udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Helymutató:
Sárvár
2001. június 20.
Jún. 16-án ünnepelték Szinérváralján római katolikus templom fennállásának 580. évfordulóját. Alig két héttel ezelőtt, az új közigazgatási törvény életbe lépése után, a város Nagybánya és Szatmárnémeti felőli bejáratánál háromnyelvű helységnévtáblát /Seini, Szinérváralja, Waroli/ állítottak. Az ünnepi szentmisét Reizer Pál püspök celebrálta. A nagybányai egyházi ifjúsági kórus következett, majd Sárvár polgármestere tolmácsolhatta a magyarországi testvérváros üzenetét. Délután szabadtéri előadás hirdette a város főterén, hogy a szinérváraljai magyarság ünnepel. A rendezvényt szimpózium zárta a templom történetéről, a Szinérváraljai Füzet sárvári kiadásának bemutatásával. /Farkas E. Zoltán: Szinérváralja ünnepi színekben. 580 év üzenete a ma ifjúságának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ 0. július 1.
Szinérváralján a katolikus hívek június 16-án, főpásztori szentmisével, fotókiállítással, kulturális programmal ünnepelték az ötszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1421-ben épült templom fennállását a hívek. A templom előterében emléktábla emlékeztet arra, hogy a közösségből ötvennél több német származású lakost deportáltak a Szovjetunióba. Anyakönyvük 1754-től van, a lelkészek névsora 1804-ig vezethető vissza. Megjelent Szinérváralja magyarországi testvérvárosa, Sárvár küldöttsége is. Reizer Pál megyéspüspök a hívek kötelezettségeire utalt: "mindent meg kell tennünk, hogy gyermekeink továbbtanuljanak, hogy megválasszák a megfelelő iskolát. Szükségünk van arra, hogy ne csak templomainkban hangozzék el a magyar szó, hanem úgy tanuljanak tovább gyermekeink, hogy holnap is legyen anyanyelvünkön beszélő tanító, tanár, orvos, vállalkozó, politikus, közéleti ember, sőt egyházi személy, aki vállalja a katolikus magyar jövő továbbépítését." Megjelent Szilágyi Adalbert-Béla tanár szerkesztésében Szinérváralja 2001, a testvérváros, Sárvár, támogatásával, ez mutatja, hogy a helyi magyar közösség mennyire megbecsüli a múlt hagyományait, Erdős Sylvester János bibliafordító, Zágonyi Károly szabadsághős, Incze János Dés festőművész emlékét. /Máriás József: Boldog az a nép, mely ünnepelni tud. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./2001. július 10.
Jún. 16-án Szinérváralja katolikus magyarsága ünnepelte az 1421-ben épült római katolikus templom 580 éves fennállását. A szentmisét Reizer Pál szatmárnémeti megyés püspök celebrálta. Fotókiállításon a település egykori arculatát ismerhette meg a közönség, majd szabadtéri tánc- és dalműsorral folytatódott az ünnepi program. Bemutatták a sárvári kiadású Szinérváralja című füzetet (az első kiadás tavaly jelent meg itthon), amelyben a település három híres szülötte (Sylvester János bibliafordító és nyelvújító prédikátor, Zágonyi Károly 48-as szabadságharcos, aki később az amerikai polgárháború springfieldi csatáját követően az Egyesült Államok nemzeti hőse lett és Incze János-Dés festőművész) szerepel. /Szika Levente Zoltán: Szinérváralja. Újraszentelt és megáldott hajlék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./2001. szeptember 19.
Idén öt első osztályos gyermekkel újraindulhatott Magyarbréte magyar iskolája, mely öt évvel ezelőtt gyermekhiány miatt megszűnt. Az évnyitó ünnepségen jelen volt Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnök, aki kijelentette: "Magyarbréte újra élni kezdett; ezt legjobban az bizonyítja, hogy a megnyitóra szüleik nem csak az iskolásokat és az óvodásokat hozták el, hanem a kisebb gyermekeket is." Bréte új lelkésze, Molnár Endre lelkipásztori áldását adta a brétei tanintézményre. A szintén Sajóudvarhely községhez tartozó Sárváron megszűnt az oktatás, ezért a polgármesteri hivatal kénytelen saját költségén a községközpontba utaztatni az iskolásokat. /Mayla Júlia: Újraindult az iskola. Ötéves szünet után magyar oktatás Brétén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./2001. november 27.
Szinérváralja évente megemlékezik nagy fiáról, néhány esztendeje testvérvárosával együtt. A sárváraik éppen úgy magukénak vallják Sylvester Jánost, mint a váraljaiak. Nov. 24-én emlékünnepségen a sárváriak is rangos küldöttséggel képviseltették magukat. Dr. Gábor Csilla irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár elsősorban a nagy humanistát és bibliafordítót idézte meg. A Sárvár üzenetét tolmácsoló Gróf István alpolgármester azt a reményét is kifejezte, hogy a státustörvény alkalmazása révén még közelebb kerülhet az, ami összetartozik, vagyis a nemzet szétszabdalt részei. Hasonlóan vélekedett Szinérváralja másik jeles szülötte, dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke is. Szilágyi Béla tanár, az RMDSZ helyi elnöke bejelentette: Szinérváralja szobrot állít a magyar és az egyetemes kultúra nagy alakjának, Sylvester Jánosnak! A szobor a városka egyik legszebb terén, a református templom előtt fog állni. A költségek előteremtésében a testvérváros is segít. Az avatóünnepségre 2003-ban, Sylvester János születésének 500. évfordulóján kerül sor. /Sike Lajos: Szobor Sylvester Jánosnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./2003. október 10.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés, hogy még Románia belépése előtt kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere, amely minden tagállam számára kötelező érvényű lenne, hangoztatta okt. 8-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök Sárváron, az Ezredévnyitó beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Tőkés László úgy vélekedett: az integráció ügye jelenleg Romániában és Magyarországon is háttérbe szorítja a nemzeti kisebbségek ügyét, a jelenlegi román politika pedig szavai szerint csak addig akar megfelelni az uniós normáknak, amíg a felvételi vizsgán átmegy. Mint mondta az európai integráció a magyar nemzet egésze számára csak akkor jelenthet megoldást, ha ezáltal megoldódnak a határon túl élő nemzeti kisebbségek problémái, ha az integráció keretei között biztosítják önrendelkezésükhöz való jogukat. "Az autonómia egyik legfontosabb eleme az oktatás, hogy az óvodától az egyetemig meglegyenek és működjenek a megfelelő intézmények" - hangoztatta. A püspök kritikusan szólt az RMDSZ-ről. kritikával illette a magyarországi kormányzati politikát is, amikor azt hangoztatta: "Budapest és Bukarest barátságát fontosabbnak tartják, mint az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét", mindennek pedig a mozgatórugója szerinte az uniós elvárásoknak való közös "látszatmegfelelés". Tőkés László kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása után az erdélyi magyarságnak belülről egy korlátozott önrendelkezés kivívása, kívülről pedig a kettős magyar állampolgárság elnyerése jelentene megfelelő támaszt, és ez szolgálná az egész magyar nemzet érdekeit is. /Tőkés László: Létkérdés, hogy kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
lapozás: 1-6