udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Helymutató: Rodostó

2004. március 9.

Február végén sikeres előadást szervezett a Kolozsváron megalakult Rákóczi Kultúrkör. Solymosi Zsolt unitárius lelkész, a háromtagú elnökség egyik tagja elmondta, hogy tavaly év végén az anyaországi Rákóczi Szövetség vezetői, Halzl József elnök és kollégái jártak a városban azzal a céllal, hogy megalakítsák a kolozsvári tagszervezetet. Ekkor alakult meg a Rákóczi Kultúrkör. Céljuk, hogy Rákóczi fejedelem emlékét ápolják és megismertessék a Kolozsváron élő ifjúsággal. Havonta lesznek előadások, amelyre középiskolásokat, egyetemistákat hívnak meg. Az első ilyen alkalom február 29-én volt, Beder Tibor Törökország-kutató, Rodostó, Rákóczi és Mikes emlékét ápoló tanár jött előadást tartani. Április elején az Atlantisz harangoz országos versmondó verseny védnöki tisztét vállalja a Rákóczi Szövetség. A Rákóczi emlékév kapcsán az anyaországi Szövetség nyári programjaiba kapcsolódnak majd be. Jövőre szeretnének Kolozsvár Hetet szervezni. /Sándor Boglárka Ágnes: Rákóczi fejedelem szellemiségében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2005. április 12.

A kuruc szabadságharc 300. és II. Rákóczi Ferenc halálának 270. évfordulója alkalmából Petraskó Tamás magyarországi hagyományőrző vezetésével egy héttagú csapat április 11-én lóháton elindult Zágonból a felvidéki Borsiig tartó 800 kilométeres Rákóczi-emléktúrára, amelynek során főleg a Nagyságos Fejedelemhez kötődő emlékhelyeket látogatnak meg. A lelkes csapat múlt héten autókkal Rodostóban járt, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc emlékművét és Mikes Kelemen sírhelyét. Az indulás előtti napon a lovastúra tagjai, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség hagyományőrzői honfoglalás kori viseletben és vitézkötéses kuruc ruhában ünnepi istentiszteleten vettek. Az istentisztelet után az ünneplők – közük volt Domokos Géza író, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Jancsó Árpád, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum igazgatója – felvonultak a Mikes-kastély udvaráig, ahol Jánó Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőbeszédet, majd a hagyományőrző csapat történelmi zászlajára, amelyet Sárospatakon helyeznek el a várban levő Rákóczi Múzeumban, felkötötte a Zágon jelésű selyemszalagot. Petraskó Tamás ismertette az emléktúra útvonalát. Domokos Géza arra kérte az emléktúra résztvevőit: vigyék magukkal ennek a helynek, Mikes zágoni képmásának az emlékét. /Bodor János: Emlékezés és múltidézés Zágonban (Rákóczi-emléktúra, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2005. április 14.

A 390 lelket számláló Kisborosnyó faluban (ide tartozik Kispatak is) két éve áprilisban megalakították a Nyíres Lokálpatrióta Kört. A civil tömörülés azóta sok hasznos dolgot valósított meg. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító elmondta, a kör külön chartát is szerkesztett magának, ebben szerepel a közerkölcs formálása is. A kör keretében működő Kegyeleti Emlékbizottság 2000-ben millenniumi kopját állított. 2001-ben a millenniumi kopjával közös talapzatra helyezték a kisborosnyói hősök turulmadaras emlékművét. 2003-ban felavatták az emlékparkot, bejáratához kis székely kaput építettek. Ekkorra készült el a magyar történelem kopjafája is. 2004-ben avatták fel a magyar nők emlékművét, majd a székelyföldi ’56-os mártírok emlékművét. Létrehozták a tiszteletbeli tagok intézményét is. A Nyíres Lokálpatrióta Kör ajánlotta fel a Rodostóban felállítandó székely kapu faanyagát, és most szeretnének ott lenni a júniusi kapuavatón. Ebben az esztendőben az emlékpark újabb létesítménnyel bővül. Kopjafát állítanak a néhai helybeli iskolamesterek és a református egyházközség volt lelkészeinek emlékére. Sok esztendőre nyúló terveik koronája a Háromszéki Panteon megépítése lesz. /(kisgyörgy): Kisborosnyói példa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2005. április 23.

