udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5
találat
lapozás: 1-5
Helymutató:
Selénd
2003. április 8.
Az Arad megyei Selénd községhez tartozó Dezsőháza 120 magyar lakosa a külvilágtól szinte teljesen elzártan él. Dezsőháza elfelejtett magyar falu. Nincs autóbuszjárat, nincs patika, a legközelebbi orvoshoz Seléndre kell gyalogolni két kilométert. Domokos István, Dezsőháza egyetlen községi magyar tanácsosa elkeseredésében levelet írt Arad prefektusának, amelyben részletesen kifejtette a falu gondjait. Akármilyen javaslatot tett tanácsi üléseken, mindent leszavaztak a román tanácsosok - mondta. Az aradi prefektus válaszlevele a mellébeszélés klasszikus példája. Segíteni nem tud, de emlékezteti Domokost, hogy az iskola vagy kultúrotthon megjavítása a helybeliek feladata. Az egyetlen, még megmaradt közösségi létesítmény, a kultúrotthon tetőszerkezete tavaly beszakadt. Ablakok, ajtók hiányoznak. A kicsiny színpadon tíz évvel ezelőtt volt utoljára előadás. Nincs, ahol a falu 120 magyarja összegyűljön. Nincs magyar oktatás. A gyerekek kiszorultak az iskola nagyterméből. A nagytermet az annak idején ideiglenesen beköltöztetett moldvai vendégmunkások szétverték, az iskola magyar könyvtárát, régi iratait az udvarra hordták és elégették. A vendégmunkások később kiköltöztek átmeneti lakhelyükről. A fiatalok menekülnek Dezsőházáról. A Máltai Segélyszolgálattól segítség csak néhány embernek jut, akik tűzközelben vannak. Nem akarnak a helyeikkel dolgoztatni, a moldvai munkaerő olcsóbb, igénytelenebb, ráadásul megváltoztathatják Dezsőháza nemzetiségi összetételét. /Irházi János: Dezsőháza. Akiket a délibáb is elkerül. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./2003. április 25.
Ápr. 23-án Dorel Popa és Király András az RMDSZ-SZDP Arad megyei protokollumot. A megállapodás szerint szeptember 15-ig helyére kerül a Szabadság-szobor. A protokollumhoz hat, 2003-ban megvalósítandó konkrét célokat tartalmazó melléklet tartozik. Ezek kiterjednek a tanácsokban való együttműködésre, infrastruktúra-fejlesztésre a magyarok lakta helységekben, rögzítették a visszaszolgáltatásra váró Arad megyei egyházi épületek listáját. A 26 tétel között szerepel Aradon a Notre Dame Nővérek leánygimnázium, a római katolikus fiúgimnázium, a kisszentmiklósi iskola, a megyében a kisjenői, nagylaki, pankotai, radnai, borossebesi, dezsőházai, székudvari, seléndi, zimándújfalusi, gyulavarsándi, cseraljai (Alunis), komlósi, szemlaki, sági, simándi, vladimirescui, zádorlaki római katolikus (magyar vagy német) elemi iskolák épülete, a máriaradnai ferences kolostor, a gyoroki és borossebesi református elemi iskola épületeinek visszaszolgáltatása. Az egyik melléklet tartalmazza a magyar nemzetiségű személyek megtartását vagy előléptetését az állami intézményekben vezető (döntéshozatali) funkciókban./Mit tartalmaz az RMDSZ-SZDP protokollum? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2004. február 17.
1961-ben fejezte be 30 oldalas, géppel írott emlékezését Tamás Ágoston seléndi plébános. Ebben a seléndi és dezsőházai egyház történetét mutatta be. A Nyugati Jelen munkatársai látogattak el Dezsőházára. Nagyon kevés gyermek van az elöregedett kis faluban, ahol szaporodnak az üresen álló házak. Magyar család már alig 50-52 él a faluban, a “társasági élet” a vasárnapi templomba járásban merül ki. Dezsőháza lakosai mindent megtettek a falu 154 hektáros legelőjének és 112 hektáros erdejének visszaigénylésére. Vaskos dossziét tesz ki a rengeteg irat. A tanács azonban mindenféle ürüggyel halogatja a szükséges jóváhagyások megadását. /Balázs Katalin: “… Dezsőháza lesz mindig”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./2006. április 14.
Arad megyében, Dezsőházán, az RMDSZ alakuló ülését tartották. Valamikor létezett, majd elhalt az itteni szervezet. A tanácsosok képzését sürgették, mivel a helyi képviselők zöme nem ismeri törvény adta jogait, kötelezettségeit. Sérelmezték, hogy 115 hektárnyi községi erdőhöz, legelőhöz való jogukat, idejében kérelmezték, mégsem kapták vissza. Földosztáskor Selénden kényük-kedvük szerint bántak el a dezsőházi magyarokkal. Nincs gazdatömörülés, a földműveseknek esélyük sincs a továbbképzésre, az uniós elvárásokra való felkészülésre. A falu által épített kultúrotthon hanyagság miatt összedőlt. Anyanyelvű oktatás nem létezik, a katolikus gyermekek hitoktatását is az ortodox pap végzi. Várják, hogy beinduljon az eltervezett fakultatív magyar oktatás. /(balta): Panaszáradat Dezsőházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./2006. július 21.
Május végén nagyszabású falugyűlést tartottak Dezsőházán, ahol Arad megye magas rangú tisztségviselői meghallgatták a helybeli magyarság tengernyi panaszát. A falu 112 hektár legelőjét, 124 hektár erdejét, 11 hektár szőlejét nem szolgáltatták vissza; az iskolaépület gazdátlan, a közvilágítás foghíjas, az esővíz-elvezető árkok eltömődtek, sárban az utcák járhatatlanok stb. Akkor a megye vezetői szigorúan kérdőre vonták a polgármestert, aki fűt, fát ígért. A falu nem kaphatja vissza a 124 hektár erdőt, mivel azt visszakapta a község, ahonnan viszont a dezsőháziak csak pénzért kapnak tűzifát. A 112 hektár legelő ellenben visszaadható. Hogy mi teljesült az ígéretekből? Semmi: egy talpalatnyi földet nem kaptak vissza, az iskolaépület ugyanúgy néz ki, a közvilágítást kikapcsolták, a vízelvezető árkokat nem kezdték tisztítani, a több éve éktelenkedő vízmosás is a régi, múlt héten egy kisfiú beleesett, összetörte magát. A több mint 100 fős dezsőházi magyar közösség jól tudja: Seléndről, a községközpontból semmit sem várhat. /(balta): Dezsőházán a helyzet változatlan. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
lapozás: 1-5