Károlyi Gáspár olvasható és ma már az irodalomtudomány, és a nyelvészet is ezt ismeri el helyesnek. /Nagy Ágnes: Beszélgetés NAGY LÁSZLÓ, Károlyi Gáspár-kutatóval. . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. február 25.

Egyre nehezebb a feladatuk a magyar-román országhatáron szolgáló határőröknek, mert tavaly folytatódott az előző években tapasztalt irányzat: egy év alatt egyharmaddal nőtt a jogellenes cselekmények száma - közölte Dávid Károly dandártábornok, az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetője. Elmondta, hogy az orosházi parancsokság területén a legnagyobb növekedés a zöld határon a "személyforgalom"-ban tapasztalható, összesen 68 százalékkal nőtt e jogsértések száma. - Tavaly összesen 55 nagy értékű személykocsi Romániába csempészését sikerült megakadályozni. - Az ország határállomásairól visszairányítottak 56 százaléka (18 000 fő) e térség magyar- román átkelőinél szeretett volna belépni Magyarországra. /Egyharmaddal több jogsértés a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

2000. június 21.

Jún. 10-én Nagykárolyban - Kaffka Margit születésének 120. évfordulója alkalmából - a Kaffka Margit Művelődési Társaság megkoszorúzta a szülőház falán lévő emléktáblát, majd a város főterén tavaly állított Kaffka Margit-szobor körüli parkban ünnepi rendezvényt tartottak. Sróth Ödön, a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke mondott beszédet. A testvérváros, Orosháza küldöttségével együtt ünnepeltek. Rózsa Piroska magyartanárnő Kaffka Margit munkásságáról beszélt. /Nagy Ágnes: "Kaffka Margitot ünnepelni törvényszerűség és kötelesség is egyben..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2001. január 4.

Nagykároly magyarországi testvérvárosában, Orosházán megjelent egy antológia: Átmentett igék. Nagykárolyi alkotók antológiája. Megjelentette a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság, Nagykároly, 2000. Szerkesztette: Sróth Ödön, Silimon-Várday Zoltán. A könyv megjelenését támogatta: Orosháza és Mátészalka testvérvárosok önkormányzata; Reflektor Kulturális Alapítvány - Orosháza; Helios Alapítvány - Orosháza; Wallingdorfi Magyar Irodalmi Kör. A kiadvány bemutatója jan. 20-án lesz Nagykárolyban. /Boros Ernő: Átmentett igék címmel megjelent a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság kiadványa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 4./

2001. április 26.

Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2001. augusztus 22.

A magyar anyanyelvű evangélikusok közötti testvéri kapcsolatok erősítése és egymás segítése céljából hozták létre a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületét (METT) a III. országos evangélikus találkozón, a magyarországi Orosházán. A testület a Magyarországi Evangélikus Egyház, valamint a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház elnökségéből, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában és Vajdaságban szuperintendenséből, a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkészek Munkaközösségének elnökéből és titkárából, valamint az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia vezetőjéből áll. A testülethez később is csatlakozhatnak egyházközösségek. A legalább kétévente ülésező testület kiemelten fontos célkitűzése - a közlemény szerint - olyan lelkészek képzése, akik a trianoni határon kívül végeznének evangélikus lelkészi szolgálatot. A METT hangsúlyozottan ajánlja, hogy a kapcsolattartás érdekében minden határon túli evangélikus közösségnek legyen a magyarországi egyházhoz tartozó testvérgyülekezete. /Megalakult a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testülete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2001. augusztus 25.

Aug. 24-én volt a Nagykárolyi Napok megnyitója. Eljöttek a testvérvárosok /Orosháza Nyírbátor, Mátészalka/ képviselői is. A rendezvények két helyszínen zajlanak: két felállított szabadtéri színpadon. /Megnyitották Nagykároly Napjait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2003. december 4.

Az orosházi önkormányzat eltávolíttatta azt a fakeresztet, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom állított fel advent alkalmából. Hegedűs Mária, Orosháza város jegyzője az MTI megkeresésére telefonon elmondta, hogy a fakeresztet a mozgalom az önkormányzat tulajdonát képező területen állította fel, s erre nem rendelkeztek engedéllyel. "A lebontott keresztet őriztetjük, és írásban értesítjük a mozgalom tagjait, hol és mikor vehetik át" - mondta Hegedűs Mária. /Eltávolított fakereszt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2002. március 16.

Márc. 15-én a Nagykárolyban rendezett ünnepség első színhelye a város központjában álló Petőfi–szobor volt. A Kaffka Margit Művelődési Társaság által itt szervezett megemlékezést Benedek Zoltán nyitotta meg. Délután a színházteremben Kiss Zita, a BEZ – Humanitas Kulturális Egyesület tagja által rendezett ünnepi műsor következett. Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a két magyarországi testvérváros, Mátészalka és Orosháza küldötteit, utána jött a műsor sok szavalattal. /Boros Ernő: Nagykárolyban a Petőfi–szobornál és a színház termében emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

2004. március 17.

Márc. 13-án Nagykárolyban bemutatták Sróth Ödön legújabb Ráhangolódás – Párizsi morzsák című verseskötetét. A könyv Az orosházi Helios Alapítvány kiadásában látott napvilágot, borítóját Gnandt István Nagykárolyból elszármazott, Németországban élő grafikus készítette. Kovács Éva és Szugyiczky István szatmári színművészek a kötetben olvasható verseket tolmácsoltak, fellépett a Collegium régizenekar, majd a jelenlévők a Provinciart művészeti csoport hat tagjának – Vénig Lászlónak, Lázin Csabának, Lendvay Zoltánnak, Virginia Piscoreannak, Erli Mária Tündének és Gnandt Istvánnak – a terem falán elhelyezett alkotásait is megtekinthették. /(boros): Hármas művészeti seregszemle. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./

2004. március 26.

Arad képzőművészeti életéről már jelennek meg munkák. Tavaly ősszel napvilágot látott az Alaszu Pál-katalógus. Teljes életművet bemutató kritikai monográfia a 2001-ben elhunyt neves aradi szobrászművészről, Vitroel Emilről /Csermő, 1929. júl. 8. – Arad, 2001/ született. Az igényes kivitelezésű, román, angol és magyar nyelvű könyvet Horia Medeleanu aradi művészettörténész írta. Vitroel több mint negyedszázadon át volt az aradi képzőművészek elnöke, külföldön többször, Aradon 45 év alatt egyszer sem rendezett egyéni kiállítást. Pedig alkotásainak java itthon, ligeti műtermében készült, és Aradon és környékén maradt. Emlékének ápolására özvegye létrehozta a Vitroel Emil Alapítványt és -díjat. Ez utóbbival évente egy-egy tehetséges fiatal szobrászt jutalmaznak. A 72 éves korában, közvetlenül az orosházi kiállítása után elhunyt művész szobrai egy hónapig Aradon, a Művészeti Múzeum termében tekinthetők meg. /Puskel Péter: Vitroel Emil-díj a fiatal szobrászoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2004. április 26.

Május elseje, az országnak az Európai Unióba való belépése alkalmából sok településen nagyszabású ünnepi rendezvényekre kerül sor Magyarországon. Az Orosházán megrendezendő ünnepségsorozatra egyebek között a romániai testvérváros, Nagykároly képviselőit is meghívták. A nagykárolyi küldöttség egy, a várost bemutató fotókiállítás anyagát, nagykárolyi szerzők (Benedek Zoltán, Boros Ernő, Nagy László, Sróth Ödön stb.) könyveit és egyéb reprezentatív tárgyakat is magukkal visznek, amelyeket ott kiállítanak. /(b): Nagykárolyt bemutató kiállítás Orosházán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

2004. június 23.

Megkezdődött a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) eurorégiós együttműködés stratégiai programjának kidolgozása. A múlt hét végén a magyarországi Orosháza-Gyopárosfürdőn kétnapos konferenciát rendeztek. A magyarországi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés, a romániai Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyéket, valamint a Vajdasági Autonóm Tartományt tömörítő szövetség mintegy 5 millió ember érdekeit képviseli. Olyan program kidolgozását kezdték el, amelynek eredményeként a 2007–2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a DKMT jó eséllyel pályázhat határon átnyúló fejlesztések támogatására. A tervek között szerepelhet a Temesvár és Szeged közötti két nyomtávú villamosított vasútvonal kiépítése, az Arad és Fiume/Rijeka közötti vasútvonal korszerűsítése, a Bega-csatorna újra hajózhatóvá tétele, valamint az M5-ös autópálya továbbépítése Thesszaloniki irányába. /DKMT eurorégiós stratégiai program. Vasutat építenek Temesvártól Szegedig, korszerűsítik az Arad-Fiume vonalat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2004. július 9.

A magyar közélet két párhuzamos világra tagolódott. Magyarország lakossága két pártra szakadt. Magyarország határain túl is ugyanaz a folyamat zajlik a magyar közösségekben. Egymásra szerveznek rendezvényeket. Idén a tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort a tusnádfürdői kempingben. Kezdetben a baloldal, valamint a polgári és a nemzeti oldal magyar politikusai egyaránt megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, később azonban szinte kizárólag a nemzeti oldal képviseltette magát. A hivatalos román fél is kikopott a szabadegyetemből, szinte tüntetőleg Marosfőn szervezett különbejáratú szabadegyetemet magának. Idén meg Tusnádfürdőre költözött Orosházáról a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszeminárium, illetve az elmúlt években a tusványosi táborral egy időben szervezték meg a Pepsi-sziget mintájára Marosvásárhelyen a Félszigetet. A szervezők váltig hangsúlyozzák, hogy ezek nem ellenrendezvények, maga Medgyessy Péter kormányfő magyarázta el, hogy „nem azonos súlycsoportban" mérkőznek. Nos, a ‘súlycsoport’ a lefitymálást, a ‘mérkőzés’ pedig a konfrontációt jelenti. /Sarány István: Párhuzamos világok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2004. augusztus 24.

Előbb Orosházán, majd Aradon mutatták be a nemrég zárult, Művészet határtalanul elnevezésű, az orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete és a Romániai Képzőművészek Szövetségének aradi szervezete részvételével lefuttatott PHARE–CBC-program eredményeit összefoglaló magyar–román albumot, amely a két város közel félszáz művészének pályarajzát, s egy-egy reprezentatív alkotását mutatja be. Gonda Géza, a Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke, a kapcsolatteremtés elindítója minden résztvevőnek és támogatónak megköszönte a munkáját és segítségét, Sass Ervin újságíró, az album szerkesztője és előszóírója a kiadvány megszületésének körülményeiről beszélt. /(Kiss): Művészet határtalanul. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

2004. november 8.

Nov. 5-én Nagykárolyban bemutatták Károlyi Fülöp Béla Nagykárolyból Magyarországra, Orosházára települt író, nyugdíjas magyartanár Egy város illata című könyvét, majd megnyílt Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművész kiállítása. Közel 15 évvel ezelőtt Károlyi Fülöp Béla kezdeményezte Nagykároly és Orosháza testvérvárossá válását. Ugyancsak ő Magyarországon korábban saját kiadót működtetett, amely több nagykárolyi tollforgató /köztük Kádár Ferenc, Benedek Zoltán, Sróth Ödön/ könyvét is kiadta. Az Egy város illata a szerzőnek a 14. könyve. Fülöp Béla testvériskolai kapcsolatot kezdeményezett a nagykárolyi Elméleti Líceum és az orosházi gimnázium között. Azóta az orosházi gyerekek rendszeresen járnak Nagykárolyba. /Boros Ernő: Bemutatták Fülöp Béla Egy város illata című könyvét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./

2005. július 14.

A magyar-román határ orosházi Határőr-igazgatóságához tartozó szakaszán 2005 első félévében 33,8 százalékkal növekedett a tiltott határátlépések száma; emellett nőtt az úti okmányokkal elkövetett közokirat-hamisítások aránya is. A határrendészek által felderített jogsértések száma (4.234) 65,8 százalékkal nőtt és emellett az átkelőhelyeken a körözésekhez kapcsolódó elfogások aránya is növekedett 34,3 százalékkal. /Több a tiltott határátlépés a román–magyar határon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2006. március 16.

Március 15-én Nagykárolyban az emlékezés díszvendége Veress János magyarországi pénzügyminiszter volt, aki a nyírbátori küldöttséggel látogatott el a városba. Több határon túli csoport is jelen volt: a két testvérváros, Mátészalka és Orosháza mellett Nyírbátor, a Tolna megyei Zomba önkormányzatai is részt vettek a megemlékezésen. A nagykárolyi Petőfi–szobor előtt Sróth Ödön mondott ünnepi beszédet. Vincze András kaplonyi iskolaigazgató kijelentette: a másfél évig tartó forradalom és szabadságharc emléke ma is égő fáklyaként lobog Európa országaiban, és hatása ma is érezhető, hiszen a „tizenkét pont” a szabadság örök érvényű üzenete. A hagyományokhoz híven a megemlékezés második része a városi színházban zajlott, ahol ünnepi gálaműsort rendeztek. /(fodor): Koszorúzás és gálaműsor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

2006. április 15.

Orosházán három album bemutatásával zárult a Művészet határtalanul elnevezésű PHARE–CBC-program, amelyet az orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete nyert el a Romániai Képzőművészek Szövetsége Aradi Fiókja partnerségével. Gonda Géza, a Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke vetített képes előadásában nemcsak a 2005 őszétől 2006 tavaszáig tartó második rendezvénysorozat eseményeit foglalta össze, kitért a 2004-ben megvalósított első próbálkozásra is. Míg 2004-ben 23-23 aradi, illetve orosházi képzőművész alkotásait láthatta a két város műértő közönsége, a most záruló projektben 26 aradi és 28 orosházi kötődésű képzőművész vett részt, az együttműködés kibővült a fotóművészekkel is, továbbá aradi és orosházi gyermekek a tornyai és a battonyai határátkelőn állították ki rajzaikat. Gonda Géza a jövőben a munkába belevonná a vajdasági szabadkai, sőt a hamarosan Orosházán kiállító nagy-britanniai brightoni fotósokat is. A programzáró három albumot azok főszerkesztője, Olasz Sándor, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténésze, a Tiszatáj főszerkesztője mutatta be. A program tárlatain kiállító aradi és az Orosházához kötődő képző- és fotóművészeket portréval, rövid életrajzzal bemutató három – magyar, román és angol – nyelvű, valamint a konferenciákon elhangzott előadásokat egybefoglaló magyar nyelvű kiadványokról van szó. Az Arad városát képviselők között volt Kocsis Rudolf, a temesvári egyetem adjunktusa /egyben az albumok társszerkesztője/, Kett-Groza János, az aradi fiók vezetőségi tagja és Szekernyés János művészettörténész, a képzőművész szövetség temesvári fiókjának elnöke is. /Kiss Károly: Művészet határtalanul. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2006. április 27.

Április 28-tól május elsejéig tartják meg Orosházán a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége vezetőinek a találkozóját, melyre Háromszékről Boldizsár Bélát, a Karitas Megsegítő Alapítvány, Bandi Sándort, az Őrcsillag Család- és Nagycsalád-egyesület, valamint Bögözi Attilát, az ozsdolai családegyesület vezetőjét hívták meg. Erdélyből Felső-Háromszéken kívül csíkszeredai, nyárádszeredai és nagyváradi családegyesületek lesznek még jelen. A találkozó fő célja a júliusban megrendezendő VII. családkongresszus előkészítése, melynek idén Győr lesz a házigazdája. /(Iochom): Családkongresszus Győrött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2006. június 10.

Arad és Orosháza kortárs művészetét ötvözi fényképes leírásokkal az a három kötet, amelyet – Orosházát követően – június 9-én Aradon is bemutattak a polgármesteri hivatalban. A Művészet határtalanul PHARE-CBC-program keretében zajló kezdeményezés gyümölcse, a két település legjobb, legértékesebb művészeit, alkotásait gyűjtötték egybe a magyar, román és angol nyelven kinyomtatott könyvekben. A projekt fő szervezői, Gonda Géza, az orosházi közhasznú Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke, valamint két aradi képzőművész, Onisim Colta és Kett Groza János fejtette ki véleményét a programról. A megjelent könyvek közül az első a két helyszínen kiállító festő- és szobrászművészeket, a második a fotóművészeket mutatja be, a harmadik a konferenciák anyagát tartalmazza az “átjárások” Arad és Békés megye értékei között, illetve fotóművészet művészeti kapcsolatai témakörben. /Sólya R. Emília: Művészetek sávja Orosháza és Arad között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2006. október 16.

Történelmi pillanatnak nevezték a résztvevők a Magyar Evangélikus Konferencia megalakulását, amelyre Észak Amerikától, Nyugat-Európán át a Kárpát-medencéig mindenhonnan érkeztek magyar anyanyelvű evangélikusok Orosházára. A konferencia első rendű célja a „világon bárhol élő magyar anyanyelvű evangélikus egyházak, gyülekezetek szolgálati közössége”. A konferencia záróakkordjaként bemutatkoztak a világon szétszórva élő gyülekezetek. /Debreczeni Hajnal: Magyar evangélikusok első világtalálkozója Magyarázkodás helyett magyarázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

lapozás: 1-26