Április 22-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták Fejér Ákos posztumusz kötetét – Megnyitottam előttetek Európa kapuját! -, amelyet özvegye, Fejér Ella és egykori tanítványa, dr. Veres Ferenc fejezett be. Egyszerre korrajz, útikönyv és memoár ez a kötet – fogalmazott dr. Veres Ferenc, a nyíregyházi tanárképző főiskola adjunktusa, akinek mikóújfalusi gyermekkora kötődik Fejér Ákoshoz. Fejér Ákos ,,kerékpáros honfoglalása” nagy hatással volt a fiatalokra. /Ferencz Csaba: Szent György-napok: Utazás térben és időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./ A Fejér Ákos által szervezett kerékpártúrákon tízezer kilométert pedáloztak le. Rodostó volt a legmaradandóbb célállomás. /Kaput nyitva Európába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2005. április 23.

Beder Tibor Csíkszeredából gyalog zarándokolt el Törökországba, Rodostóba, hogy azután rendszeresen útnak induljon ,,a bujdosók nyomában”, és mára a Rákóczi- és a Mikes-kultusz talán legismertebb képviselője lett. Megjelent Beder Tibor Bujdosók nyomában című könyve, melyet Pomogáts Béla ajánlott az olvasók figyelmébe. Beder Tibor azon fáradozik, hogy amit csak lehet, meg lehessen menteni, és Rodostó a magyar történelmi emlékezet egyik eleven kegyhelye legyen. Beder Tibor Bujdosók nyomában című könyve maga is krónika. A bujdosók törökországi és erdélyi hagyományvilágát tárta fel. Beder összehasonlította egymással az első világháború utáni magyar és török históriát. Kemál pasa vezérletével a török hadsereg az egykori oszmán birodalomból a török etnikum által lakott területeket megőrizte. Beder Tibor fájdalmas nosztalgiával beszél arról, hogy ami a törökök elszánt honvédő harcának sikerült, azt a magyar államvezetésnek és hadseregnek nem sikerült elérnie. Végül a krónikában megjelenik magának a szerzőnek a története is. /Pomogáts Béla: Mikes Kelemen nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2005. április 28.

A rodostóiak körében még soha nem tapasztaltam ilyen lelkesedést, mint a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépéseit követően – mondta Hayrullah Yigitbasi, a Trákia Egyetem történelemtanára, aki beszámolt a székelyföldi gyermekek törökországi sikereiről. A 138 tagú szentegyházi zenekar és kórus Rodostóban előbb a Rákóczi Parkban lévő szabadtéri színpadon mutatta be műsorát. Az arénában mintegy 5000 ülőhely van, de a vendéglátók szerint még ugyanennyien álltak a koncert alatt. Második fellépésük egy gimnáziumban volt, 2500 fős közönség előtt. /Sarány István: Rodostói vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2005. július 22.

Májusban négy kézdivásárhelyi fiatal – Orbán István, Pálházi Róbert, Gál László és Zsögön Antal –, a KSE hegymászó- és barlangász-szakosztályának tagjai huszonegy nap alatt 2300 kilométert tettek meg biciklivel Rodostóig és onnan haza. Rodostóban a Rákóczi-múzeumot könnyen megtalálták, a törökök barátságosan fogadták őket. /Iochom István: Mikes Kelemen nyomdokain (Kerékpárral Rodostóba). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2005. szeptember 2.

Augusztus 28-án székelykaput avattak Rodostóban, a II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és hűséges követőinek egykor menedéket nyújtó törökországi városban. A Magyarok Székelyföldi Társasága és a sepsiszentgyörgyi Mikes Közművelődési Egyesület kezdeményezésére, közadakozásból készült el a székelykapu. Zágoni fából faragták háromszéki mesterek. Az avatóünnepségen jelen volt a 70 tagú erdélyi és magyarországi csoport is. A csoport végighaladva a bujdosók útján, erre az alkalomra zarándokolt Rodostóba. /Székelykaput avattak Rodostóban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. szeptember 16.

Petraskó Tamás 1953. március 24-én született Kisrozványon, a Bodrogközben, a történelmi Zemplén megyében, nem messze Vereckétől. Iskoláit is ott járta, utána tanítóképzőt, majd tanárképző főiskolát végzett. 1996-ban, Árpád honfoglalásának 1100. évfordulója alkalmából részt vett a 4500 kilométeres Magna Hungaria-emléktúrán, ezért ott kellett hagynia a katedrát. Az expedíció tagjai, köztük a kézdivásárhelyi dr. Szabó András is, lóháton tették meg a honfoglalók egyik feltételezett útvonalát, Baskíriából, az Urál mellől indulva, a Volga és a Káma folyókat átszelve egészen Magyarországig, Ópusztaszerig. A túrán szerzett tárgyi és szellemi kincset is felhasználva Kisrozványban létrehozta az Árpád-kori régészeti parkot, ahol a honfoglalók korabeli életmódját igyekeznek felidézni, bemutatni. Petraskó idén megszervezte a Rákóczi-emléktúrát, amely a nagyságos fejedelem által is bejárt utat követte részben végig, Rodostótól Borsiig. Felesége pedagógus, a három egyetemista gyermekük úgyszintén feladatának tekinti a szakszerű hagyományőrzést. /Gazda Zoltán: Emberközelben Petraskó Tamás tanát, hagyományőrző. „Nem emberi világ az, amely nem kötődik valahová”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./

2005. október 18.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban mutatta be legújabb könyvét október 14-én Beder Tibor nyugalmazott csíkszeredai földrajztanár, Hargita megye egykori főtanfelügyelője, a Juliánus Alapítvány elnöke, aki Pomogáts Béla szavaival élve „a Rákóczi – és Mikes – kultusz talán legismertebb, de mindenképpen leginkább áldozatos szolgája, képviselője és hirdetője”. Beder Tibor 2001-ben a Gyalogosan Törökországban című érdekfeszítő könyvével jelentkezett, ezúttal A bujdosók nyomában cíművel, melyben II. Rákóczi Ferenc és hűséges íródeákja, Mikes Kelemen útját járja be kalauzával, a Törökországi levelekkel. Beder kopjafát állíttatott a rodostói tengerpart menti parkba, székelykaput a Rákóczi Múzeum bejáratához, mikesi hűséggel ápolja a török és magyar nép közti barátságot. /Józsa Miklós: A bujdosók nyomában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2006. június 22.

A második székelykaput állították fel a múlt héten Törökországban, az Antalya melletti Macarköy városban. A kezdeményező Beder Tibor csíkszeredai tanár szerint „az Északi- és Déli-sarkot kivéve nincs a világnak olyan része, ahol ne élnének magyarok. Macarköy, azaz Magyarfalu lakóiban már csak az emlékezés mély rétegeiben sejlik fel a magyarsághoz való tartozás tudata”. Az első székelykaput Rodostóban állították fel tavaly, idén Csíkszentdomokos ajándékozott egy másikat, felkérve Macarköyt, legyen testvértelepülése a csíki nagyközségnek. A török város lakói úgy tartják, őseik négyszáz évvel ezelőtt érkeztek a vidékre, a magyar motívumokat pedig a kopjafa-motívumú sírkövek is őrzik. /Székelykapu Törökországban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2006. november 28.

Nagyon is belülről érzem Wass Albertet, írta Lászlóffy Aladár. Van, aki otthon tér magához, szedi össze magát, és van, aki máshol, odakinn, áttelepülve, emigrációban folytatná az egészet. Így történt ez a negyvenes-negyvenötös, az ötvenhatos vagy a mindmáig ható tengerrengések idején. Az is pontosan követhető, kívül kinek érdeke, hogy azt, ami az egész fejlődése kellene hogy legyen, egyetlen egységes kultúra, irodalom – azt töredezetten végleg felszámolódni segítsen. Budapesten ma is van tényező, aki megkérdezheti: ki működteti a Kós Károlyokat, Wass Alberteket az anyaországban. Nálunk a történelem Balassi, Mikes, Jósika óta mindig Rodostókkal terhes. Wass Albert írta: „Erdély szép, gazdag, mindenkinek kell, csak az erdélyiek nem kellenek senkinek.” Bizony az időt lopták ki alólunk, a futószalagot, melyen készült az egész jövő, mely otthon is, kint is elkészült, csak másnak, csak másként. /Lászlóffy Aladár (Magyar Szemle): Eligazítás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék