udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Helymutató: Poznan

2002. október 26.

A magyar 56 Martin Roberts Európa története 1900-1973 kötetében fél oldalt kapott. A külföldi irodalomból hiányzik különlegessége, a (közép- és kelet-) európai történelem alakításában játszott úttörő szerepe. Mikor kezdődött a 20. század testében 56 erjedése? Lehet a az 1947-es párizsi békére, az ország orosz megszállására gondolni. Az igazi erjedést Sztálin 1953-as halála váltotta ki. Berlinben csak a szovjet tankok megjelenése tudja elhallgattatni a tömeget (1953), Poznanban lázadás tör ki. A nagyhatalmakat a szuezi válság köti le. 1956 meglepte a világot, s a Szabad Európa Rádió egymagában tehetetlennek bizonyult. Az állampárt, a budapesti kormány, Rákosi Mátyás és hívei 1945-49 óta Moszkván csüggtek, a Kremltől vártak mindent, s ezért teljesen kiszolgáltatták az országot az idegen diktatúrának. Módszeresen szétverték a történelmi osztályokat, felforgatták az ország százados emberi, közigazgatási életrendjét, megváltoztatták erőszakosan a tulajdonviszonyokat, és nem teremtettek igazságosabbat, politikai és köztörvényes perek sorozatában számoltak le ellenfeleikkel. Az osztályharc címén lefejezték a magyar értelmiség jelentős erőit is. Az Irodalmi Újság, a magyar írók legjobbjai is belefolytak az események alakításába. Az egyetemi ifjúság fogalmazta meg a követeléseket. A legvértelenebb magyar forradalom alapjaiban rendítette meg a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett összeurópai hitet. /Sebestyén Mihály (a Teleki Téka igazgatója): A magyar ötvenhat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2006. július 23.

A poznani felkelés 50. évfordulójára emlékeztek június 28-án Lengyelországban, amelynek során a rendőri erőszaknak ötvennyolc ember esett áldozatul, hétszáz további résztvevőt pedig letartóztattak. Lech Kaczynski államelnök meghívására részt vett az ünnepségen a német, a cseh, a szlovák és a magyar elnök is. XVI. Benedek pápának az alkalomra küldött üzenetét Stanislaw Gadecki poznani érsek olvasta fel a szabadtéri szentmisén. „A munkások az utcára mentek, hogy tiltakozzanak a hazugság, a jogtalanság, a sztálini rendszer igazságtalanságai ellen” – áll a pápa üzenetében. „A tüntetés spontán szerveződött, és mindaddig békés volt, amíg a rendőrség nem lőtt a felvonulókra… A poznani munkások, asszonyok és gyermekek vére nem hullott hiába: elvetette a szabadság magját, amely azután évekkel később szárba szökkent, és véget vetett a sztálini rendszernek” – fogalmazott üzenetében a pápa. Sólyom László magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: „Mi, magyarok, Poznanban saját októberi forradalmunk és szabadságharcunk előfutárát tiszteljük. Nagyon jól emlékszem, hogy 1956-ban azzal a szlogennel vonultunk az utcára, hogy Poznan–Varsó–Budapest.” (Zenit/Magyar Kurír) /A poznani áldozatok vére nem hullott hiába. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék