udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 20 találat lapozás: 1-20

Helymutató: Régen

1990. március 27.

Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügyminisztérium Kovászna megyei vezetője közleményben tiltakozott a bukaresti tévé márc. 25-i adásában elhangzott megállapítás ellen: a régeni székhelyű Román Testvériség Mozgalom szerint Kovászna és Hargita megyében a románok ellen bűntetteket hajtottak végre, Gavril leszögezte, hogy 1989. dec. 22-e után Kovászna megyében nem történtek bűntettek. /Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

1991. január 22.

Jan. 22-én a nagybányai törvényszéken újabb tárgyalásra kerül sor az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes porom ügyében perbefogott magyar és cigány vádlottak ügyében. A tárgyalást febr. 19-én folytatják. A nagyernyei Csipor Antalt elgázoló régeni Covaci Ioan ügyében az ügyészség nem foglalt állást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./

1996. április 11.

Ápr. 11-én Marosvásárhelyen bemutatkozott a Maros TV magán tévétársaság, melyet az Intermédia Kft. működtet. Katyi Antal, a tévétársaság vezetője elmondta, hogy ápr. 15-től 18 és 21 óra között napi három órás adást fognak sugározni, felváltva magyar és román nyelven. Fokozatosan szeretnék napi 8, majd 12 órásra bővíteni a műsort. Együttműködést a Wordnet-tel és a Duna TV-vel kötöttek. A műsor Marosvásárhelyen kívül Régentől Radnótig látható. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

1999. április 20.

Katasztrofális árvíz sújtja Maros megyét, megáradtak a folyók és patakok. Régenben az egyik lakótelep víz alatt áll, kilépett a medréből a Maros és a Nyárád, a Kis- és Nagy-Küküllő, Görgény pataka, Káli patak stb. /Újra árvíz a Maros, a Küküllő és a Nyárádmentén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

1999. június 23.

Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2001. július 17.

Felújított kultúrházat avattak a hétvégén a Ratosnya községhez tartozó Jódon. E szórványtelepülésen maroknyi magyar él. Az 1945-ben nekik épített kultúrotthont tették rendbe saját pénzalapokból. E munkálat része a polgármesteri hivatal azon szándékának, hogy felújítják a községben levő összes iskolát és kultúrotthont. Az ünnepségre eljöttek dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kerekes Károly képviselő, valamint Márk Endre, az RMDSZ régeni szervezetének elnöke és Iszlai Árpád, a régeni kórház igazgatója. Az épületet teljes egészében csak az ősszel fejezik be. /Vajda György: Kultúrotthon-avató Jódon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2001. augusztus 21.

Szászrégenben végzi szerteágazó tevékenységét Pakó Benedek plébános, akit az újságíró "reverendás menedzser-nek nevezett. A 35 ezer lelkes a magyarság részaránya körülbelül harminc százalék. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindent létesített 1990 óta. Egy olyan fafaragó szaklíceumot akar létesíteni, ahol a környék árva gyermekeit gyűjtik össze, akiknek szakmát kell a kezükbe adni, majd lakáshoz kell juttatni a felcseperedő fiatalokat. A legtehetségesebbeket a katolikus egyház ahhoz is hozzásegíti, hogy Kolozsvárra, egyetemre menjenek. Restaurátorokat ma nem képeznek Romániában, viszont egyre nagyobb szükség lesz rájuk. Főleg a német és magyar állam támogatásával elkezdődik a szász és magyar erdélyi műemlékek felújítása, konzerválása. A plébános szerint az RMDSZ és a tanügyi tárca illetékesei megígérték messzemenő támogatásukat. Előbb egyházi iskolának tervezte a faragó-líceumot, de a jelenlegi törvény szerint az egyházak csak papneveldét létesíthetnek. Ezért magániskolaként indul majd a faragólíceum. Faluról, a szórványból, és főleg árvaházból hozzák majd be Szászrégenbe a tanulókat. A plébános a mezőségi szórványból származó magyar gyerekeknek évek óta internátust tart fenn. A szórványóvodát ősszel indítja be, busszal hozzák majd be a gyerekeket - magyarul tanulni. Ők a holtmarosi árvaházi gyerekkel együtt cseperednek fel. Ők lesznek később a régeni magyar tannyelvű osztályok tanulói. - Most épül a magyar ház, hogy mi minden lesz benne, azt most még felsorolni is nehéz lenne. Mindenesetre Szászrégennek végre komoly színházterme lesz, és ökumenikus jellegénél fogva majd bármely felekezet, egyház igénybe veheti termeit, az egész létesítményt. /Máthé Éva: Itt és most. Az építő plébános. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. december 27.

Megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elismerése jeléül nem csak életműdíjjal jutalmazta a tanerőket, hanem kitüntetésben részesítette a kiváló pedagógusokat. Tőkés András, a Maros megyei RMPSZ elnöke a díj fontosságát hangsúlyozta. Maros megyében Ezüst Gyopár-díjat vehetett át Donáth Árpád - főtanfelügyelő-helyettes, Kovács Júlia - szaktanfelügyelő, RMPSZ- ügyvezető elnök, Horváth Gabriella - a Bolyai Líceum aligazgatója, RMPSZ-ügyvezető elnök, Ábrám Noémi - tanítónő, Mihály István - tanár, Bocskai László - a segesvári pedagógus-szövetség elnöke, ugyanakkor díszoklevélben részesült Szabó György Pál - tanár, Mánya Béla - tanár, Farkas Ernő - szaktanfelügyelő, Csegzi Sándor - alpolgármester, tanár, Borsos Szabolcs - tanár, Andrási Árpád - marosludasi pedagógus- szövetség elnöke, Kun László - a régeni pedagógus-szövetség elnöke, Pataki László - a dicsőszentmártoni pedagógus-szövetség elnöke. /Kovács Orsolya: Ezüst Gyopár- díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./

2002. július 19.

A szászrégeni Koós Ferenc Cserkészcsapat, valamint a vajdaszentiványi Horváth Károly Cserkészcsapat közösen szervez cserkésztábort júl. 22 és 27-e között Szalárdon. A mintegy 50 kis cserkész tábori életébe régeni öregcserkészek is bekapcsolódnak. /Cserkésznemzedékek együtt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2002. november 10.

A november 17-i Caritas-gyűjtés nyomán beérkező összeget a gyulafehérvári főegyházmegyében azon hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére fordítják az idén, akik a főegyházmegyéhez tartozó gyermekotthonokban nevelkednek: Déván, Szászvárosban, Szépvizen, Csicsókeresztúron, Régenben. Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta: édesapját az 1956-os események után egy verse miatt hét évet kapott, amiből négy és felet leült. A börtönben bántalmazták, és amikor kijött, rá két hónapra meghalt. Böjte Csaba rájött, hogy a sötétséggel nem kell harcolni, hanem fényt, lángot kell gyújtani. Akkor döntötte el, hogy teológiára megy. Amikor Dévára került, először nyári tábort szervezett az utcagyerekeknek. A tábor után megkereste a gyermekek hozzátartozóit, és aki akarta, írásban kérhette, hogy az alapítvány fogadja be és iskoláztassa gyerekét. Több önkéntes csatlakozott Böjte Csabához, jöttek magyarországiak, jöttek már Amerikából, Németországból is. Böjte Csaba felvázolta, hogy milyen nyomorban élnek az emberek , a barakkokban nincs kályha, kémény, fürdőszoba. Itt nem kötnek házasságot, a beteghez nem hívnak orvost, papot.. Vannak anyák, akik eladják gyermeküket egy televízió áráért. A legszörnyűbb az, hogy itt mindez természetes. Gyermekotthonukban kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadtak. Romániában az állami árvaházakból ki lehetne venni több száz magyar származású gyereket. Mindenütt zsúfoltság van, szívesen engednék őket. Böjte Csaba öt év tapasztalata után mondja: lehet és kell kollégiumokat és gyermekotthonokat alapítani. Össze kell fogni. Déván most 130 gyermekkel foglalkoznak. Ha lesz kivel és ha lesz mivel, újabb gyermekvárosokat alapítanak Csíkban, Háromszéken. Összeszedik a családi fészekből kihullott gyermekeket. /Böjte Csaba OFM: Akik egyet befogadnak a kicsinyek közül... = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./

2002. november 20.

Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1998. október 6.

Okt. 6-án jelentős sajtóesemény színhelye volt Szászrégen. Megjelent az ASTRE című, háromnyelvű (román, magyar, német) nyolcoldalas hetilap első száma. A főszerkesztő Somodi Alexandru, aki az eddigi régeni, kizárólag román nyelvű kiadványoknál is bábáskodott. A cím az Asociatia pentru Tineret din Reghin egyesület nevének rövidítése. A kiadó a Champion Kft. tulajdonosa, Alin Pacuraru, volt élsportoló. A nyolc oldalból hetente kettő lesz magyar nyelvű. Szerkesztői Böjte Lídia magyar szakos tanárnő, valamint Budai Antal István és Gagyi Réka. Szándékuk az, hogy hetente beszámoljanak a város eseményeiről, főleg a magyar vonatkozásúakról, ezenkívül egyházi jellegű, helytörténeti, várostörténeti cikkekkel, orvosi tanácsokkal, sportrovattal szeretnék megtölteni a magyar oldalakat. /Máthé Éva: Háromnyelvű hetilap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2003. március 12.

Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

2003. március 28.

Márc. 26-án hivatalos személyek keresték fel a holtmarosi református parókiát és a szászrégeni római katolikus plébániát. A belügy-, a művelődési minisztérium és a megyei művelődésügyi felügyelőség emberei a háborús bűnösök kultuszát tiltó kormányrendeletre hivatkozva felszólították Pakó Benedek plébános-kanonokot és a holtmarosi Bartha József lelkészt, hogy haladéktalanul távolítsák el a régeni templomkertben, illetve a holtmarosi parókia udvarán álló Wass Albert-szobrokat, ellenkező esetben súlyos pénzbírsággal büntethetők, azt követően pedig bűnügyi eljárást indítanak ellenük. Bartha József elmondta, tegnap délelőtt eltávolították a szobrot a parókia udvaráról, helyébe zöld fenyőt ültettek. Pakó kanonok rövid haladékot kért, amíg Frunda Györggyel egyeztet. Tekintettel a keményen rögzített bronztömegre, valószínű, hogy a templomkerti szobrot hamarosan bedeszkázzák. /(lokodi): Holtmaroson eltávolították Wass Albert szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. április 22.

Szászrégen az 1926-ban közigazgatásilag is egyesített Szász- és Magyarrégenből, majd az 1956-ban hozzácsatolt Abafája és Radnótfája falvakból állt össze. Az 1994-ben megyei jogú városi rangot elnyert Szászrégenben egy évtizeddel Trianon után is egyenlő arányban éltek magyarok, románok és szászok. Utóbbiakból mára csak mutatóba ha maradtak néhányan. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 36 hatezer lakosú kisváros mintegy 30 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Nagy András, a második mandátumánál tartó alpolgármester leszögezte: A város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések lakosságát igen érzékenyen érintette a gazdaság lassan másfél évtizede tartó mélyrepülése. Magas a munkanélküliség, ezért nagyok a szociális gondok. Folyamatos az elvándorlás, a 92-es népszámlálás adataihoz képest most négyezerrel kevesebb lakost számoltak össze a városban. A hiány felét a magyarok teszik ki, akiknek zöme fiatal, és Magyarországon vállalt munkát, ahonnan a többség számára már nincs visszaút. A 21 tagú városi tanácsnak a héttagú RMDSZ-csoport a legerősebb frakciója. Legutóbb a Petőfi-szobor felállítását akadályozta meg a többi tanácsos, holott előzőleg már hosszas egyeztetés folyt ez ügyben. Egyetlen magyar vonatkozású köztéri szobor sincs a városban, holott csak az utóbbi évtizedben három román személyiségnek állítottak emlékművet a központi parkban. A városban élő magyarok eddig nem tudták elérni, hogy a helyi Radio Son adásaiban legyen magyar nyelvű műsorok is. Tavaly ősztől állandósult a gyógyszerhiány. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános a hatalom által meghatározott legutolsó pillanatban vetette le a talapzatáról a Wass Albert-szobrot. Most meg azért zaklatják s fenyegetik 5-től 250 millió lejig terjedő pénzbüntetéssel, mert a szobor talapzatát építkezési engedély nélkül állíttatta fel. Pakó egyébként a templom előtti kertben valóságos szoborparkot hozott létre, Márton Áronnak egész alakos szobrával szemközt a szóban forgó Wass-büszt mellett egy Petőfi-mellszobor is áll. A magyarrégeni református templom előtti téren pedig Koós Ferencnek és az 56-os mártír-lelkésznek, Horváth Lászlónak állítottak emléket. Pakó plébános a kilencvenes évek szórványkollégiumot hozott létre, ahol a Régen vonzáskörzetében élő, illetve a környező megyékből származó iskoláskorú gyerekeket látnak el, akik jelenleg 95-en vannak. A városban van kulturális élet, amelyet a Böjte Lídia magyar szakos tanárnő által vezetett Kemény János Művelődési Társaság szervez. /Szentgyörgyi László: Szászrégeni magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

2003. május 19.

Maros megye oktatásügyét érintő szinte valamennyi fontos kérdés szóba került azon a tanácskozáson, amelyet máj. 16-án az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezésére tartottak az iskolaigazgatókkal, s amelyen a magyar tannyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes is részt vett. Albertini Zoltán ismertette, hogy hány úgynevezett B-típusú magyar tannyelvű szakosztály indul olyan iskolákban is, ahol korábban nem létezett magyar tagozat. Az ülésen felmerült: nagy dolog, hogy ezek az osztályok létrejönnek, csak legyen rá igény, hogy magyarul akarjanak szakmát tanulni a fiatalok. A felszólalók utaltak az elmúlt évek gyakorlatára, amikor papíron meghirdették ugyan a magyar osztályokat, de egyes iskolák titkárságán eltanácsolták a jelentkezőket. Szóba került, hogy Segesváron könyvelői osztályt szerettek volna indítani a líceumban, ezzel szemben a szakiskolában indul textil- és bőrfeldolgozó osztály magyar nyelven. Régenben is 25 gyerekkel több végzi a nyolcadik osztályt, mint amennyi helyet meghirdettek. A B-típusú osztályok háromszintű képzést biztosítanak: a tíz osztály mindenki számára kötelező, aki fokozati vizsgát tesz, az továbbmehet a XI-be, ami kettes fokozatú szakképesítést jelent, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben felvételizni lehet XII-XIII. osztályba, amelynek során technikusi és érettségi végzettséget is lehet szerezni. Dáné Károly, a megyei szervezet oktatási alelnöke szerint fel kell hívni a civil szféra, a nyolcadikos diákok, a szülői bizottságok, egyes szervezetek figyelmét, hogy a szóban forgó iskolák vezetőségéhez nyújtsák be kérésüket. A hozzászóló igazgatók nehezményezték: amikor bekérik a diákok igényét arra vonatkozóan, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szakmai oktatásnál nem kérik az oktatás nyelvének feltüntetését. Felmerült, hogy továbbra sincs közigazgatási osztály magyar nyelven, s hogy a sáromberki mezőgépészeti iskolában sem indul magyar osztály. A főtanfelügyelő-helyettes tényként jelentette be a marosvásárhelyi 11-es általános iskola felső tagozatának megszüntetését, illetve a két erdőszentgyörgyi iskola összevonását, ami Dáné Károly szerint célzatos döntés volt. A tanácskozáson szó esett a kádermozgásról, az iskolák névadásáról, egyesek két éve várják a választ, másokat folyamatosan zaklatnak az elnevezés miatt, és elhangzott az a kérdés is, hogy mikor olvasható a magyar felirat is a tanintézményeken, ahogy a sportlíceum esetében megvalósult. /(bodolai): Új osztályok, összevont iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2003. szeptember 4.

A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2002. május 14.

Szászrégenen bosszúságot okozott a terjeszkedő városi piac. Magyar alpolgármestere van a városnak /Nagy András/, de nincs magyar polgármester, jellemezte helyzetüket Erőss Csaba főmérnök, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. Az RMDSZ frakció kisebbségben van a városban. A megyei egyezménybe a szászrégei RMDSZ javasolta, hogy a művelődési ház vezetőségébe kerüljön be egy magyar anyanyelvű személy. Javasolták az önálló magyar középiskolát, ám a pedagógusok nem voltak egyöntetű állásponton. Szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülő, meglehetősen vérszegény. Nem életképesek a nyolc-tíz gyerekkel induló tagozatok. A magyar nyelv ismeretét a kórházakban kellene kötelezővé tenni, sok az idős beteg, aki nem tud orvosával megfelelőképpen kommunikálni. Négyéves a Szászrégen és Vidéke címen megjelenő folyóirat. Darvas Ignác nyugalmazott tanár emlékezett: 1999 tavaszán sikerült kihozni az első számot. Semmiféle politikai vitának, polémiának nem adnak helyet, a művelődést tartják elsődlegesnek. A lapot Csernátoni József nyugalmazott újságíró főszerkeszti. Sok helytörténeti írás jelenik meg Bíró Donát tollából, ő már többkötetes helytörténész./Lokodi Imre: Berajzolás a kockába…= Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2004. július 27.

Maros megye közép- és ipari iskoláiban üresen maradt helyekre 300 nyolcadik osztályt végzett gyermeket soroltak be. Voltak olyan osztályok, amelyek jelentkező hiányában nem indulhatnak szeptembertől. Nem indul mezőgazdasági osztály Segesváron, a ludasi iskolaközpont magyar tannyelvű mechanika osztálya iránt sem volt érdeklődés, Régenben a Petru Maior Iskolaközpontban hasonló a helyzet. Mezőbándon is maradtak még helyek a magyar tannyelvű mezőgazdaság szakos osztályban. Annak ellenére, hogy a kilencedik osztály kötelező, az idén is több mint 500 gyermek nem jelentkezett, hogy tovább tanuljon, akárcsak a korábbi években. /(b. gy.): Akik kérték, azokat besorolták. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2005. április 14.

Élő kapcsolat van Maros megye községei, városai és a moldvai csángó falvak lakói között. 1990 óta 1381 gyermek vett részt Maros megyei településen szervezett nyári tanulótáborban. Érdemes kiemelni a régeni római katolikus plébániát, az erdőcsinádi Szucsáki Alapítványt, a maroskeresztúri és marosszentgyörgyi római katolikus plébániákat, ahol hosszú évek során 40-50 gyermek vesz részt a nyári táborokban. De volt tábor Jobbágyfalván, Bonyhán, Backamadarason, Mezőpanitban, Erdőszentgyörgyön, Nyárádmagyaróson, Márkodon, Selyében, Deményházán, Csittszentiványon és Holtmaroson. Marosvásárhelyi orvosok nem egy esetben ingyen kezelték a Moldvából érkezetteket. Sok család és szervezet adományozott könyveket a hazatérő gyermekeknek, illetve a Klézse-Szeret Alapítvány könyvtárának. Az emlékezetes árvíz alkalmával több teherautó élelmet, ruhát stb. vittek a károsult csángómagyar és más nemzetiségű moldvaiaknak. /Czellecz Jenő, a csángóbizottság nevében: Maros megye 15 éve felkarolja a csángóügyet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék