udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Helymutató: Pelekeszi

1996. augusztus 10.

Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./

1996. augusztus 10.

Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./

2001. november 2.

Hermán János /sz. Kolozsvár, 1948. szept. 7./ 1973-ban végzett a kolozsvári Protestáns Teológián. Erdélyben kezdte lelkészi szolgálatát: Somkerék, Keszi, Újős református gyülekezeteiben. Ösztöndíjasként utazott Hollandiába. Amszterdamban kezdte és Leidenben fejezte be tanulmányait, 1984-ben kapott holland diplomát, melyet követően két fríz gyülekezetet pásztorált. Megszervezte a hollandiai és belgiumi magyar protestánsok lelkigondozását. Budapesten 1992-93 között menekültügyi szolgálatot végzett és ugyanakkor doktorált a Budapesti Teológián. Jelenleg hollandiai otthona, a felvidéki Révkomárom és Nagyvárad között ingázik, a Komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia tanáraként és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó- és kiadói tanácsosaként. Édesapja, Hermán János egy éve elhunyt, akit a Mezőség apostolaként is emlegettek. Magára vállalta 30 négyzetkilométeres körzetben a pusztuló kis mezőségi eklézsiák gondozását, akkor is, ha nem volt ilyen megbízatása. Templomokat épített, javíttatott Kissármáson, Széken, és rengeteg más faluba beszolgált, elgyalogolt. - Már a '30-as-'40-es években volt Belgiumban szórványgondozás. 1956 után, a forradalom leverését követő nagy emigrációs hullám következtében, 4000 lelkes egyház jött létre Belgiumban, 17-20 helyen tartottak istentiszteleteket és két templomuk, parókiájuk is volt. A hetvenes évek elejére mindez eltűnt, Pándy András szolgálata következtében. Hermán János 1999 augusztus vége óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó és kiadói osztály élén áll. Egy esztendő leforgása alatt tíz könyvet sikerült kiadniuk. /FÁBIÁN TIBOR: Kelet és Nyugat közt Isten szolgálatában. Beszélgetés dr. Hermán János lelkipásztorral, előadótanácsossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2002. augusztus 22.

Az 1998-99-es tanévben a tasnádi líceumban csupán két magyar tannyelvű osztály (egy tizedik és egy tizenkettedik) indult. A környékbeli falvak általános iskolái közül csak Szakácsiban, Magyarcsaholyban és Pelekesziben működött magyar tagozat, az itt végzettek között azonban egyetlen továbbtanulni akaró diák sem akadt. Az 1998-ban Tasnádon magyar tagozaton végzett harminc-valahány nyolcadikos egyharmada nem akart a helybeli líceumban továbbtanulni. Néhányan Szatmárnémetiben választottak iskolát. A 2002-2003-as tanévben a tasnádi líceumban ismét lesz magyar tagozatos kilencedik osztály, sőt lesz X., XI. és XII. osztály is. A legújabb tasnádi divat az, hogy a szülők Magyarországra küldik gyermekeiket tanulni. /Boros Ernő: Tasnádi líceum. Újra lesz magyar osztály minden évfolyamon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2003. június 13.

Az egyház az egyetlen összetartó erőnek számít azokban a falusi közösségekben, ahol a súlyosbodó megélhetési gondok elszigeteltséggel is párosulnak. A maroknyi gyülekezetek pár évtized múlva nem fogják tudni fenntartani az egyházat. Ilyen vidékre került a Kurta-Tőtös lelkész házaspár A feleség Érkőrösre, a férj pedig Tasnádszántóra kapott kinevezést. A lelkésznő azóta is az eredeti helyen szolgál, férje pedig Pelében és Kesziben hirdeti az igét. Egy átlagos vasárnapi istentiszteleten harmincan-negyvenen vesznek részt a 190 lelkes érkőrösi gyülekezetben. Érkőrösön a gyülekezetben évente átlagosan négy temetésre kerül sor, a tavaly két gyereket kereszteltek. Kurta-Tőtös Beáta Érkőrösön kívül Sződemeterre és a "Kandelbe" is beszolgál. Mindkét szórványgyülekezetben 40 körüli a lélekszám. Sződemeternek nemrég felújított temploma és parókiája van. Az egyházi élet újjáélesztése a családok végiglátogatásával kezdődött. /Fodor István: Maroknyi gyülekezetek sorsa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 13./

2004. július 19.

Az 1998-99-es tanévben a tasnádi líceumban csupán két magyar tannyelvű osztály (egy tizedik és egy tizenkettedik) indult, ebben a városban kilencedikesek és tizenegyedikesek nem tanulhattak magyar tagozaton. A környékbeli falvak általános iskolái közül csak Szakácsiban, Magyarcsaholyban és Pelekesziben működött magyar tagozat (az 1997–98–as tanévben mindhárom helyen tízen aluli volt a létszám), az itt végzettek között azonban egyetlen továbbtanulni akaró diák sem akadt. Az 1998–ban Tasnádon magyar tagozaton végzett harmincvalahány nyolcadikos közül tizenvalahányan nem akartak a helybeli líceumban továbbtanulni. Végül a tasnádi líceumban magyar tagozatra 1998–ban csupán tizenketten jelentkeztek felvételire, azonban ahhoz, hogy – minisztériumi jóváhagyással – külön osztály indulhasson, legkevesebb 15 gyerekre lett volna szükség. A tasnádi líceumba idén jelentkezett annyi diák, hogy a 2004–2005–ös tanévben ismét lesznek magyarul tanuló kilencedikesek az intézményben. /boros: Tasnádi líceum: Lesz magyar kilencedik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./

2006. március 26.

A Harangszó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja adta hírül, hogy a Szatmár megyéhez tartozó, Tasnádtól 15 kilométerre fekvő Pelekeszi faluban a 250 évesnek hitt református templom javítása közben érdekes felfedezésre jutottak: a vakolat leverése közben két szűk ablaknyílás került elő. A régészek ásatást kezdtek és kiderítették, hogy a templom egy része Árpád-kori. A templomban és mellette végzett ásatások során sírokat is feltártak. A legalsó rétegben a tatárjárás idejéből származó, nyíllal átlőtt állkapcsú csontváz feküdt. Átíródott a templom története: már 800 évvel ezelőtt hirdették benne Isten dicsőségét. /Eggyel több Árpád-kori templom Erdélyben. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék