udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Helymutató: Baszkföld

2004. június 7.

Európa több mint 60 millió lakosát képviselte a kisebbségi nyelvű napilapok egyesülete, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete /MIDAS/ évi közgyűlése, amelyet idén a spanyolországi Baszkföld egyik legjelentősebb városában, Donostiában (spanyol nevén: San Sebastianban) rendeztek meg. A MIDAS tagjává vált a Szabadság után Erdélyből másodikként a nagyváradi Bihari Napló. – A MIDAS további lépéseket tesz az EU hirdetéseinek a kisebbségi lapokhoz történő eljuttatásáért. A találkozón Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó kiadó igazgatója és Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az EU-csatlakozás hatásáról beszélt a szlovákiai és romániai magyar sajtó vonatkozásában. /Balló Áron: Az európai kisebbségi napilapok fokozott összefogása MIDAS közgyűlés Baszkföldön bővülő erdélyi részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2005. május 13.

Az úgynevezett intergroup tanácskozásán Strasbourgban az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatairól cseréltek eszmét, elsősorban nyugat-európai példák – Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika, Skócia, Wales, Flandria, Vallónia, az Åland-szigetek, Grönland, a Feröer-szigetek – alapján. Olyan dokumentum előkészítésén dolgoznak, amely összefoglalja az autonómia jogi érvényesítésének feltételeit és lehetőségeit az Európai Unióban. Tabajdi Csaba (MSZP), a csoport társelnöke elmondta: az EU-nak nincs kisebbségvédelmi rendszere, nincs kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonómiák vonatkozásában, mégis található néhány szilárd fogódzó az uniós alapelvek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező önkormányzatok és az önálló fejlesztési-közigazgatási régiók tulajdonképpen 80–90 százalékban megvalósítják az autonómiát. Az autonómia szerinte csak a többség és a kisebbség megegyezésén alapulhat. Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) alelnök szerint az autonómia fogalmát az önkormányzatiság, a kisebbségi jogok és az önrendelkezés oldaláról egyaránt meg lehet közelíteni. Bauer Edit, szlovákiai magyar képviselő azt hangsúlyozta, örömteli dolog, hogy a kisebbségvédelem terén megtörtént az első lépés az Európai Parlamentben is. „Az a célunk, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján alakítsuk ki az unióban érvényes jogi normarendszert” – emelte ki. /Az autonómia szabályozását sürgetik a magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2005. október 14.

– A román és magyar társadalom, a két ország kormányai közötti bizalom előfeltétele annak, hogy sikeres üzleti terület legyen Erdély, Partium vagy akár mélyebb területei Romániának – jelentette ki Orbán Viktor október 13-án Félixfürdőn. A Fidesz MPSZ elnöke a Krónika napilap és a Napi Gazdaság által szervezett üzletemberi konferencián vett részt. A Politikai eszközök a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában című előadásában Orbán azt hangsúlyozta: elsősorban bizalomra van szükség. Ennek megteremtéséhez szükség van az autonómiára is. Orbán úgy vélekedett: az autonómia és a gazdasági felemelkedés egymást segítik. Katalónia ma talán Spanyolország leggyorsabban fejlődő területe, alig marad el ettől Baszkföld. Dél-Tirol is kiválóan fejlődik Olaszországban, de ugyanez tapasztalható Belgiumban és Finnországban is – mondta a politikus. A román–magyar gazdasági kapcsolatok viszonylatában az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Dunára, amely román–magyar közös ügy kellene hogy legyen, hiszen a hét százalékos kihasználtság messze elmarad a lehetőségektől. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért szavaztak igennel Románia uniós csatlakozására, mert az erdélyi magyarok többsége minél hamarabb az Unió tagjává szeretne válni. Szinte minden határon túli magyar szervezet, beleértve az erdélyieket is, eddig azon az állásponton volt, hogy minden magyart be az Unióba! Az Európai Unión belül folytatni kell az autonómiáért vívott küzdelmet! – hangsúlyozta Orbán Viktor. /Borbély Tamás: Orbán Viktor: Autonómiát és gazdasági felemelkedést! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. október 18.

Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében zajlott október 17-én Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt a tüntetés. A résztvevők transzparensein „Magyar egyetemet a mi adónkból”, „Szabadságot az egyetemünknek” felirat volt olvasható, de a hét végén Szabadkán az erdélyi egyetem ügyével való szimpatizálás viszonzásaképpen „El a kezekkel a vajdasági magyarokról” nevű felirat is megjelent. A civil szervezetek nevei mellett földrajzi településneveket tartalmazó táblák is voltak, a résztvevők Aranyosszéket, Szamosújvárt, Széket, Kalotaszeget is képviselték. Ellenpropaganda is volt a helyszínen, néhány román nyelvű szórólap, amelyen az állt, hogy nemet a Bolyai Egyetemnek, és igent a Dacia Superior Egyetemnek. A felszólalók közül elsőként Hantz Péter lépett mikrofonhoz, aki bejelentette: a tüntetések szervezői követelik, hogy a jövő tanévtől kezdődően induljon be a Bolyai Egyetem, az október 20-i román–magyar kormányülésen pedig döntsenek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozásáról. Felszólalt még, többek között, Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A tüntetésen felolvasták Toró T. Tibor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselők, illetve Tőkés László EMNT-elnök üdvözlő levelét. Bodó Barna szerint az RMDSZ képviseli az egyetem ügyét, de sajnos ennek eredménye nem látszik. Az egyetem oktatója elismerte, hogy az idei tanévnyitó is előrelépés volt, viszont a mostani ütem szerint csak évtizedek múlva sikerülne visszaállítani az önálló magyar egyetemet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meglepetéssel vette tudomásul a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának nyilatkozatát, amelyben „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja”. A BKB véleménye szerint BBTE vezetőségének „nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie”. Szerintük az ami jelenleg létezik a BBTE-n, megalázó, elfogadhatatlan, ha figyelembe veszik, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön. A romániai magyar egyetemi oktatók jelentős hányadát tömörítő Bolyai Társaság közleményében leszögezte, hogy továbbra is maradéktalanul támogatja az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtésére és a kolozsvári székhelyű, magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló törvényes kezdeményezéseket. /B. T.: Több százan tüntettek a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2005. december 6.

Ami jár a walesieknek, a skótoknak, a katalánoknak, a baszkoknak, a gallegóknak, a frízeknek, a korzikaiaknak, a dél-tiroliaknak, a dánoknak Németországban, a németeknek Dániában, a svédeknek Finnországban, az Åland-szigetieknek, az olaszoknak Szlovéniában, az járjon a magyaroknak Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és a Vajdaságban. Közös akarattal el kell érnünk, hogy ne lehessen kettős mérce az EU-ban – áll a Fidesz elnökségének közleményében, mely az egy évvel ezelőtti népszavazás következményeit veszi számba. 2005. december 5-e valójában már nem is a kettős állampolgárság intézményéről, hanem az anyaországnak a határon túli magyarsággal való szolidaritásáról szólt. És bár a szavazáson résztvevők többsége igent mondott, a népszavazás eredménytelen lett. De mindenképpen köszönet illeti azokat, akik egy akaratuktól függetlenül létrejött kezdeményezésre kiálltak a szolidaritás és az összetartozás mellett. Köszönet illeti a történelmi egyházakat és számos zsidó hitközséget, akik bátran kiálltak saját erkölcsük diktálta kötelességük mellett. /A Fidesz december 5-ről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 6./

2006. április 26.

A Magyarországi Ifjú Németek Közössége (GJU) szervezésében került sor április első felében Pécsen az Európai Nemzetek Fiataljai (Youth of European Nationalities – YEN) húsvéti szemináriumára és küldöttgyűlésére. A találkozón 14 országból érkezett 26 európai kisebbség közel 120 fiatal képviselője vett részt. A fiatalok tájékoztató előadásokon, felkészítéseken, kulturális eseményeken és Pécs-környéki kirándulásokon is részt vehettek. A YEN teljes jogú tagjaként a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Dukász Magort (TEMISZ) és Somogyi Attila elnököt bízta meg, hogy képviselje az ernyőszervezetbe tömörült romániai magyar ifjúsági szervezeteket. Idén ősszel a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) meghívására Szabadkára, a délvidéki magyarokhoz látogatnak az európai kisebbségek fiataljai, jövőre pedig az okcitán és baszkföldi ifjak várják Franciaországba a YEN-t. /A YEN küldöttgyűlésén a MISZSZ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2006. május 8.

Az Európai Unió érdeke, hogy kommunikációs stratégiájába illessze a több mint 50 millió kisebbségi nyelven beszélő európait megszólító sajtót is – figyelmeztetett az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) május 6-án, elfogadott közleményében. A dél-dániai Apenradéban (Aabenraa) rendezett évi közgyűlésén a 30 napilapot átfogó szervezet új tagokkal bővült, a kisebbségek mellett kiálló újságírói munkássága miatt a szervezet egyik évi díját Nagy Iván Zsolt budapesti újságírónak juttatta. Az európai kisebbségi napilapok szövetsége idei közgyűlésének a Jütland-félsziget egyik kikötővárosa, a helyi németek által Apenradénak nevezett Aabenraa nyújtott otthont. Dél-Dániának ezen a részén mintegy 20 000 német él kisebbségben körülbelül 250 000 dánnal együtt. A határ túloldalán hasonló arányban találhatók dánok is Németországban, Dél-Schleswigben. A határsávban a többség kétnyelvű. Holger Rosendal a Dániai Lapkiadók Egyesületének a képviseletében méltatta a szervezetükhöz tartozó dán, német, grönlandi és faröeri lapokat. Ma mindkét viszonylag szerény számú kisebbség óvodától középiskoláig terjedő anyanyelvű oktatással, könyvtárakkal és állami támogatást élvező saját napilappal rendelkezik. A megjelentek ellátogattak a közeli németországi Flensburgba (dánul: Flensborg), a helyi dán napilap, a Flensborg Avis szerkesztőségébe. Bjarne Lonborg főszerkesztő közölte, hogy a lap évi 6 millió euró (!) támogatást élvez a dán parlamenttől. A Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) tagjainak száma 33-ra nőtt. Az egyesület rendelkezik spanyolországi katalán, baszk és galego, olaszországi szlovén, olaszországi, belgiumi és dániai német, németországi dán, észak-írországi ír, finnországi svéd, svájci réto-román, horvátországi olasz, németországi szorb, lettországi orosz, szlovákiai és romániai magyar lapokkal is. A MIDAS-t ezentúl bevonják megfigyelőként az Európai Parlament (EP) Nemzeti Kisebbségi Intergroupjába, a különböző országok EB-küldöttségeinél részt kaphat újságai számára az uniós tájékoztató kampányokból. A jelenlegi és jövőbeni EU-tagállamok közül csak Máltának nincs kisebbsége, az EU állampolgárainak már ma az egytizede, mintegy 50 millió ember, valamely kisebbségi nyelvet vallja anyanyelvének, az uniós információs kampányokból, főleg azok fizetett változatából pedig kihagyják a kisebbségi lapokat. A MIDAS következő évi közgyűlését a kolozsvári Szabadság rendezi meg május 3–6. között a nagyváradi Bihari Napló támogatásával. /Balló Áron: Méltánytalan EU-s pénzstop a kisebbségi lapoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2006. július 31.

Autonómia-körútra indul Antal Árpád képviselő. Mától három héten át az európai autonóm vagy függetlenedő régiókat járja be, a helyszínen tájékozódik arról, mit hozott az illető térségnek az autonóm státus. Politikusként és szociológusként, egyetemi tanárként vág neki az útnak, Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld lesznek állomásai. Háromhetes útjára elkíséri Dan Manolachescu újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke is, akinek tapasztalatai segítenek abban, hogy a székelyföldi románság is nyitottabbá váljék, és elfogadja az autonómiát. /(-kas): Autonómia-körútra indul Antal Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2006. augusztus 21.

Európai autonómia-körúton vett részt Antal Árpád RMDSZ-képviselő, aki egy székelyföldi román értelmiségivel együtt tanulmányozta az Európában honos önrendelkezési modelleket. Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia és Baszkföld közösségeit látogatták meg, és helyi vezetőkkel találkoztak. Az utat a székelyföldi fiatal román értelmiségieket tömörítő egyik szervezet vezetőjével együtt tette meg. Az RMDSZ vezetői korábban kifogásolták, hogy Basescu elnöknek nincs kisebbségi tanácsosa. Antal Árpád képviselő szerint Románia alkotmányát Spanyolország alkotmányához kellene igazítani, mert szerinte a Székelyföld esetében is a katalán autonómiamodell lenne a legkedvezőbb. /Hazatért autonómia-körútjáról Antal Árpád. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2006. augusztus 22.

Antal Árpád RMDSZ-es képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és Baszkföldet látogatta meg. A tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének „forgatókönyvét”. Dél-Tirolt és Montenegrót nevezte a „jó autonómiamodell”-nek Székelyföld számára, az autonómia kivívásának békés módja lehet modellértékű. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyitna. A jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna. Antal Árpád a konkrét tevékenységi tervet nem a nyilvánossággal, hanem az RMDSZ vezetőségével szeretné megosztani. Útjára Dan Manolachescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület vezetője is elkísérte. Ez az együttgondolkodás eredménye. /Cs. P. T.: Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék